Képviselőházi napló, 1869. XXIV. kötet • 1872. április 2–április 15.
Ülésnapok - 1869-480
210 * s <>- országos ölés április 10. 1872. rek én — legalább képzelek — ennél roszabb respublikát. Némelyek azt állítják, hogy ily alanti eensus azért is igazságos, mert az illetők megszerezhetik : igaz, de igy azutáa igazságos a 100 frtos census is azt is, megszerezhetik. Azért mondtam én az átalános vita alkalmával részemről ha elfogadnék egy krajezár censust, a 100 frtos ellen sem bírnám álláspontomat megvédelmezni (Helyeslés a szélső balról.) * De azt mondjáK ismét mások: ily alanti census azért is igazságos, mert igy minden osztály képviselve lesz; akkor a 100 frtos census is igazságos, egyes ember ugy is bele jut minden osztályból, tehát minden osztály képviselve lesz. De azt kérdik az ellenvetők: igen ; de minő arányban ? Én azt felelem, hogy igazságtalan arányban igy is, amúgy is. Fönebbi elvek szerint igazságos lenne a virilisjog is, először: azt is meglehet szerezni, másodszor: ott is képviselve van minden osztály. Különben, legyünk őszinték és valljuk be, hogy a census eszméje nem is egyéb, mint virilisjog a követválasztásra alkalmazva. Azok a megyei virslisek, mint Makón mondják, gúnyosan; ezek az országos virslisek. De a kimaradottak a bejutottak által hogy miként lennének képviselve ? azt hiszem akként a mint képviselve van az, a kit ebédre nem hívtak az által, a kit lakomára hittak, mint képviselve volt az a czigány, a melyik fát vágott az által, a melyik szalonnát evett. (Derültség.) Egy földes ur két czigányt hivatott maga elé s igy szólt hozzájuk : van egy kis szalonnám, ki enné meg ? Akár én is! — szólt az egyik. De van egy kis borom is, ki inná meg ? Akár én is! — kiáltott ugyanaz. De fél öl fám is volna, hát azt ki vágná fel 1 Erre ugyanazon czigány igy szól szomszédjához: Ugyan te mamiasz, beszélj már te is. (Derültség.) Így lennének képviselve a kimaradottak; ugy lennének képviselve, mint most képviselve vannak azon választókerületek, melyeknek képviselői távollétük által tündökölnek. Az 1848-iki törvények is ezt hozzák fel érvül, meghagyták a censust. Igaz, de miért? Felelet: mert bizalmatlanok voltak a néphez, 1848 előtt a ' nép nem gyakorolt alkotmányos jogokat, és az 1848-iki törvényhozás nem tudta, miként fog beilleni az uj polgár az alkotmány keretébe. Bizalmatlan volt irányában. Azonban miként felelt a nép ezen bizalmatlanságra ? Aként felelt, hogy tömegesen tódult a csatatérre! — T. ház! egyszer ily hibát elkövetni, a népet kihagyni, ily népet kihagyni, tapintatlanság volt. Most másodszor elkövetni ezen hibát: hálátlanság. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) Jaj, de hát ott vannak a nemzetiségek! igy szólnak. Ugyan hát micsoda mumusok ezek a nemzetiségek, hogy ő miattuk letérjünk az igazság, az elv, a haladás útjáról ? Hát igaz a mi gépösszeirásunk vagy nem igaz ? Ha nem igaz, miért osztották ki, (Derültség) és miért nem égették meg? Ha igaz, miért nem néznek bele? Mi van benne ? Az, hogy számra többen vagyunk, vagyonra többet bírunk; iparra többet érünk, szellemre, miveltségre, erkölcsi erőre előbb vagyunk, és mi féljünk tőlök? Ha többen lennének, ugy is elnyelnének, hiába félnénk. De ha ők vannak kevesebben, a mint a dolog áll: akkor a mi aggodalmunk még némi súlyt kölcsönöz nekik, a mi félelmünk erőt önt az ő izmaikba, (Igaz !a t szélső baloldalon) és a mi igazságtalanságunk fegyvert kovácsol az ő ökleikbe. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Kiss Miklós t. barátom azt monda, hogy : mi Scylla és Charybdis közzé jutottunk. Igaz, a Scyllaami bizalmatlanságunk, a Charybdis a mi igazságtalanságunk. De vegyük kezünkbe a mélrányosság iránytűjét és bátran és bízvást elhajózhatunk a szirtek között. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Nagyon örülök, hogy a jelenlevő képviselő urak, kik par excellence nemzetiségi képviselőknek vannak nevezve: helyeslik és helybenhagyják felfogásomat. Szükségesnek látom ezt e pontnál constatirozni, hogy a kormánynak figyelmét a netán adandó válasznál erre felhívjam. Chorin Ferencz képviselő ur igen sokat mondott, a mire felelni szeretnék. (Halljuk!) Igy, szólt arról, hogy a közvélemény nem-kívánja a suffrage universel behozatalát. Vajon a t. képviselő ur átkutatta-e a nép minden rétegét, megfordult-e az ország minden részében, hogy oly biztosan mondhatja nemcsak azt, a mit a nép kíván; de azt is, a mit a nép nem kíván? Jaj, de azt mondhatja, hogy a közvélemény nem nyilatkozik. Mit ért a közvélemény alatt ? kiket ? Azokat, a kik benn rannak a szavazásban ? vagy azokat, a kik abból kimaradtak? A kik benne vannak? Az ember töredékeny egyén? teletöltve hiúsággal és szeszélylyel ;némelyik a közéletben, a kinek gondolkozása és müAeltségénól fogva magasabb felfogása nincs, még ambitiót helyezabba, hogy az ő társa, vagy szomszédja kimaradt, avagy mással épen nem törődik. Erről a közvélemény mértékét nem lehet venni. De hát miként nyilatkozik a közvélemény A népnek a megyékben, a városházán, a követválasztásnál nincsen szava. A lapokban nincsen saját orga numa. (Pulszky Ferencz nem hallhatólag közbeszól.) Szeretném tudni, mit mondott Pulszky Ferencz t. képviselő ur; mert restelném, hogyha valamit mondana és az benne volna a Naplóban, és ugy jönne ki, mintha én nem tudnék reá megfelelni.
