Képviselőházi napló, 1869. XXIV. kötet • 1872. április 2–április 15.

Ülésnapok - 1869-478

478. országos ülés április 8 1872. 161 gal nem bir, — hogy mondom ugyanezen kiváltságolt polgár továbbra is kizárólagos kép­viselője maradjon a város lakosságának; mert hiszen a szavazatjogból kizártak ugyanazon fog­lalkozást űzik, mint azok, kik jelenleg, vagy ak­kor szavazatjoggal birtak? Folytatva igen érdekes és ékes beszédét t. barátom, ellenünk fordulva a többi közt ezt mondotta: „Ha természeti jog a szavati jog, és nem abban áll a természeti jog, hogy kiki a a választói jogot megszerezhesse: akkor az is lehetne természeti jog, hogy birtokot nem csak mindenki szerezhessen, de tényleg ki is szakit­hasson az állam területéből." Ez először is, bo­csánatot kérek, egy kissé erőltetett következte­tés; másodszor pedig én megengedem, hogy a természeti jognál fogva lehetne földbirtokot is igényelni, azon esetben, ha oly földbirtokról volna szó, mely még senkinek sem volna tulaj­dona, mert akkor senkinek jogát nem sértené ; de most a társadalom jelen viszonya közt ily jogot sem nem követelhet, sem nem követel senki, ki az átalános választói jogot igényli; mert tudja, hogy ez által másnak a jogát sér­tené. De kinek jogát sérti az, ki magának kö­vetel választói jogot? Senkinek;csakhogy viszont más által nem akarja sértetni a magáét. (He­lyeslés a szélső bal oldalon.) „Ha az adófizetés alapja a szavazatnak, — mondja továbbá a képviselő ur — akkor, mint­hogy kiki tehetsége szerint fizet adót — kell, hogy kiki tehetsége szerint gyakorolja a szava­zatot is." Jól vau, de fordítsuk meg a tételt. Ha a képesség alapja a választó jognak, akkor a ké­pesség mértéke mely szeri ít a szavazati | jogot gyakorolni kell: és igy annak, ki jogtudori oklevéllel bir, minden esetre sokkal nagyobb jogot kell tulajdonítani, mint annak, ki csak irni olvasni tud, vagy talán épen az első ele­meivel sem bir a műveltségnek. „Ha a katona-kötelezettség vétetik fel ala­pul — okoskodik tovább t. barátom -— akkor, miután azt mindnyájan egyenlően viseljük, ab­ból egy osztálynak előjogot deriválni nem lehet." Itt a t. képviselő ur előjognak nevezi azt, ami tulajdonkép csak átalános jog. — Mert mi­dőn azt kívánjuk, hogy minden ember, a társa­dalom minden férfi tagja bírjon szavazati joggal: akkor azt mondani, hogy ezt mint előjogot kö- , vetéljük, nem helyes kifejezés. De ha abból, hogy valamely választó közönség bizonyos osztályú emberekből áll, főleg az következnék, hogy ezek tehát előjogot gyakorolnak a többiek felett: ak­kor kérdem a t. képviselő úrtól, nemde előjo­got gyakorolnak-e jelenleg is a földmives válasz­tók a többiek felett; mert hisz Magyarország XÉFT. H. NAPLÓ 18-ff XXIV. mostani közgazdasági viszonyai közt a földmives osztály mely túlnyomó contingensét képezi a választói közönségnek. S azért látjuk-e azt, hogy itt a törvényhozás termében a földmives osztály igazságtalan uralmat gyakorolt a töb­biek felett? Azt gondolom, a t. képviselő ur ezt maga sem állítja. De engedje meg, hogy én az ő okoskodását megfordítsam. Ha ő azt tartja, hogy miután mindnyájan egyenlően viseljük a katona-kötelezettséget, tehát a nélkül, hogy egy osztálynak előjog tulajdoníttatnék, a választói jogot minden emberre kiterjeszteni nem lehet ­nem látja-e át, hogy miután mindnyájan fizet tünk adót, abból nem szabad előjogot deriváln azon osztály számára, mely a legtöbb adói fizeti? Mocsonyi Sándor t. barátomhoz fordulva, azt kérdi a t. képviselő ur, mi tudományos alapon nyugszik az, hogy a társadalom kevésbbé müveit osztályainak túlnyomó befolyás biztosíttassák az állam ügyeinek vezetésére. (Halljuk! Halljuk!) Hát mi tudományos alapon nyugszik az, kérdem én, hogy a kisebbség uralkodjék a többség felett? Es nem látja-e a t. képviselő ur, hogy okosko­dása, midőn a képesség, midőn a birtok túlsúlyát követeli: egyenesen a virilis szavazatok védelmére vezet, (Helyeslés a szélső hal oldalon), egyenesen az arisztokratia malmára hajtja a vizet. (Igaz! a szélső bal felől.) Egyébiránt most is t. ház azon választók, akik minket ide küldtek, nagyobbrészt nem azon magasabb műveltséggel biró osztályhoz tartoznak, a melyre a t. képviselő ur ugy látszik, leginkább szeretné bizni a választást. A kik minket bizal­mokkal megtiszteltek, nagyobbára a szegény, műveltségűket tekintve, a kevésbbé müveit osztály­hoz tartoznak, s azért mégis azt látjuk, hogy azon testület, mely ily választásból eredt, koránt­sem nyomja el a gazdagabb, korántsem nyomja el a felsőbb osztályokat. Mert a népben is van elegendő józanság és van elegendő jogérzet; s ha nem volna "(Halljuk) a választó tömegben : van minden esetre azon testületben, a mely a válasz­tásokbólered. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) Nem egy ember van, ki talán nem a legtisztább fogalom­mal birt odahaza a jogosságról; de midőn na­gyobb testületnek tagja lesz: mindenesetre meg­fontolja mit mond, és meggondolja mit cselekszik ? Azért még oly országokban is, hol a legalsóbb osztályok is vesznek részt a választásokban, azt találjuk, hogy a törvényhozó testület tagjai a jogot, a jog eszméjét, a magok intézkedéseiben a magok határozataiban szem elől nem tévesztik. A census — mondja továbbá a t. képviselő ur, eszköz az egyensúlynak a társadalmi osztályok közti föntartására. Vagy, kérdi t. barátom nincs a szegényebb osztálynak is külön érdeke? Egye­21

Next

/
Thumbnails
Contents