Képviselőházi napló, 1869. XXIV. kötet • 1872. április 2–április 15.

Ülésnapok - 1869-483

483. országos ülés április 13 1872. 263 tor vagyok a t. közlekedési miniszter úrhoz a következő kérdést intézni: „Mi az oka, hogy a dr. Petz Sándor és társai által „Mátrai vasút* ezime alatt kérelmezett, minden államsegély nélkül építendő, — már hónapok előtt beadott vasúti engedély mai napig sem terjesztetett az országgyűlés elé?" Elnök : Át fog tétetni a közlekedési minisztériumhoz. Beniczky Ödön: Van szerencsém benyújtani Pestmegye Túra községének számos polgára által aláirt kérvényt az iránt, hogy az 1848-iki választási' törvény módositásáról és az országgyűlés tartamának 3 évről 5 évre való kiterjesztéséről szóló törvényjavaslatok törvényerőre ne emeltessenek. Ezen kérvény sem utasíttathatván már a kérvényi bizottsághoz, kérem annak a levéltárba való letételét. Péchy Tamás: Van szerencsém Beregmegye ellenzéki körének számos aláírással ellátott kérvényét benyújtani, melyben a jelenleg tárgyalás alatt levő törvényjavaslatnak, ugy szintén az 5 évi mandátumról szóló törvényjavaslatnak is elutasítását kérik. A mennyire az események ezen óhajtásnak eleget tettek, és a szóban levő törvényjavaslatok csakugyan elutasítva lőnek : kérem ezen kérvényt a levéltárba tétetni. Vidacs János: Van szerencsém Pest város belüljegyzett polgárainak kérvényét letenni a ház asztalára, melyben kérik, hogy az 1848-ki választási törvény módositásáról és az 5 évi országgyűlésről szóló törvényjavaslatok törvényerőre ne emeltessenek. Kérem ezen kérvényt a levéltárba tétetni. Bobory Károly: Van szerencsém hasonlag beterjeszteni Pest város 41 választó polgárának kérvényét szintén a választási és az 5 évi mandátumról szóló törvényjavaslatok elutasítása iránt. Csiky Sándor: Hasonló tartalmú kérvényt van szerencsém benyújtani, melyet Pest város számos polgára a t. ház elé terjesztés végett nekem átszolgáltatott. Tartalma ezen kérvényeknek az, hogy az 1848-iki választási törvények érvényben tartassanak, és ehhez képest sem a választásokról, sem az 5 évi mandátumról szóló törvényjavaslatok el ne fogadtassanak. Kérem ezen kérvényt a levéltárba betétetni. Rákóczy János: Van szerencsém benyújtani Pest városa több polgárának kérvényét, melyben kérik, hogy az uj választási törvénjr módositásáról szóló törvényjavaslat, valamint az országgyűlés tartamának 3 évről 5 évre való kiterjesztése iránt beadott törvényjavaslat törvényerőre ne emeltessék. Lázár Ádám: T. ház! Van szerencsém 21 választópolgárnak aláírásával ellátott kérvényt oly kéréssel beterjeszteni, hogy a t. ház ezt szintén, bár maga a tárgy szerencsésen tul van haladva, örvendetes tudomásul vegye. Elnök: A levéltárba fog letétetni. Berényi Ferencz gr.: Miután az észak-nyugoti vasútra vonatkozó 1870-ik XLI. törvény még eddig teljesítve nincsen, a közlekedési miniszter ur pedig a vasutak építésére vonatkozó több törvényjavaslatot nyújtott be, melyeknek egyikében az észak-nyugoti vasútra vonatkozó törvényezikknek módosítása foglaltatik ; bátor vagyok a közlekedési minisztériumot interpellálni. Interpellatió. Szándékozik-e a minisztérium az 1870 évben hozott XLI. törvényt, a közlekedési miniszter tervezete szerint, saját felelősségére életbeléptetni, s ha igen: van-e kilátás, hogy a munkálatok még ez év derekán megkezdetnek; a jövő országgyűlés jóváhagyás reményében ? Ezen interpellatióra annyival inkább jogosnak érzem magam, miután a t. közlekedési miniszter ur tervezete által a megállapított kamatbiztositási összeg megváltoztatása hozatik javaslatba. Elnök: Közöltetni fog az illető miniszter úrral. Maximovics Miklós: Bátor leszek a t. igazságügyminiszter úrhoz egy interpellatiót intézni, melyet igen fontosnak tartok, s azért szükségesnek láttam azt még a mai ülésben az országgyűlés feloszlatása előtt hozzá intézni. Nem akarom bővebben indokolni az országgyűlés utolsó perczeiben, szorítkozom tehát csak a legszüksésebb indokok felsorolására, amelyeket irásba foglalva, bátor leszek az interpellátióval együttesen felolvasni. (Olvassa:) Interpellatió a t. igazságügyi miniszter úrhoz. Miután az esküdtszék a sajtószabadság palládiuma és lényege abban áll, hogy az esküdtek a sajtó-utoni közlések a közvéleményre tett benyomása és ehhez képest a sajtóvétség minőségének megitélhetése tekintetéből azon nyelvet tökéletesen értsék, melyen az incriminált czikk irva van, és hogy a viszonyokat és a közönség közvéleményétismerjék, melynek számára a czikk közzé tétetett; miután az esküdtszék oly helyen és vidéken hol a szerb sajtó kiválólag képviselve, vagy a szerb elem nevezetesebb s?ámban van, még eddig felállítva nincs; miután az esktüdszék ily helyen leendő fölállítása nem a bíróságok, hanem a már fönálló bíróságok személyzetének szaporítása lenne, az ez által felmerülendő költségek fedezése pedig a törvényhozás által utólagosan megadandó pótfai-