Képviselőházi napló, 1869. XXIV. kötet • 1872. április 2–április 15.

Ülésnapok - 1869-479

192 479. országos ülés április ». 1872 szomszédjának hiúsága s becsvágya fölött; mindenki örömmel engedelmeskedik azon törvényeknek, melyekre szavazatát adta; mindenki szereti az államot, melynek százezredrésznyi ura, ha a respublika 100,000 polgárt számit. E mellett semmi erényről nincs szó. Midőn Genf (1524) grófjának és püspökjének jármát lerázta : az erény egészen és teljesen kimaradt a játékból. Megczáfolta Montesquieu ezen theoriáját Helvétia, megczáfolta azt Destutt de Tracy, valamint a „History of Civilisation in England" irója, Buckle Tamás, kimutatván, hogy Montesquieu idejében a képviseleti rendszer még nem is létezett, hogy ez uj találmány. Mindezekre nem akarok hivatkozni; egyedül Destutt de Tracy-ra, ki ezeket mondja : A tiszta képviseleti kormányzatban bizonyos tormák szerint, melyek szabad beegyezés által elhatározott és alkotmánynak nevezett okiratban mondatnak ki, a társadalom minden tagjai ezen név alatt „polgárok" különböző képviselőik választásánál egyenlő módon közreműködnek és vigyáznak, hogy senki ezek közül küldetésének határait át ne lépje. Ezen alakban a demokratia hosszú időre és kiterjedt birodalomra lehetséges. A képviselet a tökéletesített természetű állam, mely sem tévutak ba, sem álbölcselkedésekbe nem esik, és a mely sem rendszerekkel, sem kényszereszközökkel nem bajlódik. A képviseletet (képviseleti kormányzást, képviseleti alkotmányt) uj találmánynak lehet tekinteni, mely Montesquieu idejében még ismeretlen volt. Ezen kormányzat föntarto elve világosan az egyesnek a szabadság és egyenlőség iránti szeretete, vagy ha ugy akarjuk: a béke és igazság szeretete. Tehát a mint mondom a képviseleti kormány behozatala által elenyészett Montesquieu theoremája s ezen indok a respublica átalános behozatala ellen érvénytelen volt még akkor is, hogyha bár ki egyetlenegy szóval is kivánta volna e házban a republika behozatalát. Erről azonban eddig még szó sem volt. Igen t. képviselőtársam előadja továbbá, hogy nem fogadhatja ele respublikát mindaddig, mig Angolország fiai ezen dallamot: „Rule Brittania" — „Uralkodjék Brittania" hangoztatják ; mert ebből azt lehetne következtetni, hogy az angolok talán egész Európa fölött akarnának zsarnoskodni s azzal együtt Magyarországot is hatalmukba keríteni, s azon szabadságától, melylyel bír, megfosztani. Ezért tehát minden magyarnak gyűlölettel kellene viseltetni az angolok irányában, ily módon senkisem fogná elfogadni az átalános szavazati jogot, mert ekkor az angolok despotiája és rajtunk leendő zsarnoksága következnék be. Sajnálom azonban, hogy a t. képviselő ur ezen idézete helytelen, mert elharapva eldarabolva idézte. Ha ezen verset egész terjedelmében idézi : akkor annak oly gyűlöletes értelme nem lesz, a mely igy szól: „Rule Brittania, rule the wawes Britans never should be slaves." Ennek értelme nem más, mint: „uralkodj Brittania, uralkodjatok a habokon, britannok sohase legyetek szolgák. Ily értelemben mi igazat adhatunk a Lritteknek, még akkor is, hogy ha ezen dalt danolják ; mert ez által az átalános szavazati jog elfogadásában semmiképen sem vagyunk akadályozva, annál kevésbé, mert ha ezt ily értelemben vesszük: akkor ennek értelme nem lesz más, mint az, hogy a brittanok a kereskedelmet akarják előmozdítani s a hajózási tudományt még nagyobb fokra akarják emelni, mint a minőre már is emelték. Ha igy értelmeztetik ezen dal, minek más értelme nem is lehet: akkor minden nemzet, melynek nem csak tengerei vannak, hanem az is, a melynek oly folyamai vannak, mint Magyarországnak, melynek hajók hasítják habjait keresztül, azok e dalt elsajátítva danolhatják. A magyar is umlkodhátik és akar is uralkodni a habok fölött és a kereskedelmet mindenképen iparkodik kifejleszteni. Ez épen olyan, mintha a magyaroknak azt mondanák, hogy nem akarunk a magyarokkal semminemű összeköttetésbe jönni, mert a magyar azt dalolja : „Adja isten, hogy a magyart a félvilág uralja, vérrel szerzett szabadsága soha kárát ne vallja.

Cí Mintha ebből azt lehetne következtetni, hogy a magyar hóditó háborút akar üzenni az egészvilágnak, különösen pedig a szomszéd tartományok ellen; holott annak más értelme nem lehet, mint az, hogy a, magyar nemzet szellemi tulajdonait, jó barátságát, viszonyát és indulatát akarja máa nemzetek irányában is tanúsítani, hogy más nemzetek is ismerjék őt és becsüljék e tekintetben, ismerjék szabadság iránti szeretetét, melyet a magyar, mióta csak létezik, hiven megtartani és megőrizni iparkodott. Továbbá t. képviselőtársam azt mondja : hogy hét vallás hirdeti a felekezeti gyűlöletet, és hét nemzet hirdeti ós szitja egymás közt és egymás ellen az agyarkodást és ellenségeskedést; tehát mindaddig, mig az Magyarországon meg nem szűnik: szó sem lehet a respublikáról és az azzal összefüggő átalános jog behozataláról. Ennek bebizonyítása tekintetéből utasított bennünket Amerikára, mely utasítással ellentétbe és ezáfolatba jő maga-magával; mert ha abból indul ki, hogy hét vallás és hét nemzet van Magyarországon : akkor Amerikában nem hét, hanem