Képviselőházi napló, 1869. XXIV. kötet • 1872. április 2–április 15.

Ülésnapok - 1869-476

476. országos ülés április 5. 1872, 109 vagy azon müveit ember kevésbbé hajlandó-e a szavazatjoggal visszaélni, mint a kevésbbé müveit ember? ezek mind olyan kérdések, miket eldön­teni lehetetlen. A műveltségre nézve "felhozatott itt Cserna­tony t. barátom által egy nagy argumentum, a melyet ő Mackaulayból olvasott ki. Ezen argu­mentumra azonban, a mikor t. i. Mackaulay azt mondotta, hogy előbb neveljük a népet, azután adjunk neki jogokat, szintén Mackaulay azt mondja, hogy annyit tesz, mint valakinek azt mondani: ne menj addig a vizbe, míg úszni nem tudsz ; hisz épen a jogok élvezete neveli a népeket. (Igaz a szélső bal felől!) és ha példákat akarunk, ne keressünk messze példákat, s ne menjünk a tengeren át, hanem nézzünk körül magunk között. Mi a kik 1849. előtt éltünk, vajon azon honpol­gárokat, a kik az alkotmányon kivül állottak, hallottuk-e valaha politikáról beszélni ?' —soha.— Most menjünk a helységekbe, mindenütt fogunk politikáról beszélni, hallani; — miért ? Mert a nép jogok élvezetében van, mert a politikai vi­szonyokat tanulmányozza. (Helyeslés a szélső bal felöl.) ' Erről mindenki meggyőződhetett a ki 1848. előtt élt és látta, mit müvei a nép; meujen és nézze meg csak most, hogy milyen a nép, s látni fogja, hogy a jogok élvezetében, mely csak cse­kély részben jutott neki: halad; mert hisz 1848. óta csak kevés ideig volt a jogok élvezetében, s a többi időt betöltötte a provisorium, ostromál­lapot vagy mit tudom még milyen nyomorúság; de nézzük meg, hogy ezen rövid idő alatt is mennyire magáévá tette a politikát, mennyire foglalkozik a politikával! Azt mondani tehát, hogy előbb tanítsuk a népet, azután adjunk neki jogukat: ennek semmi logikai alapja nincsen. De többet mondok. Azt mondom, hogy ha ezt akarjuk bevárni, ezen pillanat elérkezni soha nem fog talán, mert az a nép, amely kénytelen kézi munkájával keresni kenyerét: az a miveltség magas fokára soha nem fog eljutni; bizonyos mi­veltséggel fog birni, kell is birnia, amelyet gyer­mekkorában elsajátít; de tudománnyal foglalkoznia nem lehet, mert vagy a tudomány veszi el idejét, vagy a munka, de mindkettőre nincsen ideje. A műveltségnek ezen foka tehát, mely azok előtt, a kik kizárólagosan szeretik élvezni a jogo­kat vagy bitorolják, igazolná az összes nép jogo­sultságát : elérkezni sohasem fog; mert mindig lesznek reactionarius emberek, akik azt fogják mondani, hogy nem ért még meg a nép arra. Ez tehát előttem nem argumentum. Igen szép és érdekes beszédet mondott Ko­márom város igen érdemes képviselője, nem mon­dom, hogy amilyen szép volt az : épen olyan ezá­folhatlan is volna; igen sok van abban, a mit czáfolni lehetne; de én megvallom, nem tartom időszerűnek, nem tartom korszerűnek most azt, hogy mi épen most egymásnak czáfolgatásába bocsátkozzunk (Helyeslés a szélső baloldaon.) Különben is ezen kérdés nem oly égető, mintha csakugyan a fölött folyna a vita és kétes volna az elhatározás, hogy vajon törvénynyé alkottatik-e az átalános szavazati jog vagy nem. Ha tekint­jük a háznak állását, én, ki nem szoktam köny­nyen lemondani a reményről, hogy a ház több­sége meghajol az érvek előtt; de e részben előre is merem állítani; nincs remény arra, hogy Madarász indítványa elfogadtassák; tehát nem is látom szükségét, hogy azon indítvány oly tüze­tesen vitattassék meg, különösen akkor, midőn a vitatkozás csak egy oldalon foly. De ha az érvek elmondása ennek daczára igazolható ; nem tartom igazolhatónak azon el­járást, mely a respublikának föl említése folytán a házban követtetett. — Először is egyátalában nem áll az, hogy az átalános szavazat respub­licai intézmény. Ezt mondotta ugyanis a t. bal­közép egyik szónoka; egy másik szónok pedig rám mutatván, azt mondotta: tekintsék Franeziaorszá­got, ott caesarismust idézett az elő. Igaz, hiszen Napóleon azzal kezdte meg államcsínyét, hogy visszaállította a respublica által megszüntetett átalános szavazatot, és ezen átalános szavazat emelte fel magát a caesaris­must. Más szónok azt mondja: nézzük Parist, ott a communet idézte az elő. Igen, egyik he­lyen ezt idézte elő, a másik helyen meg amazt; mint minden institutio, különféle eredményeket idézhet elő; de sem egyiket, sem másikat maga az institutio, az átalános szavazat elő nem idézte: hanem előidézte azon szellem, mely a népben más módokon és más okoknál fogva ki­fejlődött. (Helyeslés a szélső bal felől.) Ha Fran­cziaországban ki nem fejlődött volna a caesa­rismus alatt azon szellem, mely annak romlását idézte elő : bizonyosan nem jöttek volna létre a commuue mozgalmai sem; hanem azon szellem, mely a császári trónt megdöntötte, mely a po­roszok ellenállását majdnem paralizálta: volt az, mely a commune mozgalmait idézte elő. (He­lyeslés a szélső bal felől.) Azok után, t. ház, miket Péchy Tamás t. képviselő ur a respublicáról mondott, megval­lom, ugy tekintettem őt. mint valakit, a ki szélmalmok ellen harczol. Hiszen senki által sem állíttatott és senki sem hozta indítványba azt, hogy Magyarországban respublicai kormányforma állíttassák fel, tehát kár volt az ellen harezolni, hogy nem kell respublica. Ismétlem, az ő har­czát ugy tekintettem, mint szélmalmok elleni harczot és sajnosán láttam, hogy ily argumen­1 tumok hozatnak fel akkor, midőn azokra szűk-

Next

/
Thumbnails
Contents