Képviselőházi napló, 1869. XXIV. kötet • 1872. április 2–április 15.

Ülésnapok - 1869-481

232 481. országos ülés április 11. 1872. t. képviselő ur mondott, és ha az általa mon­dott érvet használhatom fel indítványom mellett, ez a legvilágosabb kimutatása szándékom helyes­ségének. Ha a t. képviselő ur azt állítja, hogy a választási jog meghatározására szükséges a qualifieatió: tehát az átalános választási jog sem lesz egyéb; t. képviselő ur önállitása szerént nem egyéb mint qualifieatió, mert akinek az átalános szavazati jogot meg akarjuk adni: annak is Kellett születnie. Ha tehát a születés qualifi­eatió : én azt vagyok hivő, hogy az átalános szavazati jog mellett mondotta el a t. képviselő ur azon érvet. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Azt mondja továbbá t. képviselő ur, hogy azok, akik, már mint én — mondám. „Azok akik 1848-ban választási jogot nem nyertek, szokásra életmódra hasonlók azok nagy részéhez, kik 1848-ban e joggal felruháztattak, miért ne szaporitanók meg tehát a mostani p. o. 1 millió választót azon körülbelől 7—8 millióval, kik ha tán kevesebb adót fizetnek is, deszintoly becsüle­tes értelmes emberek mint amazok" s itt rá­megy, hogy azok tehát képviselve vannak már a hason foglalkozásúak által. Erre nézve Irányi képviselőtársam már megfelelt, csak annyit jegyzek meg; én azt hiszem, aki képviselőt nem választ, az nincs is kép­viselve: tehát hogy képviselve legyen a népnek minden becsületes tagja, kell, hogy képviselőjét is válassza. Itt még okvetlenül ki kell bocsátkoznom azon kis tévedésre, mely a 7 és 8 millió szava­zat felemlitésére nézve történt. Előhozatott több felől pl. a női egyenjogúság kérdése is. Kérdez­tetett : vajon azon indítványban bele értem-e a nőket, a nők szavazati jogát? Határozottan ki kell jelentenem, hogy azon indítványban, mely a ház asztalán fekszik: nem értetik benne a nők szavazati joga, mert határozottan ki kell jelentenem, hogy azon indítvány elvbarátaim több­ségének határozata folytán tett indítvány; te­hát elvbarátim többségének véleménye, mivel mégis a többség mellett lehetnek és vannak is egyesek, kik a női egyenjogúságot is hangoztat­ják; mert ez nincs ellenére a haladásnak, és itt nyilvánítanom kell, hogy én is azon barátaim, közé tartozom, kik a női egyenjogúságnak hivei, bár elismerem, hogy mindennek fokozatosan kell történnie: nem lehetett, nem lett volna helyes kizárni azon barátainkat, hogy ők is nem szavaz­hattak, ne szavazhattunk volna az indítványra. Jól tudom, hogy a női egyenjogúság kérdése most kezd érlelődni még Észak-Amerikában is. Es én onnan azon amerikai meggyőződést is hoz­tam magammal, hogy előbb önmaguknak a nőknek kell ezt megészlelniök és a mozgalmat e tekintetben meg is kezdeniök; nem tagadha­tom el mégis, hogy azon 7 és 8 milliót azért emiitettem, hogy ezen 7 és 8 millió közé a nők is bele értethessenek. És pedig azért, hogy ha véletlenül képviselőtársaim közül, kik ellenünkben azt hozzák föl, miért nem indítványozzuk, hogy a nők is szavazati jogot kaphassanak, vala­melyike azt indítványoznák, vagyis e részben jobbitmányt akarnának keresztül vinni: egyúttal ők is ez indítványhoz szavazhatnak. Másodszor megvallom, a 7 és 8 milliót kö­rülbelől mondottam azért is, mert óhajtanám, hogy minél több millió legyen e hazában, ki részt vesz az átalános szavazati jog ós az alkot­mányos szabadság áldásaiban; mert ekkor annál több millió polgár védené hazánk és a nép egyé­neinek szabadságát. Ami t. képviselő ur azon indokolását illeti? hogy a Scwheizra és Amerikára való hivatkozást azért nem tartja helyesnek, mert más hatása van az átalános választási jognak „a szövetséges államokban és más a központosított államban ; mert míg a szövetséges államokban a szavazati jog hatása korlátolt: addig a központosított ál­lamokban a parlament korlátlan hatalma kiter­jed az álladalmi és társalmi viszonyok minden ágaira." Bocsásson meg a t. képviselő ur, ebből nem az átalános választói jog ellen, hanem mellette vonható érv. Ha a szövetséges államokból alakult államokban kevesebb hatalmat gyakorol a par­lament : akkor megbocsásson, még kevésbbé kö­vetelhetnék a polgárok, hogy elidegenithetlen jogaikat a parlamentben is gyakorolják; mert önmaguk oda haza községeikben és az államok­ban nevezetes jogokat már élveznének, és épen az oly parlamentben, melyben minden hatalom öszpontosul: annyival inkább követelhető, hogy válassza képviselőjét a hazának minden polgára; mert sem a községekben sem külön államokban legszentebb jogait nem gyakorolhatván, kell leg­alább, hogy választás utján a törvényhozásra befolyhasson. Igen t. képviselő ur! Véleményem szerint ez csak arra szolgál indokul, hogy még ha a szö­vetséges államokban nem volna is megadva az átalános szavazat: meg kell adni ott, a hol a parlamentben van minden hatalom öszpontositva. A t. képviselő ur azt mondja továbbá: nagy súly fektettetett többek által arra, hogy a választási jog velünk született emberi jog, ez állítás bebizonyítását nem halottam, sőt ez állí­tás bebizonyítása senki által meg sem kiséreltetett, azonban mindjárt utána teszi képviselő ur, hogy ő elismeri azt, hogy minden polgár megszerezhesse azon minősítést mely a választási joghoz megkí­vántatik, — hozzá teszi, hogy polgári és emberi

Next

/
Thumbnails
Contents