Képviselőházi napló, 1869. XXIV. kötet • 1872. április 2–április 15.

Ülésnapok - 1869-481

224 481. országos ülés április 11 1S72. követte az állatszeliditöt és csak azt várta, mig az oroszlán elnyeli. De a t. kormány attól fél, hogy az átalá­nos szavazatjog a köztársaságra vezet. Hadd ve­zessen! Mi rósz van a köztársaságban? Jobban állunk mi itt, mint Schveitzban, mint Ameriká­ban ? De a t. kormány azt mondja: mi még nem vagyunk arra érettek. Hát akkor annak az a logikai következése, hogy nem is kell adni alkalmat a népnek, hogy éretté legyen? és ki adott nekünk jogot arra, hogy mi a népnek örökké tutoraivá rátukmáljuk magunkat? De különben, t. ház, ezen átalános szava­zati jog nem is oly szokatlan, oly veszedelmes dolog, mint a többségnek tetszik állítani. Léte­zik az a mi országunkban is. Vannak bizonyos községek, melyekben mindenki választó, a ki csak arra képes. A ki nem lehet választó: az olyan, mint valamely megmételyezett juh, mely a nyáj­ból kikergettetik. Az olyan mindenesetre közö­nyös lesz a község jóléte iránt : épugy mint mi közönyösöké akarjuk tenni a polgárokat, kezeik­ből kiragadván ezen polgári jogot, melynek él­vezete minden polgárra nézve a legnagyobb di­csőség, legnagyobb büszkeség. Most áttérvén a nemzetiségi szempontra, következetesen megmondhatom, hogy ha az áta­lános szavazatjog megadatik: akkor ki vannak elégítve a nemzetiségek is, akkor elenyészik min­den követelmény a nemzetiségek részéről is; mert ezen átalános jog minden emberben létezik, csak azt fel kell találni és felhasználni; fel nem hasz­nálva: a nemzetiségeknek nincs is alkalmuk, nincs is okuk más valamit kívánni. Tehát ez által elértük azt, hogy a nemzetiségeket is, me­lyekről annyit szólunk, kielégíthetjük. Es ezen tekintetből, t. náz, igaza van Ghyczy Kálmán t. képviselőtársamnak, a ki azt monda, hogy a suffrage universel által nincsen megsértve sem­mi nemzetiség. Ez igaz; de nem áll az, hogy nincsen megsértve a census által, mert ez által nemcsak meg van sértve a nemzetiség, hanem meg van sértve minden polgár, mert a mi érvé­nyes „de genere", az érvényes „de specie" is; ha ki akarjuk elégíteni a polgárokat és egyúttal a nemzetiségeket is: az csakis az átalános sza­vazatjog behozatala által történhetik. A mi Ghyczy Kálmán t. képviselő ur által tett azon észrevételét illeti: hogy mi nem ülünk itt rokonszenvből, azt kereken tagadom; mert ép azért ülünk itt és ülni fogunk azok meJlett mindig, s ezt kívánja programmunk is, mind Becskereken, mind Újvidéken, és mindenütt, a kik első sorban a közszabadságért küzdenek. Most Táncsics Mihály t. képviselőtársam beszédére volna néhány megjegyzésem. Ámbár az ő beszédei olyanok, hogy vagy a nem kellő komolyság, vagy a t. ház hangulata miatt sok­szor nevetéssel kisértetnek, és igy nem is kellene azokra renectálnoin; de miután ő sokszor kifa­kad a nemzetiségek ellen, ha ez az utczán tör­ténnék : nem kellene reá semmit sem felelni; de történt ez a házban, s igy lehetetlen azokra nem felelni, mert mi látjuk a helyzetet, de a népnél merülhet fel kétely és még azt is hihetné, hogy a ház helyesli a kifakadásokat. Azért nagyon jó volt Jámbor Pál t. képviselőtársam részéről, hogy ő valóban költői őszintességgel visszautasította a különben igen tisztelt Táncsics Mihály t. képvi­selőtársam csintalan kifakadásait, és ez nagyon jól esett nekem is, ós azért nem fogok többé szólni e dologról; hanem miután ő „Dispositions­fond"-ot kivan a nemzetiségek megfékezésére: vigasztalására azt mondom, hogy létezik egy Dispositionsfond Újvidék számára; van tudniillik egy madár, mely minden három hónapban feljő Pestre, hogy ,e Dispositionsfondból megérdemlett jutalmát kivegye. Ha tetszik, megtudhatja ez egyén nevét a t. kormánytól. Ennyit megnyug­tatására. Most Babes Vincze t. képviselőtársam ész­revételeire teszek néhány rövid megjegyzést; ez nagyon fontos és komoly dolog. Ő ugyanis azt monda a minap is, ugy mint más alkalommal: hogy a magyarok utalvák a románokra, a ro­mánok pedig a magyarokra ; talán megemléke­zett e szavakról: „itt élned s halnod kell!" És ez jó; de én nem azon nézeten vagyok; én azon nézetben vagyok, hogy ez t. barátom nézete szerint igen kis falat volna, merb ki van tárva egy igen nagy torok, melynek a kis falat nem elég; hanem azt gondolom — se tekintetben szerencsém van Kossuth Lajos nézetében lenni — hog nemcsak a románok vannak utalva ezen vag azon nemzetiségre; hanem,hogy valamennyi utah a van egymásra azért, hogy valamelyik nagy nemzet által el ne nyelessenek, el ne sö­pörtessenek. Tehát ugy gondolom, Babes t. ba­rátom is azon nézetben van, hogy ez igen kis falat volna; hanem csinálni kell egy nagy fala­tot e kitágított torok számára, a mint ezt a t. barátom Csernatony is kívánja, hogy az meg ne semmisíthesse a nemzetiségeket. Különben pártolom Madarász t. képviselőtársamnak az átalá­nos szavazatjogra vonatkozó indítványát. Elnök: Többen szólásra nem lévén föl­jegyezve, így a szabályok értelmében a másod­szori szólásra jogosultak az indítványok beadói; a központi bizottság előadója ezen jogával élni nem kivan. Madarász József: T. ház! A népfön­ség, az egyéni jogosultság érdekében, melytől a ki a demokratiának valódi hive, lehetetlen, hogy megtagadja azt, miként annak elidegenithétlen

Next

/
Thumbnails
Contents