Képviselőházi napló, 1869. XXIV. kötet • 1872. április 2–április 15.

Ülésnapok - 1869-483

g64 *

8S

« országos w*> április 13. 1878. tel utján eszközölhető; miután Újvidék és Zombor es. kir. városok képviselő testületei, valamint más számos községek, nemkülönben a szerb congressus is — ez utóbbi különösen az esküdtszék intézmény culturai oldalát tekintetbe vévén a t. kormányhoz intézett felterjesztéseivel egy esküdtszék felállítását Újvidék városában, vagy pedig más helyen és vidéken, hol a szerbek nagyobb számmal vannak, kérték; miután végre a szerbeknek az emiitett kérvényekben kifejezést nyert kivánata a jelenlegi pécsi esküdtszék kerületének a pesti esküdtszék kerületébe való beolvadása által legkönynyebben teljesíthető: bátor vagyok a t. igazságügyi miniszter úrhoz, a szerb nemzetiség és a szerb sajtó érdekében, valamint az igazság és méltányosság nevében is a következő interpellatiót itézni: Hajlandó-e a t. igazságügyi miniszter ur a törvény ez iránti intézkedéséig és a törvény által nyert felhatalmazás alapján, a szükséges személyzet szaporítása mellett, vagy a pécsi sajtóbiróságnál alkalmazva levők áthelyezésével Újvidéken vagy más helyen, hol a szerb nemzetiség kiválólag képviselve és emellett egy királyi törvényszék is van : egy esküdtszéket felállítani? Elnök: Közöltetni fog az igazságügyi miniszter nrral. Tassy Miklós: T. ház! Az igen t. belügyminiszter úrhoz van interpellatiom, melyet bátor leszek fölolvasni. Interpellátió. ífagy-kanizsai zalamegyei járásban a közigazgatási szolgabíró azzal ámítja a népet s a községi elöljárókat, hogy a közelgő képviselő választás alkalmából politikai vélemény s meggyőződésre vezető indokolások előadása végett senki magán személynek a községi rendezési törvéoy értelmében népgyüléseket összehívni nem lehet; ha ez mégis megkísértetnék s a nép összejönne : a gyülésezést hatalmánál fogva tettleg is akadályozandja. Minthogy a községi rendezési törvénynyel ezen eljárást indokolni nem lehet'; mert ha ez az önkormányzati ügyekben a rendes, és rendkívüli gyűlések tartásának jogát a községi bíróra ruházza is, abban semminemű politikai népgyülekezési korlátozás nem foglaltatik ; másrészről alkotmányos országban politikai népgyülekezéseket, mig annak tárgyai az állam czéljaival nem ellenkeznek : eltiltani nem lehet s ilyeneket az eddigi gyakorlat szerint is mindenkinek összehívni jogában s szabadságában állt; kérdem az igen t. belügyminiszter urat: I. Yan-e tudomása a panaszlott szolgabirónák ezen törvénytelen eljárása, illetőleg hivatalos visszaéléséről? n. Ha nincs, szándékozik-e erről hivatalos tudomást szerezni? III. Valósulása esetére, a polgárok jogai és vélemény szabadsága ilynemű korlátozását hajlandó-e megtorolni ? s ugy intézkedni, hogy jövőre hasonló visszaélések az országban ne történjenek ? Jámbor Pál jegyző: (Újból olvassa az interpellatiót.) Elnök : Közöltetni fog a belügyminiszter úrral. Lázár Ádám : T. képviselőház ! Tegnap a miniszterelnök ur bizonyos interpellatiókra felelet adással biztatván, igen óhajtanám, ha az általam is ezen ülésszak alatt beadott, nagyobbára az erdélyi részeket érdeklő ügyekre nézve beadott interpellatióimra részint a miniszterelnök, részint a többi miniszter uraktól feleletet nyernék. Minthogy azonban erre kevés kilátásom van : bátor vagyok részint az interpellálási jog, részint a miniszteri felelősség érdekében a követ kező interpellatiót felolvasni: Interpellátió. Tekintve, hogy az 1869 — 72-ki országgyűlés már csaknem végéhez ért, mely idő alatt sem hazánk állami függetlenségének visszavívására, sem az egyéni szabadságnak és önkormányzatnak faj, nyelv, vallás különbség nélkül valósitására és megszilárdítására mi gyökeres haladás sem történt; sőt ellenben a közösség lidérczétől nyomott miniszteri hatalom gyámkodás, pártfogás, az önkormányzat rovására mindinkább kiterjeszkedni törekedik; tekintve, hogy ezen idényen számos köz- és magánérdekű ügyekben sürgős intézkedést igénylő felszólalások siker nélkül elhangzottak és több képviselő által gyakorolt interpellálási jog némelyik miniszter részéről minden sürgetések daczára is a felelet-adás kötelességével nem találkozott, és igy ezen alkotmányos jog kijátszatott ; tekintve végre, hogy már jelenleg a házszabályok 120. és 151. czikkei által biztosított eljárás sem vezethet eredményre, a mennyiben a függőben levő kérdezvényekre többé sem válasz nem várható, sem pedig azok iránt a ház nem intézkedhetik; ez okon az országgyűlés bezárta előtt még egyszer kérdem, még pedig: I. a miniszterelnök urat: a) a marosvásárhelyi várkastély visszadatása és a lőportorony eltávolítása iránt 1870 november 17-én; b) a rendőri kihágások illetékességének végleges szabályozása iránt 1872 marcz. 7-én ; II. a belügyminiszter urat: a) az erdélyi részekben a mezei rendőrség szabályozása iránt 1870 nov. 17-én;