Képviselőházi napló, 1869. XXIV. kötet • 1872. április 2–április 15.
Ülésnapok - 1869-481
228 481. országos ülés április 11. 1873. zik, miszerint nem elég, hogy a képviselő programmot adjon, mint itt kivált a tul jobb oldalon, igen sokan gondolom, — nem is adnak, nemcsak írásban nem, de még szóval sem; hanem a pártok összejönnek. (Közbeszólás bal felől) Bocsánatot kérek, épen ugy összejönnek, miként mi is összejöttünk, vagy programmot alkottunk és épen igy önök is a t. balközépen nem tagadhatják, hogy összejöttek márczius 15-ike körül — ha nem is épen 15-ikén — és -egy programmot alkottak, és aki ezen a comiték által megállapított programmot el nem fogadja: Észak-Amerikában nem választják képviselőnek. Tehát nemcsak hogy van programm Amerikában, hanem van oly határozott és oly nyílt programm, melyet az összes párt állapit meg. Sőt arra is bátor vagyok figyelmeztetni a képviselő urat, hogy ott a programm megállapítása sokkal rendszeresebben megy; mert mindazok, kik abban részt vesznek: a népesség számára lett fölosztás szerint jelennek meg, s a nép kifejezett véleményét képviselik. Azt mondja továbbá t. képviselőtársam, ha óvszerekről nem lenne gondoskodva, elvesztenék nemcsak parlamentünket, de nemzeti önállásunkat. Azt hiszem, t. képviselőtársam nem volt itt akkor, midőn Irányi képviselőtársam, az átalános vitában egyúttal megmondta, s mi mondjuk ma is, hogy igenis óhajtjuk az átalános választói jogot ; de mellé óhajtunk óvszereket, titkos szavazatot, a megvesztegetés elleni szigorú büntetéseket s kőpviselői összeférhetlenséget. Legyen arról meggyőződve, t. képviselőtársam, hogy ha az átalános választói jog többséget nyerne: akkor bizonyára az ország képviselőházában s igy az ország közvéleményével s többségével e pártot gyámolitaná, a mely párt aztán képes volna keresztülvinni nemcsak az átalános szavazati jogot, de egyúttal mindazon óvszerek behozataláról intézkednék, a melyeket magunk is mint az átalános választói jog következményét okvetlenül szükségeseknek" ismerünk föl. Várady Gábor t. képviselőtársamnak szintén tartozom némi észrevétellel. Q az indítványt csak mintegy magvetési eszmét üdvözli. S azt hiszi, nem akarunk mást, mint gondosan elvetni e magot, hogy az csírázzék, hogy az véletlenül el ne hányassék, ideje korán le ne sarlóztassék. Azt hiszem, t. képviselőtársam ezen reményében csalódik. Mi az átalános választói jogot oly magnak tartjuk, amely minden önzéstelen, romlatlan keblű egyénnek értelmes koponyájában megfogamzott és megérett az örök igazságnak és egyenjogúságnak földjén. Mi inkább attól tartunk, hogy az átalános választói jog oly későn adatik meg, hogy mikép az érett mag, amely ideje korán le nem vétetett, szélváltozás vagy bármely más okból tönkre menne, hiába vettetett s nem veheti hasznát senki: mig különben, ha jókor takaríttatik, szolgálhat mindenkinek. Ily magnak tartván az átalános választói jogot, óhajtjuk azt, hogy ha eddig történt igazságtalanság és polgártársaink ezen elidegenithetlen joguk gyakorlatától elzárattak: ebből többé ki ne zárassanak, hanem az összes közszabadság és szabadelvű intézményeinknek biztosítására ők is ezen már érett mag jótéteményeit élvezhessék. Ami azon kérdést illeti, hogy vajon Ghyczy Kálmán t. képviselőtársam beszéde következtében mire értettem én azt, hogy ifjú korában van már a nemzet s azt mondja, hogy a hazára nem érthettem, tehát csak a népképviseletre érthettem; ez pedig még ifjú korában sincs: kijelentem, hogy én sem egyikre, sem a másikra nem értettem ezek közöl, hanem értettem a nép egyéneire, tagjaira nézve; mondom, hogy 1848ban megadatott a nép azon tagjainak, a kiktől pedig az igazság ellenére vonatott el; de mig meg nem adatott: addig gyermekkorban kellett lenniök, és 1848-ban adatván az meg, kezdek élni ifjúságokat. Azt mondja továbbá, hogy az átalános szavazatot az átalános oktatásnak kell megelőznie . Egy kérdést vagyok bátor tisztelt képviselőtársamhoz intézni. Igen sokszor és igen sokan mondják ezt; hanem azt kérdem a t. képviselő úrtól, vajon a művelődést és az átalános oktatást, — mit mi is óhajtunk, s ahhoz mi is kitelhető erővel hozzá kívánunk járulni, — mi idézi elő ? Az-e : ha várunk vele, mig az átalános oktatás elterjed s akkor adjuk meg az átalános szavazatjogot ? vagy pedig nem idézi-e az elébb elő ez átalános oktatást és művelődést: ha az átalános szavazatjog megadatik 1 Én bátor vagyok azt állítani, hogy, amely perezben az átalános szavazatjog a népnek megadatik: azon perezben a népnek közművelődése és neveltetése előbbre fog vitetni, nem pedig vissza. Győrffy Gyula t. képviselőtársam érvelésére is leszek bátor némi észrevételt tenni. (Halljuk!) Mindenekelőtt megjegyzem, hogy ő is ugy járt, mint néhány képviselőtársam a balközépen, kik beszedők elején, nem mindannyian; de többnyire igen lágy melegen, majdnem rokonszenvvel nyilatkoztak az átalános szavazatjog mellett, mondván, hogy a czél előttünk is majdnem ugyanaz, s ne gondolják azt, hogy mi ellensége vagyunk az átalános szavazatnak, mi mindnyájan egy czél felé haladunk; beszédének utolján azonban annyira a műveltebb, annyira a vagyonosabb osztály érdeke mellett emelt szót, hogy lehetetlen az ezekre vonatkozó észrevételeket elhallgatnom. Észrevételeim pedig a következők.