Képviselőházi napló, 1869. XXIV. kötet • 1872. április 2–április 15.

Ülésnapok - 1869-481

481. országos Ués április ll.|1872. 223 fogja követni. (Felkiáltások : A foederatio!) Nem a foederatio, hanem a confoederatio. Ami a confoederatiot illeti, arra azt mondom, hogy az meglesz, ha nem is azon formában^ mint azt Kossuth jelezte; mert a kormány formák az időtől függnek, de confoederatio lesz, és pedig a legelső confoederatiot itt kell csinálni Magyar- Cseh- és Horvátország közt. Attól függ Magyarország önállósága és függetlensége. BudaPestnek itt a keleti félen kell központnak lenni, ugy észak-nyugoton kell, hogy Prága legyen a központ; mert ha nem lesz: a dynastia először Prágát, azután Buda-Pestet veszti el. Pavlovits István: T. ház! Már előttem annyi volt mondva, hogy számomra nem maradt hátra valami ujat mondani; de miután a szempont — mint a minap is emiitettem — melyoől kiindulunk, igen sokszor döntő befolyással van magára a tárgyra, és annak érdemleges megoldására; és miután ón is az • átalános vitában csekély tehetségeim szerint részt vettem, bátor leszek ez alkalommal csak a közpolgár jogi, és abból, a dolog természetes rendje szerint kifolyólag a nemzetiségi szempontot szemügyre venni. (Elnök leszáll és helyét Perczel Béla foglalja el.) Ami az elsőt, a közpolgárjogi szempontot illeti, minden jogász előtt világos dolog, hogy az állam van a polgár, — nem pedig a polgár az állam kedvéért; mert a ki ellenkező véleményben lenne : az azon anomáliába jutna, melybe Szilágyi Dezső t. képviselő ur jutott, a ki azt állította, miszerint jog törvény nélkül nem gondolható. Ez annyit jelent, mintha azt mondanók, hogy ruha nélkül az emberi lény nem létezhetik. Mert a törvény nem más, mint a jognak kifejezése, annak másolata, hogy ugy mondjam annak ruházata. Igen sokszor megtörténik, hogy a ruha nem jó: vagy szoros, vagy bő ; de azért nem az a rósz, a kinek számára készíttetett, hanem rósz a szabó, a ki azt készítette; nem rósz a jog, hanem rósz a törvény, rósz sokszor annak alkotója, rósz igen sokszor annak végrehajtója, a ki szellemét nem érti meg, vagy nem akarta megérteni. (Elnök leszáll és helyét Perczel Béla foglalja el.) De kérdés támad: van-e valami különbség a polgárok között? Igen is van. Vau mind anyagi, mindphysikai, mind szellemi tekintetben. Némelyik ember gazdag, némelyik szegény, némelyik egyenes, mint a fenyőfa, némelyik görbe, némelyik tudós, némelyik tudatlan. És mi ennek temészetes következménye? Az, hogy a gazdagnak sok pénze van, a szegénynek nincs, hogy az egyenes egyenesen jár, a görbe görbén, és hogy a tudósnak legalább szabályszerűen több ismerete van, mint a tudatlannak. És az utóbbi tekintetben igenis megérteném, hogy a tudós embernek inkább adható a jog gyakorlása, mint a tudatlannak, azért mert természetes dolog, hogy a tudós embernek legalább rendszerint több ismerete és fogalma van a jogról. De nem vagyok képes megérteni, hogy miből lehetne következtetni, hogy a gazdagnak több esze van, mint a szegénynek. Talán abból, mert a szegény sokszor a szellemi vagyont megszerzendő, feláldozza az anyagi vogyont nemes ezélokra, pl. közművelődésre, hazája felvirágoztatására és felemelésére és jutalom helyett jogmegfosztással büntettetik. Igazságos-e ez ? Nemcsak nem igazságos, hanem embertelen. Tegyük fel pl., hogy Deák Ferencz, kiről tudjuk, hogy bölcs és tudós, épen azért szegény, mert feláldozta vagyonát nemes ezélokra. Mi a következménye annak? Az, hogy nem lehet sem választó sem képviselő, és pedig épen azért, hogy nemes ezélokra feláldozta egész vagyonát, holott az 1

U telekkel biró, ki talán alig tudja nevét is alá irni, és jogról fogalma sincs : választó. De ez által a többség minden komolysággal akarja elérni ezen anomáliát, sőt azon állításra is faladt hogy a gazdagoknál több érettség, több önfeláldozás és biztosság van. De akkor, nézetem szerint, ha a t. többség azt állítja: nem következetes; mert ha a vagyon mérvadó e tekintetben: akkor tovább is kellene mennie, és a szavazatjogot aránylagosan fel kellene osztani a vagyon szerint. Kinek több vagyona van, az több szavazatot kap, ép ugy mit a részvénytársaságoknál; kinek több pénze van, annak több részvénye lehet, a többi csak néző, és ugy látszik, hogy a tisztelt többség is oly közönyös nézőket akar magának szerezni; de ezen közönyösség, t. ház, sokkal veszedelmesebb, mint a republika, mert a közönyösség irigységgel jár, mert irigység mindenesetre lesz a polgárok közt. És hová fog az vezetni, vezetni fog minden esetre a forradalomra. Én valóban nem sejtem, hogy a kormány miért irtózik annyira, ezen az átalános szabadságból kifolyó szavazatjogtól, ha már alkotmányos kormánynak neveztetik és zászlójára tűzi föl a szabadságot. •A t. kormány nekem ugy tetszik, mint egy félénk vadász, a ki akarván állítólag föltalálni az oroszlányt; kereste annak nyomát, de midőn megmutatták neki magát az oroszlányt: ime az oroszlán; ő ijedtében fölkiállta hiszem én nem kerestem az oroszlányt, hanem annak nyomát. Ha a kormány valódi barátja volna a szabadságnak : akkor nem ijedne meg tőle, hanem fölkarolná; de ez ő rá nézve az oroszlán, mi pedig a nézők vagyunk, mint azon angol, ki