Képviselőházi napló, 1869. XXIV. kötet • 1872. április 2–április 15.
Ülésnapok - 1869-483
483, országos ülés április 13. 1872. 265 b) az erdélyi vegyes Jszolgálmányok és tized kárpótlása iránt 1872. april 3-án. III. az igazságügyminiszter urat: a) a keleti vasút érdekében kiadott miniszteri rendelet iránt 1872 marczius 13-án. b) a királyföldi birtokviszonyok rendezése iránt 1872. marczius 19-én. c) a birói állás összeférhetlensége iránt 1872. marcz. 21-én. IV. a pénzügyminiszter urat: marosvásárhelyi Janó Juliánná 1848-iki 400 pfrtos követelése iránt 1870 decz. 16-án. V. a közoktatásügyi miniszter urat; a) a gyulafehérvári jezsuita-féle telep és épület iránt 1872-ik febr. 15-én, b) a Pest-József külvárosi közös iskola politikai czélra használása iránt 1872-dik márezius 16-án beadott interpellatióimra hivatkozva: szándékoznak-e ezen fönebb jelzett, még ellátatlan interpellatióim érdekében az előzetes tárgyalást bevezetni, vagy, ha netalán szükséges, intézkedést megtenni, hogy ha nem előbb, legalább a legközelebbi hongyülésen teendő felszólalásra kimeritőleg és megnyugtatólag felelhessen, — mely ezélból ezen nyilván tartandó sürgetést kiváló figyelműkbe ajánlom. Elnök: A miniszter urrakkal fog közöltetni. Orbán Balázs b.: T. ház! Az igen t. belügyminiszter úrhoz vagyok bátor egy interpellatidt intézni, nem azért mintha arra kielégítő feleletet reményiének, mert hiszen megszokhattuk, hogy az ujabb időben ministereink egynémelyike nem szokott a felelősség e követelményének eleget tenni; hisz vannak oly interpellatiók, a melyekre évek óta, többszöri sürgetésre sem adatott felelet; hanem teszem azért, hogy a tisztelt ház fogalmat szerezhessen arról, hogy mik történnek a vidéken, teszem azért, hogv az ország tudja meg, hogy a török pashákkal szerepet cserélt főispánok miként nyomorgatják a népet, miként űznek gúnyt a törvényekből, miként ássák alá a törvény tekintélyét, s miként akarják erőszakosan kiirtani a törvény tiszteletét az emberek kebléből, megtámadván ez által magát az alkotmányt és mélyen sértve az ország törvényhozásának tekintélyét. Nem itt az országházban van a parlament tekintélye koczkáztatva, — a mint azt a kormány padokról mondani hallottuk, — hanem megtámadja és aláássa azt maga a kormány akkor, a midőn közegeinek megengedi, hogy a hozott törvények világos rendeleteit elterditsék, midőn elnézi, hogy a törvényeket önkényesen, saját előnyükre magyarázzák és az alkotmányosságot sarkaiból kiforgassák. Ezen állitásom igazolására szabadjon fölhoznom röviden azon az alkotmányosság tőrKÉFV. H. VÁTÍÓ 18lf 1XIV. ténelmében példátlanul álló esetet, a mely Udvarhelyszék tisztválasztó bizottmányi gyűlésén előadta magát. Ennek előtüntetésére bátor leszek interpellatiómat, a melyben az eset és felszóllalásom indokai is foglalvák, felolvasni. (Olvassa.) Interpellatió a belügyminister úrhoz. Udvarhelyszék szervező bizottmányi gyűlésének — a főkirálybirói önkénynek vakon engedelmeskedő — többsége már kezdetben oly törvényellenesen járt el, hogy egy akkor tett interpellatióm következtében a belügyminister ur a törvény tekintélyének helyreállítása czéljából a választókerületek összeállitáiának munkálatát megsemmisítette. Azonban azon széknek főkirálybírája ezen rendreutasitáson nem okulva, az önkénykedésnek megkezdett müvét tovább folytatta: nevezetesen a megválasztott bizottsági tagok némelyike ellen felfolyamodás érkezvén be, a fökirálybiró marczius 4-én 9 órára hivta egybe az elnöklete alatt működő biráló bizottságot, s bár a tagok megjelentek, ő magán fecsegessél fél 12-ig eltöltötte az időt s csak akkor kezdette meg a fel folyamodások átvizsgálását; de mivel a választások oly rendszerességgel hajtattak végre, hogy a — különben tulszigoruan eljáró — igazoló bizottság azokat kifogás nélkül igazolta : a biráló bizottság is. az alaptalan felszólamlásoknak helyet nem adva, a végleges igazolást 3 választási esetre kimondotta ; a még fennmaradó 9 tagra nézve az igazolás ép oly hamar végrehajtható lett volna; azonban a fő királybíró ur a munkálat folyama alatt, azon egyszerű kijelentéssel, hogy nincsen ideje: az ülést félbeszakította, s bár a bizottság tagjai kijelentették, hogy a tisztújító gyűlésig még rendelkezésre álló 12 nap bármelyikén készek az akkor megszakított munkálatot folytatni és befejezni, s bár ez idő alatt a főkirálybirót az összehívásra többszörösen felszólították, ő azt nem tette; hanem bekövetkezni hagyta a marczius 14-iki tisztújító gyűlést a nélkül, hogy a kérdéses 9 tag igazolva lett volna. A gyűlés kezdetén a 9 bizottmányi tag meg nem hivása iránt a fökirálybiró kérdőre vonatván, azon felelettel vágta ki magát, hogy a belügyministerhez kérdést tevén, azon utasítást nyerte, hogy a nem igazolt tagok szavazattal nem birnak. Azonban mindenki tudta, hogy a belügyminister ur előtt ismeretlenek voltak azon törvényt kijátszó cselszövények, melyekkel a fökirálybiró ur azok igazolását meggátolta, s azért a fökirálybiró felkóretett, hogy a gyűlést egy félórára felfüggesztve a jelen volt biráló bizottság tagjaival a 9 tag igazolását hajtassa végre ; de a fökirálybiró e kérdést szavazat alá 34
