Képviselőházi napló, 1869. XXIV. kötet • 1872. április 2–április 15.
Ülésnapok - 1869-479
178 4J9. országos illés április 9 1872. torvényczikk 8. §-a törvényesítvén a minisztériumnak 1867. jun 27-én kelt rendeletét, jóvá hagyta annak 14. pontjában foglalt azon rendelkezést, melyben azon okból, hogy a magániogok sérelme, a közhitei megrenditése és az igazság kiszolgáltatás folytonosságának fenakadása megelőztessék: kimondatott, hogy az Erdélyben hatályban levő törvénykezési és igazságügyi szabályok ideiglenesen fenmaradnak. T. ház! Az okok, melyek a törvényhozást a minisztérium ezen intézkedésének fentartására bírták : fájdalom, nagy részben még ma is fenállanak. Nem léptethetünk életbe Erdélyben magyar polgári, vagy magyar büntető törvénykönyvet azon egyszerű okból, mert ilyenekkel magunk sem birunk. (Ugy van!) Már pedig hatályon kivül helyezni az ott érvényben levő rendszeres codexeket, megszüntetni az ott fenálló rendszeres bűnvádi eljárást, és annak helyébe a mi bizonytalan és definiálhatlan praxis-criminálisunkat helyezni, nem lett volna más, mint a rend és haszon helyett, zavart és kárt okozni. (Ugy van!) Egyébiránt a mily mértékben szűnik az ok, szűnik az okozat is ; és fokonként közeledünk azon időponthoz, midőn az egyformaság helyre fog állani. így méltóztatnak tudni, hogy az 1868. évi XLIII. torvényczikk ugy a peres, mint a peren kivüli polgári eljárásra nézve Erdélyben is hatályban van. így a legközelebb alkotott úrbéri törvények Erdélyben is szabályozzák az úrbéri viszonyokat; és igy hozatott be a múlt nyáron még az ausztriai büntető perrendtartás helyébe sajtóügyekben, az esküdtszéki intézmény felállítását szabályozó eljárás. így szándékozom a minisztérium kebelében már készülőben lévő és nagy részben már elkészült anyagi és alaki büntető törvénykönyvet a legközelebbi országgyűlés elé terjeszteni és azokat Erdélyre is kiterjeszteni. Ebből méltóztatik meggyőződni a képviselő ur,. hogy a kormánynak folytonos és következetes törekvése volt ezen teljes egyformaságot, mely annyira kívánatos, elérni és létesíteni, és e tekintetben már is nevezetes előhaladás történt. Ez a válaszom t. képviselő ur interpellatiójára. (Helyeslés jobb jelöl.) Bobory Károly: T. képviselőház! Az előadottakból és a- miniszter ur érveléséből, melyben azt állítja, iiogy ha a magyar törvények Erdélybe is behozattatnának: ez annyi volna, mint Erdélyben a rend helyet zavart és rendetlenséget hozni be, azt következtetem, hogy a miniszter urnák az a véleménye, hogy ez által, miszerint Magyarországba behozattak a magyar törvények, itt is ugyan csak rend helyett rendetlenség következett be, miniszter urnák e szerint, ugy látszik ideálja nem egyéb, mint az osztrák törvények. {Derültség. Ellenmondás jobb felől.) Nem akarom azt tovább fejtegetni, hanem ebből felvilágosítást nyerek arra nézve, hogy az o sztrák törvényekhez napról napra miért közele dünk minél inkább. Hanem azon egyről bizonyossá teszem a t. miniszter urat, hogy nem t ölem egyenesen jön azon észrevétel, a melyet k if ejtettem; hanem érzik igen is a hét személyes táblának bírái, kik a legfőbb fokon Ítélnek ugy az erdélyi mint a magyar ügyekben, érzik ugyanis azon lealacsonyitást, miszerint ugyanazon és hasonnemü perekben magyarországiakra és erdélyiekre nézve különböző ítéleteket kell hozni egy-egy ülésben. Ennek lealacsonyító jellegét érezvén az illetők: előttem kifejezték panaszukat, és azért szükségesnek tartom figyelmeztetni a miniszter urat. Elnök: Tudomásul veszi a ház igazságügyminiszter ur válaszát': A kik tudomásul veszik méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség tudomásul veszi. Bittó István igazság ügy miniszter: T. ház! Lázár Ádám képviselő ur a következő interpellatiót intézte hozzám: „1. van-e tudomása ezen, a fönálló törvény ellenére kiadott magyarázó rendeletről? 2. ha igen; miként tudja igazolni azon alkotmányellenes eljárást, hogy a törvényhozás kikerülésével ezen törvényt magyarázni merte? 3. szándékozik-e ezen törvényellenes magyarázó rendeletet rögtön visszavonni, és a netalán szükséges törvénymódositvány iránt indokolt javaslatát maga rendén beterjeszteni?" Ezen három rendbeli kérdésre röviden következőleg van szerencsém válaszolni. (Halljuk!) Miután az 1868. LIV. torvényczikk 399. §-ának értelmezése tárgyában sem én, sem hivatalbeli elődöm semmiféle magyarázó rendeletet nem adott ki: nincsen is mit visszavonnom. Ezzel azt hiszem, a t. képviselő ur is meg lesz nyugtatva (Helyeslés jobb felől.) Lázár Ádám: A miniszter ur feleletével csak annyiban lehetek megelégedve, a menynyiben azt méltóztatott kifejezni, hogy mi tudomása sincsen ily rendeletről; azonban, hogyha hővebben méltóztatott volna az általam beadott kérdezvény beadása óta lefolyt időben utánna járni a törvényszékeknél, bizonyosan meggyőződhetett volna arról, hogy igen is a lakbérek lefoglalása ép ily miniszteri rendelet alapján történt. Igen örvendek, hogy ha ez nem igaz ; de
