Képviselőházi napló, 1869. XXIV. kötet • 1872. április 2–április 15.

Ülésnapok - 1869-481

232 481. országos ülés április 11. 1872. t. képviselő ur mondott, és ha az általa mondott érvet használhatom fel indítványom mellett, ez a legvilágosabb kimutatása szándékom helyességének. Ha a t. képviselő ur azt állítja, hogy a választási jog meghatározására szükséges a qualifieatió: tehát az átalános választási jog sem lesz egyéb; t. képviselő ur önállitása szerént nem egyéb mint qualifieatió, mert akinek az átalános szavazati jogot meg akarjuk adni: annak is Kellett születnie. Ha tehát a születés qualifieatió : én azt vagyok hivő, hogy az átalános szavazati jog mellett mondotta el a t. képviselő ur azon érvet. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Azt mondja továbbá t. képviselő ur, hogy azok, akik, már mint én — mondám. „Azok akik 1848-ban választási jogot nem nyertek, szokásra életmódra hasonlók azok nagy részéhez, kik 1848-ban e joggal felruháztattak, miért ne szaporitanók meg tehát a mostani p. o. 1 millió választót azon körülbelől 7—8 millióval, kik ha tán kevesebb adót fizetnek is, deszintoly becsületes értelmes emberek mint amazok" s itt rámegy, hogy azok tehát képviselve vannak már a hason foglalkozásúak által. Erre nézve Irányi képviselőtársam már megfelelt, csak annyit jegyzek meg; én azt hiszem, aki képviselőt nem választ, az nincs is képviselve: tehát hogy képviselve legyen a népnek minden becsületes tagja, kell, hogy képviselőjét is válassza. Itt még okvetlenül ki kell bocsátkoznom azon kis tévedésre, mely a 7 és 8 millió szavazat felemlitésére nézve történt. Előhozatott több felől pl. a női egyenjogúság kérdése is. Kérdeztetett : vajon azon indítványban bele értem-e a nőket, a nők szavazati jogát? Határozottan ki kell jelentenem, hogy azon indítványban, mely a ház asztalán fekszik: nem értetik benne a nők szavazati joga, mert határozottan ki kell jelentenem, hogy azon indítvány elvbarátaim többségének határozata folytán tett indítvány; tehát elvbarátim többségének véleménye, mivel mégis a többség mellett lehetnek és vannak is egyesek, kik a női egyenjogúságot is hangoztatják; mert ez nincs ellenére a haladásnak, és itt nyilvánítanom kell, hogy én is azon barátaim, közé tartozom, kik a női egyenjogúságnak hivei, bár elismerem, hogy mindennek fokozatosan kell történnie: nem lehetett, nem lett volna helyes kizárni azon barátainkat, hogy ők is nem szavazhattak, ne szavazhattunk volna az indítványra. Jól tudom, hogy a női egyenjogúság kérdése most kezd érlelődni még Észak-Amerikában is. Es én onnan azon amerikai meggyőződést is hoztam magammal, hogy előbb önmaguknak a nőknek kell ezt megészlelniök és a mozgalmat e tekintetben meg is kezdeniök; nem tagadhatom el mégis, hogy azon 7 és 8 milliót azért emiitettem, hogy ezen 7 és 8 millió közé a nők is bele értethessenek. És pedig azért, hogy ha véletlenül képviselőtársaim közül, kik ellenünkben azt hozzák föl, miért nem indítványozzuk, hogy a nők is szavazati jogot kaphassanak, valamelyike azt indítványoznák, vagyis e részben jobbitmányt akarnának keresztül vinni: egyúttal ők is ez indítványhoz szavazhatnak. Másodszor megvallom, a 7 és 8 milliót körülbelől mondottam azért is, mert óhajtanám, hogy minél több millió legyen e hazában, ki részt vesz az átalános szavazati jog ós az alkotmányos szabadság áldásaiban; mert ekkor annál több millió polgár védené hazánk és a nép egyéneinek szabadságát. Ami t. képviselő ur azon indokolását illeti? hogy a Scwheizra és Amerikára való hivatkozást azért nem tartja helyesnek, mert más hatása van az átalános választási jognak „a szövetséges államokban és más a központosított államban ; mert míg a szövetséges államokban a szavazati jog hatása korlátolt: addig a központosított államokban a parlament korlátlan hatalma kiterjed az álladalmi és társalmi viszonyok minden ágaira." Bocsásson meg a t. képviselő ur, ebből nem az átalános választói jog ellen, hanem mellette vonható érv. Ha a szövetséges államokból alakult államokban kevesebb hatalmat gyakorol a parlament : akkor megbocsásson, még kevésbbé követelhetnék a polgárok, hogy elidegenithetlen jogaikat a parlamentben is gyakorolják; mert önmaguk oda haza községeikben és az államokban nevezetes jogokat már élveznének, és épen az oly parlamentben, melyben minden hatalom öszpontosul: annyival inkább követelhető, hogy válassza képviselőjét a hazának minden polgára; mert sem a községekben sem külön államokban legszentebb jogait nem gyakorolhatván, kell legalább, hogy választás utján a törvényhozásra befolyhasson. Igen t. képviselő ur! Véleményem szerint ez csak arra szolgál indokul, hogy még ha a szövetséges államokban nem volna is megadva az átalános szavazat: meg kell adni ott, a hol a parlamentben van minden hatalom öszpontositva. A t. képviselő ur azt mondja továbbá: nagy súly fektettetett többek által arra, hogy a választási jog velünk született emberi jog, ez állítás bebizonyítását nem halottam, sőt ez állítás bebizonyítása senki által meg sem kiséreltetett, azonban mindjárt utána teszi képviselő ur, hogy ő elismeri azt, hogy minden polgár megszerezhesse azon minősítést mely a választási joghoz megkívántatik, — hozzá teszi, hogy polgári és emberi