Képviselőházi napló, 1869. XXIV. kötet • 1872. április 2–április 15.

Ülésnapok - 1869-479

479. országos ülés április 9. 1872. 189 nagy műveltséggel biró és oly nemzet, mely vak buzgósága által sincs elfogulva annyira, mint a világnak egyéb nemzetei: mindamellett a politikai hatalmat sohasem tudta a szabadsággal egyesíteni, mert mindenkor, ha birtokába jutott is a politikai hatalomnak, az egyik föltétel nála hiányzott. Vagy birtak állandó kormányt szabadság nélkül ; vagy pedig birtak szabad kormányt, de állandóság nélkül. Az egyik kellék mindig hiányzott, mert az állandóságot a szabadsággal egyesíteni nem bírták. Igaz, hogy heves hévmórtékleténél és igazságszereteténél fogva gyakran föllázadt a zsarnokság ellen és kétségtelenül föl fog lázadni még többször is, mert" ezen türhetlen állapot szenvedhetlen előtte, mert ugy mond — és ehhez prófétai tehetség nem kell, hogy kimondjuk, — mindezen erőlködések eredményes sikerre aligha fognak vezetni még századok után is. Mert ugy mond: Men neuer ear be free, unless they are edueated tu freedom. And this is not the education, which is to be found in schools, orgained from books, but ity which consists in self — diseipline, self — reliance, and self-govermnent; az emberek nem lehetnek szabadok mindaddig, mig nem neveltetned a szabadságra; de ezen neveltetés nem nyeretik könyvekből, vagy iskolák által; hanem önbizalom, önkormányzat és önmegtagadás által. A francziák minden intézményeiknél a kormányhoz folyamodnak segélyért, ellenben az angolok önmagukban találják a segélyt; ők társulatok által hozzák létre a vasutakat és csatornákat : mig ezt a francziák a kormány segélye nélkül nem képesek megtenni. A francziák az igazgatókban keresik a segélyt, s mig ezek ügyeikben az igazgatottakhoz, addig az angolok a néphez fordulnak. Ily nevelés kívántatik, t. ház, arra, hogy a nép szabadságát meg lehessen őrizni; nem pedig olyan iskolai nevelés, melyet talán a miniszterelnök ur értett. Panaszkodik még a miniszterelnök ur, hogy a parlamenti rendszer támadtatik meg a jelenlegi tárgyalás által, miután a kisebbség nem engedi a többség akaratát érvényre emelkedni, s azt állítja a miniszterelnök ur, hogy a parlamenti rendszer legfőbb előnye abban áll, hogy a többség dönt; mivel szerinte átalános parlamenti szabály, hogy a többség határoz. Erre nézve van szerencsém Toqueville „En Amérique" czimü munkájával a többség zsarnokságáról irt szavait idézni: Toqueville azt mondja: istentelen és utálatos azon szabály elv, miszerint a többségnek joga volna mindent tetszése, belátása és akarata szerint tehetni, daczára annak, hogy minden hatalomnak eredete a néptől származik, és hogy ha a nép fölruházza a többséget hatalommal.- istentelen rendszabály lesz, mely azt mondja, hogy az mindent akarata szerint tehet ; mert létezik egy oly átalános törvény, mely nem egyedül egy vagy más országnak népe. hanem az egész világ emberisége által alkottatott ós elfogadtatott: ez a törvény az igazság törvénye. A többség, mint valamely esküdtszék tartozik azon törvényt követni, amelyet bir azon nép, melyet képvisel, mert minden törvény végczéljának az igazságnak kell lennie, és igy az igazságot semmiféle többség határozatainál nem mellőzheti; ennélfogva, hogy ha valaki igazságtalan törvénynek az engedelmességet megtagadja : akkor nem vonja kétségbe még a többség uralkodási hatalmát, hanem fölebbez a nép sonverainitásától az összes emberiségnek souverainitásához. Vannak egyének, kik nem félnek kimondani, miszerint egy nép azon tárgyakban, melyek egyedül önmagát, más nemzetet pedig nem érintenek vagy nem érdekelnek: nines jogosítva meghúzni az igazság és méltányosság közti határvonalat, és hogy minden félelem nélkül át lehet adni a többségnek a teljes hatalmat. De erre Toqueville azt mondja, hogy ez rabszolgai ember állítása, nem pedig szabadelvű emberé, Ennek következtében, t. ház, az igen tisztelt miniszte relnök urnák panasza, mely szerint a parlamenti rendszernek megtámadását ós a parlamenti szabályok lerontását látja : akkor volna való, ha a Toqueville által kimondott örök igazságot követné a minisztérium és a t. túloldal; mert ha azt követné: akkor nem volná kénytelen azon orvoslathoz folyamodni, hogy a nemzetnek az 1848-ki törvények által megadott választási jogot most körülnyirbálja és szűkebb korlátok közzé vonni igyekszik. T, képviselőház! Az igen tisztelt miniszterelnök ur jónak látja ugyanezen alkalommal indokolni azon eljárását, mely szerint az 5 éves országgyűlés iránti törvényt elfogadtatni óhajtja és azt mondja: Az 5 éves ülésszakot mi szükségesnek, sőt mellőzhetetlennek tartjuk, épen az alkotmányos rend megszilárdítása és biztosítása végett, miután ugy vagyunk meggyőződve, hogy hibáztunk volna, ha annak előterjesztését elhalasztjuk. Szükségkép kell és nélkülözhetetlen bizonyos folytonosság a törvényhozási működésben. Ez által még, a mi itt mondatik, az 5 éves országgyűlésnek elfogadása, azaz a 3 éves időszaknak 5 évre fölemelése: az én nézetem szerint igazolva nincs, mert hogy a folytonosság és a rend megállapifctassék és bizonyos rendszabály hozassák be a törvényhozás működésébe: ehhez, t. ház, 5 évi országgyűlés nem szükséges. Ha a minisztérium rendszeresen elkészíti a törvényjavaslatokat, és azokat szabályszerüleg a háznak