Képviselőházi napló, 1869. XXIV. kötet • 1872. április 2–április 15.
Ülésnapok - 1869-479
190 470. országos Még április 9. 1872 beterjeszti, a 3 éves országgyűlés mellett is rendszeresen lehet a törvényeket tárgyalni és meghozni. Továbbá 3 éves országgyűlés is, miután az 1848-ki IV. t. ez. kimondja, hogy évenkint kell országgyűlést tartani: szintén oly folytonos, mintha 5 éves országgyül ési tartam volna anélkül, hogy haza mennének* Folytonos a 3 éves országgyűlés azért is, mert a 3 év elteltével törvény szerint azonnal más országgyűlést kell összehívni, néhány hónap közbe esésével. Tehát a folytonosság szempontjából az 5 éves országgyűlést elfogadni egyátalában nem lehet. Továbbá ugyanez 5 éves országgyűlés indokolása mellett hivatkozott a miniszterelnök * ur más nemzetek példájára és fölhozta, hogy a szabad és alkotmányos .Anglia és a még szabadabb amerikai köztársaság az alkotmányos élet szempontjából nélkülözhetlennek vélte 5 évre választani a képviselőket. Állításának első része, hogy a szabad Anglia hosszabb időtartamra néha jónak látta törvényhozóit választani: igaz 1 ; mert az 1696-ki angol törvény szerint 3 évnél tovább nem volt szabad az angol parlamentnek tartani; de ezen törvény az 1716-ki angol parlament által az akkori vigh kormány indítványozása következtében megváltoztatván ; 7 évi országgyűlési tartam állapíttatott meg. Azonban erre fontos oka volt az akkori kormánynak, mert a thori párt folytonosan cselszövényeket szőtt a Stuartok behozatala mellett, az akkori vigh kormány tehát, hogy a forradalmakat megakadályozta, kénytelen volt ideiglenesen a 7 éves országgj-ülést behozni és eként a kormányt megszilárdítani és erősbiteni. Azonban nemsokára már Pitt és ennek atyja Chatam lord ezt a képviseleti rendszer legnagyobb hiányának tartván, több reformerekkel ezen törvény megváltoztatására és ismét a 3 évi országgyűlés visszaállítására törekedtek. Tehát amit magok az angolok jónak nem tartanak, hogy 3 évnél hosszabb legyen az országgyűlés, hogy azt, mi az angolok példája után most elfogadjuk^: nagyon helytelen volna és e tekintetben a miniszterelnök ur indokolása alaptalan. Azonban a még szabadabb Amerikára való hivatkozása is alaptalan, mert az amerikai államtörvény első fejezete 1. és 2. §-a szerint a eongressus tagjai nem 3—4 — 5, hanem csak két évre választatnak. Ha pedig a miniszterelnök úr ezt a senatus tagjaira érti, hogy azok 6 évre választatnak: akkor sincs igaza; mert az amerikai senatus megfelel a mi felső házunknak, ott 6 évre választatnak a senátusba a tagok, nálunk pedig a főrendiház született örökös tagokból és hivatalnokokból áll. Ha már most az alsó házat 5 évre választhatja és fölső házat meghagyja: teljes hatalmat adunk a minisztérium kezébe; mert akár örök időre választassa meg a képviselőházat, akár olyan hosszú időre, mindegy; tehát e tekintetben a miniszterelnök úr állítása nincs igazolva. De ha a monarchiák állandóságára szükséges volna, hogy a parlamentek hosszabb ideig tartsanak: akkor nem elég csak Angliára hivatkozni, mintha hacsak Anglia maga volna az egyedüli monarchia. Tessék megtekinteni a német császárságot, a hollandi királyságot és a norvégiait és más országokat 1 : láthatja, hogy a német birodalom 3 évre választja a képviselőket, a porosz kamara kettőre, a belga négy évre. Tehát más monarchiák sem fogadják el azon példát, s más 'monarchiákban is vannak 2 — 3 éves parlamentek. S nálunk annál inkább illő megtartani a 3 éves országgyűlést, mert nekünk ősi szokásunk a három évre választás, a megyei tisztviselőket is 3 évre választottuk, s az országgyűlésnek is törvény szerint minden 3 évben össze kellett jőni. Tehát ezen százados szokást, mint ezt az állambölcsek munkáiból is kimutattam^: dy alapon megváltoztatni nem czélszerű. Jelenleg, t. ház, mint mondám nemcsak a választási törvény tárgyaltatik ; hanem az átalános szavazat jog azon sarkpont, mely mellett és ellen több képviselő itt szót emelt. Jelesül a t, miniszterelnök ur után, hogy sokat elmellőzzek, igen t. képviselőelődöm Jókai, most Pest—Terézváros képviselője, síkra szállván ostromolta az átalános szavazati jogot, s azt mondta, hogy nem ismeri el, hogy vagy a természeti jognál fogva vagy hogy egyátalában átalános szavazatjog volna, mert úgymond, hiszen a nők, a kis korúak, fegyenczek, kivétetnek az átalános szavazatjog alól, pedig a nők is birnak ítélő tehetséggel, s pedig egy 18 éves jogász nagyobb ítélő tehetséggel bír, mint a húsz éves kanász: ennek mégis adatik választási jog, annak pedig nem. Mért tétetik különbség a 18, 19 és 20 éves közt, s mért nem adatik a kis koruaknak — a gyermekeknek választási jog ? Továbbá azt mondja, hogy mért nem adatik a fegyenczeknek is választásijog, hiszen, ugy mond, a fegyenczeknek is vannak érdekeik, s nem bűnös érdekeik, hanem, hogy velők humánusan bánjanak, s hogy a börtönben megjavíttassanak. Es hogy előadása annál eclatansabb legyen, hozzá adja, hogy hiszen ezen a bajon Madarász képviselőtársam segített, mert ő valamennyi férfinak választási jogot ad, az egy éves gyermeken kezdve. Holott pedig ha megnézte volna Madarász indítványát: láthatta volna, hogy ő húsz éves kort kíván. Azonban ő maga is átlátja, hogy állítását komolyan venni nem lehet; mert mindjárt hozzáteszi, hogy nagyon helyesen
