Képviselőházi napló, 1869. XXIV. kötet • 1872. április 2–április 15.

Ülésnapok - 1869-481

481. országos ülés április 11. 1872. 225 kő vetkezménye az átalános választási jog. Tehát ennek érdekében emelem most szavamat, azon indítvány érdekében, melyet elvbarátaim, az összes 48-as párt tagjai megbízása következtében a képviselő ház asztalára letettem. Vannak elvek, melyeknek először igazságaik, azután gyakorlati helyességeik is elvitázhatlanok, s ezeknek akár elméleti, akár gyakorlati bebizonyítása többé nem kívántatik. Ilyenek közé számítom én az átalános választási jogot, .mert mint mondám, a polgárok elidegenithetlen jogául ismerem, s azért nem is ennek védelmére kell most felszólalnom; de kötelességemül ismerem az ellenzék részéről a balközep által támasztott némi kételyeket, ha lehet, eloszlatni ;s azon észrevételeket, mik akár a körülmények okozta félelem, akár pedig a jelennek nem egészen azon szilárd reményéből hozattak fel ellenében, miket mi nem mondtunk, eloszlatni akarom. A t. balközépen t. képviselőtársaim közül beismerem, hogy igen sokan nem tagadták meg az elvnek helyességét s beismerték, hogy a végezel az átalános választói joghoz vezet, sőt sokan a fokozatos közeledést is kimondották. Többen közülök érveléssel is támogották e nézeteiket és én köszönetet mondok mind nékiök, mind azon t. elvbarátaimnak, kik a balközép részéről történt ellenvetéseket nagy részben megczáfolták és igy nekem könnyebbé tették feladatomat. Néhány t. képviselőtársam észrevételeire kell tennem megjegyzéseimet: jelesen Vidliezkay t. képviselőtársam néhány észrevételt tőn az átalános választási jog rögtön behozatala ellenében. Ezt monda a t. képviselő ur „Képviseli-e az 1848-iki választási keret a nemzetet, ha igen: akkor nem követeltethetik az átalános szavazat, és hogy képviseli ennek bizonysága az, mert azok, kik a kereten kívül vannak, nem kívánják a jogot, és ha kívánnák, én megadnám nekik." T. képviselőtársam önmaga felelt meg a maga kérdésére, önmaga czáfolta meg magát. Azt kérdezte ugyanis a t. képviselő ur képviseli-e az 1848-iki keret az összes nemzetet, és önmaga azt monda, hogy a kik a „kereten kivül vannak", nem kívánják ; tehát szerinte is csakugyan vannak olyanok, a kiket nem képvisel ezen törvény, {Helyeslés a a szélső hal oldalon) tehát vannak, a kik azon kivül léteznek; mivel pedig vannak, a kiket nem képvisel e keret, és vannak saját szavai szerint is : ennélfogva világos, hogy t. barátom önmagát megezáfolta légyen {Helyeslés és derültség a szélső bál oldalon.) Ami pedig azt illeti, hogy a tömeg, mely ezen kereten kivül van, nem követeli e jogot: arra nézve remélem egyetért velem t. képviselőtársam, hogy sokkal helyesebb a törvényhozó testületnek sérv. H. NAPLÓ 18f* xxrv. megadnia az igazságos osztályrészt azok számára, kiktől megtagadva van ; mintsem, hogy azon tömeg erővel követelje tőlünk annak megadatását. Én legalább képviselői kötelmemül azt ismerem, hogy a mely jogot igazságosnak vélek azokra nézve, kik abban nem részesülnek: azoknak inkább óhajtom ön jószántomból az igazság parancsa szerint megadni, hogy sem azon igazságnak elismerésére és a jognak megadására kényszerítsem (Igás! Igaz ! a szélső hal oldalon.) Azt monda továbbá t. képviselőtársam: „Észak-Amerika példája nem alkalmazható a mi viszonyainkra, annak polgári élete más alapokon nyugszik. Ott azt a vall politika és szabadság iránti lelkesedés hozta létre, ott nincsen monarchicus érzelem, nincsen hierarchia és volt átalános oktatás." Bocsánatot kérek t. képviselőtársamtól, Északamerikában az átalános választási jogot a függetlenség kinyilatkoztatásával hozták be, és Amerikában a közoktatás nemcsak hogy átalános nem volt; de lehet mondani, sokkal sülyedtebb helyzetben volt összes Amerikában, és pedig nemcsak az oktatás, de az anyagi helyzet is, mint bármely más tartományocskában. Oly annyira igazságtalan volt az a müveit hires szabadságszerető angol állam Eszakamerika irányában, méltóztassék visszaemlékezni t. képviselőtársaim a történelem és a statistika azon adataira, hogy Amerikának még csak egyik államában lakó polgárnak a másik államából sem volt szabad valamely kereskedelmi czikket mástól, mint csupán angol kereskedőtől vásárolni. Az átalános választási szavazat jog behozatala tehát magával a függetlenségi nyilatkozattal, a köztársaság kinyilatkoztatásával hozatott be. Ezen példa tehát nem ellenem, hanem mellettem szók Hogy ott nincs hier?rchia, bár ne volna. Én is azt hittem, hogy Amerikában, hol mindenki szabadon követheti hitét, mindenki mindennap szabadon száz meg száz hitet kezdeményezhet, azt hittem, hogy ott nincs hierarchia, nem is lehet: azonban én egyet találtam Északamerikában, a mit nem helyeselhetek, és ez a hierarchiának hatása, ámbár elismerem, hogy Amerikának politikai viszonyaira nincsen kártékony hatása. Ami azt illeti, hogy nincs ott monarchicus elem; — dehogy nincs, kell is lenni képviselve minden véleménynek és ez jól is van igy. Én azt tartom, hogy miként a köztársaságokban azon alkotmányos és szabad véleménynyilvánithatás megvan, hogy ott minden ember, a ki a monarchiát tartja jónak: szabadon nyilváníthassa véleményét, és mindent elkövethessen alkotmányos utón meggyőzni polgártársait a monarchiának jóvolta felől; akként gondolom én, hogy a mon29