Képviselőházi napló, 1869. XXIV. kötet • 1872. április 2–április 15.
Ülésnapok - 1869-478
478. országos ülés április 8 1872. 161 gal nem bir, — hogy mondom ugyanezen kiváltságolt polgár továbbra is kizárólagos képviselője maradjon a város lakosságának; mert hiszen a szavazatjogból kizártak ugyanazon foglalkozást űzik, mint azok, kik jelenleg, vagy akkor szavazatjoggal birtak? Folytatva igen érdekes és ékes beszédét t. barátom, ellenünk fordulva a többi közt ezt mondotta: „Ha természeti jog a szavati jog, és nem abban áll a természeti jog, hogy kiki a a választói jogot megszerezhesse: akkor az is lehetne természeti jog, hogy birtokot nem csak mindenki szerezhessen, de tényleg ki is szakithasson az állam területéből." Ez először is, bocsánatot kérek, egy kissé erőltetett következtetés; másodszor pedig én megengedem, hogy a természeti jognál fogva lehetne földbirtokot is igényelni, azon esetben, ha oly földbirtokról volna szó, mely még senkinek sem volna tulajdona, mert akkor senkinek jogát nem sértené ; de most a társadalom jelen viszonya közt ily jogot sem nem követelhet, sem nem követel senki, ki az átalános választói jogot igényli; mert tudja, hogy ez által másnak a jogát sértené. De kinek jogát sérti az, ki magának követel választói jogot? Senkinek;csakhogy viszont más által nem akarja sértetni a magáét. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) „Ha az adófizetés alapja a szavazatnak, — mondja továbbá a képviselő ur — akkor, minthogy kiki tehetsége szerint fizet adót — kell, hogy kiki tehetsége szerint gyakorolja a szavazatot is." Jól vau, de fordítsuk meg a tételt. Ha a képesség alapja a választó jognak, akkor a képesség mértéke mely szeri ít a szavazati | jogot gyakorolni kell: és igy annak, ki jogtudori oklevéllel bir, minden esetre sokkal nagyobb jogot kell tulajdonítani, mint annak, ki csak irni olvasni tud, vagy talán épen az első elemeivel sem bir a műveltségnek. „Ha a katona-kötelezettség vétetik fel alapul — okoskodik tovább t. barátom -— akkor, miután azt mindnyájan egyenlően viseljük, abból egy osztálynak előjogot deriválni nem lehet." Itt a t. képviselő ur előjognak nevezi azt, ami tulajdonkép csak átalános jog. — Mert midőn azt kívánjuk, hogy minden ember, a társadalom minden férfi tagja bírjon szavazati joggal: akkor azt mondani, hogy ezt mint előjogot kö- , vetéljük, nem helyes kifejezés. De ha abból, hogy valamely választó közönség bizonyos osztályú emberekből áll, főleg az következnék, hogy ezek tehát előjogot gyakorolnak a többiek felett: akkor kérdem a t. képviselő úrtól, nemde előjogot gyakorolnak-e jelenleg is a földmives választók a többiek felett; mert hisz Magyarország XÉFT. H. NAPLÓ 18-ff XXIV. mostani közgazdasági viszonyai közt a földmives osztály mely túlnyomó contingensét képezi a választói közönségnek. S azért látjuk-e azt, hogy itt a törvényhozás termében a földmives osztály igazságtalan uralmat gyakorolt a többiek felett? Azt gondolom, a t. képviselő ur ezt maga sem állítja. De engedje meg, hogy én az ő okoskodását megfordítsam. Ha ő azt tartja, hogy miután mindnyájan egyenlően viseljük a katona-kötelezettséget, tehát a nélkül, hogy egy osztálynak előjog tulajdoníttatnék, a választói jogot minden emberre kiterjeszteni nem lehet nem látja-e át, hogy miután mindnyájan fizet tünk adót, abból nem szabad előjogot deriváln azon osztály számára, mely a legtöbb adói fizeti? Mocsonyi Sándor t. barátomhoz fordulva, azt kérdi a t. képviselő ur, mi tudományos alapon nyugszik az, hogy a társadalom kevésbbé müveit osztályainak túlnyomó befolyás biztosíttassák az állam ügyeinek vezetésére. (Halljuk! Halljuk!) Hát mi tudományos alapon nyugszik az, kérdem én, hogy a kisebbség uralkodjék a többség felett? Es nem látja-e a t. képviselő ur, hogy okoskodása, midőn a képesség, midőn a birtok túlsúlyát követeli: egyenesen a virilis szavazatok védelmére vezet, (Helyeslés a szélső hal oldalon), egyenesen az arisztokratia malmára hajtja a vizet. (Igaz! a szélső bal felől.) Egyébiránt most is t. ház azon választók, akik minket ide küldtek, nagyobbrészt nem azon magasabb műveltséggel biró osztályhoz tartoznak, a melyre a t. képviselő ur ugy látszik, leginkább szeretné bizni a választást. A kik minket bizalmokkal megtiszteltek, nagyobbára a szegény, műveltségűket tekintve, a kevésbbé müveit osztályhoz tartoznak, s azért mégis azt látjuk, hogy azon testület, mely ily választásból eredt, korántsem nyomja el a gazdagabb, korántsem nyomja el a felsőbb osztályokat. Mert a népben is van elegendő józanság és van elegendő jogérzet; s ha nem volna "(Halljuk) a választó tömegben : van minden esetre azon testületben, a mely a választásokbólered. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) Nem egy ember van, ki talán nem a legtisztább fogalommal birt odahaza a jogosságról; de midőn nagyobb testületnek tagja lesz: mindenesetre megfontolja mit mond, és meggondolja mit cselekszik ? Azért még oly országokban is, hol a legalsóbb osztályok is vesznek részt a választásokban, azt találjuk, hogy a törvényhozó testület tagjai a jogot, a jog eszméjét, a magok intézkedéseiben a magok határozataiban szem elől nem tévesztik. A census — mondja továbbá a t. képviselő ur, eszköz az egyensúlynak a társadalmi osztályok közti föntartására. Vagy, kérdi t. barátom nincs a szegényebb osztálynak is külön érdeke? Egye21