Képviselőházi napló, 1869. XXIV. kötet • 1872. április 2–április 15.

Ülésnapok - 1869-483

•266 483. országos fllés április 13. 1872. bocsátván, 74 szavazattal 67 ellenében, tehát 7 szótöbbséggel az igazolást elvetette. Nagyobb törvénytiprás alig képzelhető, mint ez, a midőn törvényadta joguktól szavazással fosztatta meg a jogosult honpolgárokat, a mit még tetézett az, hogy akkor, a midőn 7 szótöbbség volt a döntő, a 9 választott tagnak törvényellenes és ármányos kizárása az egész választást meghamisította, s roppant jogsérelmet involvált az által is, hogy a kizárt 9 tag a választott bizottmány! tagok % részét tette s kízáratásuk által 23 község 1200 választója s igy 11,712 lélek maradt képviseletlenül, mi a szék összes lakosságának hetedrészét teszi ki. A jogtiprással megkezdett tisztválasztó gyű- j lós hasonló szellemben folytattatott tovább, mert i a candidatio alkalmával a gyűlés már időnyerés , tekintetéből is kérte a főkirálybirót, hogy a szavazás az egész tisztségre együttesen történjék meg ; de ő azon képzelt jogát hangoztatva, hogy a választás módozatainak megszabása tőle függ, előbb csak az alispánságra tűzte ki a választást, azután ismét csak a főjegyzőségre, olyakat téve candidátióba, kik a törvény által megkívánt minősitvénynyel egyátalában nem bírtak; mert egyiknek keze nyomorék lévén, teljesen iráskóptelen volt, a második kir. járásbiró s igy kijelölhető sern volt, a harmadik pedig oly egyén, ki jogi tanulmányokat nem végzett s megfelelő hivatalt nem viselt. A gyűlés egy igen tekintélyes része az ily szabály és törvényellenes kijelölés ellen óvást tett, s a midőn ennek daczára a választás mégis elrendeltetett: a termet elhagyták; midőn aztán a főkirálybiró ur hátramaradt satelleseivel megválasztatta a főjegyzőségre az arra minősitéssel nem biró egyént, ily modorban végrehajtotta az egész tisztújítást, I kénye-kedve szerint vive be oly egyéneket, kiknek legtöbbje a törvény által követelt minősitvénynyel egyátalában nem bírt. Az itít csak röviden vázoltakból — mik a belügyminister úrhoz benyújtott felfolyamodásban tüzetesen ki vannak fejtve — kitűnik, hogy ott a törvény gúny tárgyává aljasittatott le, épen az által, ki első rendben lenne arra hivatva, hogy a törvény tekintélyét és szentségét minden irányban megvédje; mert korántsem hozható fel mentségül a törvény azon kifejezése, hogy a midőn a választott bizottmányi tagok s

/<i-de igazolva van, a megyei bizottmány megalakultnak tekinthető; nem azért, mert a törvény intentiója bizony nyal nem lehetett az, hogy ez alapon a tagok igazolása kijátszassók, s a főispán urak azon abnormis kifogással, hogy „nincsen idejök" : megakadályozhassák a választott bizottmányi tagokat a gyűlésben való részvételben, a mint tette azt Udvarhelyszék fő király bír áj a a legnagyobb rend- | szerességgel megejtett és igazolt választásokkai szemben, néhány hivatalból elrendelt, de minden alapot nélkülöző felszólamlás következtében. Továbbá nyilt törvényszegés volt az is, hogy a gyűlés egyhangú kivánata ellenére a tisztválasztás együttes megtörténtét megakadályozta, a mi egyenesen az 1872. évi XLII. törvényczikk 1-ső és 43-ik §-ába ütközik, sőt még inkább az 53-ba, mely a főispáni jogokat körülírva annak csak a kijelölés jogát adja meg; de a 68-ik §. határozottan kimondja, hogy a választás módozatainak meghatározása egyenesen a bizottmányi gyűlés hatáskörébe tartozik. Ezen, itt felhozott néhány eset is határozottan rányomja a jogtalanság és érvénytelenség bélyegét a tisztújító gyűlés minden tényeire; azok a főispáni önkény által törvényellenesen teremtett 7 szótöbbséggel hozatván létre, törvénytelenek, tehát semmisek kell hogy legyenek. Ez okon kérdem az igen t. belügyér urat, hogy tekintve azt, hogy Udvarhelyszék főkirálybirája a bíráló bizottmány tárgyalásait szabályellenesen felfüggesztvén s azt többszörös szorgalmazásra is folytatni elmulasztván, azáltal tizenkét ezernyi lakost képviseletlenül hagyott a tisztválasztási gyűlésen; tekintve azfc, hogy jelzett főkirálybiró ur a választási módozatok megszabását, a gyűlés kivánata és a törvény egyenes rendelete ellenére, magához ragadta, s igy a megyei bizottmányt törvény biztosította jogának gyakorlatában erőszakosan meggátolta ; Tekintve, hogy a főjegyzőségre a törvény által megszabott minősitvónynyel nem biró egyént jelölt ki és választatott meg. Tekintve végre, hogy Udvarhelyszék királybirája az év 9

/io részét a székhelytől egy napi járásra fekvő jószágán szokta gazdaságának vezetésével eltölteni, a mi alatt a közügyeket némely Bach huszárok közül egybetoborzott oly tisztviselők vezetik, kik az önkény korszakában megszokták magukat és önérdeküket a törvény fölé helyezni, mi által egy már-már el viselhetlenné vált hivatalos anarchiát inauguráltak Udvarhelyszéken ezek alapján kérdem az igen t. belügyminister urat: 1. Szándékozik-e Udvarhelyszéknek törvény ellenesen végrehajtott tisztujitását megsemmisítve uj választást rendelni el? 2. Miután udvarhelyszék főkirálybirája — & mint két egymásutáni eset tanúsítja — képtelen a pártok fölé emelkedetten és törvényes modorban vezetni a közgyűléseket: szándékozik-e a belügyminister ur az elrendelendő uj tisztválasztásra egy részrehajlatlan, pártok fölé emelkedni képes elnököt leküldeni? és 3. Szándékozik-e Udvarhelyszék főkirálybi-