Képviselőházi napló, 1869. XXIV. kötet • 1872. április 2–április 15.
Ülésnapok - 1869-478
152 * 78 országos ölés április 18. 1872. menyek keretében pedig benne foglaltatnak, benne kell, hogy foglaltassanak ugy a községi, mint a hitfelekezeti iskolák is; ennélfogva az államintézetek minden kedvezményeiben is egyaránt kell részesülniük; következőleg a hitfelekezeti tanfelügyelőket épen ugy kell, hogy megillesse a porto-mentesség az egyházközségekkel és presbitériumokkal való érintkezésben, mint megilleti az állami tanfelügyelőket a községi iskolák ügyében való hivatalos levelezéseiknél az illető községekkel és iskolaszókekkel; mert végre is ugy a felekezeti, mint a községi iskolák az 1868-ki népoktatási törvények által vannak biztosítva és végeredményükben is ugy a községi, mint a hitfelekezeti iskolák ezélja egy és ugyanaz: t. i. a népnevelés. Minthogy pedig azon illető egyházközségi hatóságok által tett feliratok ezen akadály elhárítását a minisztériumnál nem eredményezték, és mert összes postai intézményünk is a közösügyes törvények nyomása alatt szenvedvén, az ezelőtt keletkezett rendeletek főnmaradtak: bátor vagyok a közoktatásügyi és közlekedési miniszter urakhoz a következő interpellátiókat intézni. (Olvassa:) „Interpellátio a közoktatásügyi és kereskedelemügyi miniszter urakhoz. Miután az 1868: XXXVIII. törvényezikk harmadik fejezetében a hitfelekezeti, népoktatási tanintézetek főntarthatása törvény által biztosíttatott, s azok az állam főfelügyelete alá helyeztettek ; miután ennélfogva ezen népiskolák ügyeinek kezelése és intézése körül szükséges hivatalos levelezési érintkezésekben a hitfelekezeti kerületi tanfelügyelők a népoktatás átalános elvénél és érdekénél fogva a postai porto-mentességet épen ugy kell, hogy élvezhessék, mint azt a miniszter ur által kinevezett tanfelügyelők is a községek és iskolaszékekkeli hivatalos levelezéseikben élvezik; a hitfelekezeti tanfelügyelők azonban a postai porto-mentesség élvezetéből ki vannak zárva, és az aradi görög-keleti egyházmegye consistoriumának e tekintetben tett két rendbeli fölterjesztésére a közoktatási miniszter ur azon választ adá: hogy a kereskedelmi miniszter ur az 1865. évi október 2-án kelt a porto-mentességet szabályozó rendelete értelmében a hitfelekezeti tanfelügyelőknek sem az egyházközségi bizottmányok, praesbiteriumok és tanítókkal való hivatalos levelezéseikben, sem átalában az ajánlott leveleiknek, avagy könyvek és nyomtatványokbeli küldeményeiknek a porto-mentességet meg nem adhatja ; 1-ször. Azon kérdést intézem a közoktatási miniszter úrhoz: összeegyeztethetőnek tartja-e a t. miniszter ur a hitfelekezeti népiskolákra nézve káros, és az iskolai ügyek kezelését akadályozó szabad levelezési megszorítást, illetőleg porto-mentesség megtagadását a népoktatási ügy haladásával és a népnevelés előmozdításának feladatával? Es ha nem: Szándékozik-e a t. miniszter ur, a kereskedelmi miniszter árral eziránt érintkezve, oly intézkedést létrehozni, hogy addig is, mig a portomentesség kérdése a törvényhozás utján szabályozva leend: minden valláskülönbségrei tekintet nélkül a hitfelekezeti s átalában a népoktatási tanintézetek hivatalos közegei, s igy a hitfelekezeti tanfelügyelők hivatalos levelezhetéseinek és küldeményeiknek is a porto-mentességet megszerezze. 2-szor A t. kereskedelmi miniszter úrhoz pedig azon kérdést intézem Szándékozik-e a t. miniszter ur a postai porto-mentességaek saját országunk viszonyaihoz. és követelményeihez alkalmazandó szabályozására vonatkozólag törvényjavaslatot a képviselőház elébe terjeszteni, addig is azonban a hitfelekezeti tanintézetek hatóságainak és közegeinek hivatalos levelezéseikben és postai küldeményeikben a népoktatás ügyére káros porto-mentességi megszorítást megszüntetni?" Kérem a t. házat: méltóztassék ezen interpellátiókat az illető miniszter urakhoz áttétetni. Elnök: Közöltetni fog az illető miniszter urakkal. Sipos Orbán: T. ház! Az igen t. miniszterelnök úrhoz úgyis, mint a honvédelmi minisztérium vezetőjéhez bátor vagyok egy interpellátiót intézni. A tárgy, melyet interpellátiómban érinteni bátor vagyok, régi törvényes óhajtását képezi hazánk minden polgárának. Nem egyszer történt felszólalás e tárgyban a képviselőházban is; és nem tagadóm, hogy az utóbbi időben ezen felszólalásokat némi eredmény követte; értem a magyar sorezredeknek hazatérését. A delegatiö, mint tudom, a magyar sorezredek hazatérése költségeinek fedezésére megszavazta a kellő összeget; mégis ennek daczára, hogy többet ne említsek, az azelőtti nádor-, most gr. Haller huszár-ezred, mely leginkább a Jászkunságból egészíttetik ki: hazáján kivül messze tartatik. Nem akarom érinteni, t. ház, azon hireket, melyek a hazatérést gátló okokról keringenek s melyek szerint már ki volt adva a rendelet az ezred hazatérésére, midőn az ezred egyik főtisztjének sikerült ezen rendeletet csak azért, mert
