Képviselőházi napló, 1869. XXIV. kötet • 1872. április 2–április 15.

Ülésnapok - 1869-481

481. országos ülés április 11 1872. 227 delmesebb volt, hanem ezen pont az, mi fölött sajnáltam t. képviselőtársamtól ezen mondatát, sajnáltam kivált azért, mert kiválóan szívesen hallom észrevételeit. Egy szomorú tapasztalatom volt: az, hogy midőn az örök igazság ellenében küzd valaki: bárki legyen az, s legyen az bár a legélesebb elméjű férfi, azt mondom, hogy annak elme élének okvetlenül meg kell tompulnia. Megbocsásson nekem a t. képviselő ur, ha én azt vagyok bátor emlékébe hozni, hogy figyelje a történteket. Az átalános választói jog következtében jött-e Francziaországra minden megaláztatása, vagy pedig a helyzetnek helytelen felfogásából, melyben az, megengedem a Napoleonidák dicsősége által elvakittatva egyrészt, de másrészt a katonai zsarnokság által kényszeríttetve, elfelejtette Francziaország azon lelkesedést, melylyel az Európaszerte hozta az eszméket, nem azon vérengző zászlóval, melylyel az erőszakoskodó császár hordta, ki magát a népet csalta meg, s bár felesküdött köztársasági kormányzónak: császárrá tette magát; pedig a hatalmat a nép épen azért adta neki, hogy ne a császári önkényt és hatalmat, ne a népek egymás elleni küzdelmét vigye Európába, hanem az emberi jogok tiszteletét. (A szélső bal felől: Igaz!) És következett Franeziaországnak megaláztatása azon Napoleonidák által, a kiket én ifjúságom óta az emberi jogok egyik legkártékonyabb elleneinek ismertem. Vegyük most e mellett fontolóra azon eszméket, melyek a franczia forradalmat előidézték, mely által az előidézett lelkesedés és egyenjogúság egész Európának lendületet adott, nem hiszem, hogy az átalános szavazat megaláztatást idézett volna elő. Előidézte azt az önzésre törekvő császári katonai hatalom, s elő is idézendi mindaddig, a mig megérik a népben azon tudat, hogy azon hatalmat, melyet az összes emberiség jólétére akarnak kifejteni : egy katonai hatalommal biró ember kezébe sem szabad letenni, miként azt Eszakamerikában látjuk, mert a katonai hatalomnak, ha biztosítani akarjuk a polgári hatalmat, mindég a polgári hatalom alá kell rendelve lennie. (Helyeslés a szélső bal felől.) Szilády Áron t. képviselőtársam megtámadja indítványomat, hogy azt nem eléggé körültekintve tettem, s azt kérdi, hogy miért nnn indítványoztam az átalános választójoggal egyúttal a köztársaság behozatalát is. Igen szeretném, ha itt volna t. képviselőtársam és én azt kérdeném tőle, miként van az, hogy ő megtámadja az én indítványomat, melyben az átalános választójogot ajánlottam s azt mondja, hogy ón ezt nem elég körültekintőleg indítványoztam és mégis arra sarkal, hogy a köztársasági kormányt miért nem indítványoztam; mondom, ha itt volna és ő ennek indítványozását nagyobb körültekintéssel való cselekvénynek tartaná, mint az átalános választójogot: fölszólítanám t. barátomat, hogy tegye ezt; — én azonban nem indítványoztam; mert nem tartottam a körülmények szerinti körültekintésből származó cselekvénynek; azonban, ha ő azt tartaná, hogy a köztársaságot a körülmények okvetlenül követelik: akkor csak méltóztassék jobbitványként indítványozni, és én azt hiszem, hogy nincsenek elzárva az én t. barátaim attól, hogy a jóról a jobbra térjenek át és akkor tapasztalni fogja, hogy ón részemről — és reménylem, t. elvbarátaim is ez oldalról — a körülmények szerinti körültekintést számba véve fognánk nyilatkozni jobbitmánya fölött, (Helyeslés a ssélső bal oldalon.) Lehetetlen, hogy Amerikára való hivatkozását" is figyelembe ne vegyem, Azt mondja a képviselő ur, hogy Amerikát nagyrabecsüli, hogy mostanig föntartotta intézményét; de vannak ennek is hiányai, és homályos oldalai: igy például a comiték darabszámra szolgáltatják a képviselőket, programmról pedig szó sincs. Már engedjen meg, t. képviselőtársam, én azt hiszem, hogy mindezeket könyvekből olvasta. Emlékszem, hogy én is olvastam Amerika alkotmányáról és történetéről könyveket és hitelt adtam azoknak mindaddig, mígnem véletlenül azután önmagam személyesen Amerikába nem mentem és mondhatom, — sajnálatomra mondhatom, — hogy az európai írók másként fogják föl az ottani intézményeket, természetesen az európai aristokrat fogalmak — nem mondom royalismus — befolyása alatt; de már azt még sem hittem, hogy t. képviselőtársam a választásokról olyat mondjon, hogy ott programmról szó sincs hogy a comiték darabszámra szolgáltatják a ke (viselőket. Hiszen az, hogy egy párt a maga képviselőit kívánja megválasztatni az országban : az igen rendén van és azt hiszem, hogy Önmaga a balközéppárt, melyhez t. képviselőtársam tartozik, nagyon örülne s én kijelentem, hogy mi ez oldalon nagyon örülünk, ha az országnak körülbelől 400 és egynehány választókerületéből legalább 300 megkérne bennünket és azt mondaná: jelöljetek ki nekünk barátim, 300 képviselőt ; és igen örömest tenném azt, és azt hiszem, hogy elvtársaim a legnagyobb szívességgel teljesítenék azok kérését, sőt azt hiszem, hogy a t. balközépen is örömmel tennék ugyanazt. Az tehát, hogy Amerikában képviselőket kérnek, nem teszi azt, hogy ott nincs programm. Higyje meg, t. képviselőtársam, hogy az egyesült észak-amerikai államokban nemcsak hogy van programmf hanem ott azon különbség léte29*