Képviselőházi napló, 1869. XXIII. kötet • 1872. márczius 15–márczius 28.
Ülésnapok - 1869-472
3S6 173. «ruágM Hés mamiig 28. 1878. •szemben álláspontunkon., melyen hogy.megálljunk, jogj^ér^zzűk^^o^yy, kőtelejfé^ünk parancsolja, a mi idő pedig ezentúl marad, áST^késrek"*v1igyS¥*¥zen^!ltti a többi javaslatokra: ez az, mit feladatunknak tekintünk. (Jobb felől mozgás.) Nem feledjük mi el, a mit a t. miniszter elnök ur mondott, hogy mindnyájunk fölött van a történelem. Nem hiszem ugyan, hogy egyikünkkel vagy másikunkkal a történelem nagyon sokat fog bíbelődni; hanem a mennyiben a magyar parlamentben most történtekről ítélni fog: éti teljes lelki nyugalommal fogok elébe nézni azon Ítéletnek* mert midőn a pártszenvedély, a hatalomvágy, a hatalom megtartásának a hatalom minden árdni érvényesítésének vágya elcsendesedik: akkor azon hidegen itélő bíró bizonyára annak fogja ítélni az igazság pálmáját, ki jogot védett, nem pedig annak ki jogot el, venni akart. (Helyeslés balfelől.) Nem akarom még felelőleg sem a miniszter elnök nrnak mindazokat ismételni, mik más alkalommal általam, vagy mások által erre vonatkozólag elmondattak; de merem állítani, hogy * mit mi teszünk: nem egyéb, mint oda törekvés, hogy mint Magyarország alkotmányos élete fejlesztessék, alkotmányos utón, csendben és nyugalomban. Tehát ha különbség van itt kettőnk közt, különbség van a felfogásban, hogy a fejlődés miként eszközöltessék, és mi — azaz talán csak magamról beszélhetek, mert megbízatásom nincs, de azt hiszem, hogy sokan lesznek, kik helyeselni fogják a mit mondok — mi a fejlesztést békében és nyugalomban, alkotmányos utón ugy látjuk biztosithatónak, ha a jogok terjesztése utján minél több polgárt vonunk be a magyar alkotmányos élethez való közvetlen ragaszkodásba. Mi az alkotmányos élet fejlesztését az által bizton hisszük csendben és nyugalomban eszközölhetőnek, hogy a legfőbb hatalom, a törvényhozó test mentül közvetlenebbül származnék magától az igazi hatalomtól, a néptől. Mindenütt e világon arra, hogy a törvények nyugalmat eszközöljenek, hogy békés, csendes, alkotmányos fejlődés lehetővé legyen, annak egyik fő és alapfeltétele az, hogy azon testület, mely a tőrvényeket alkotja: minél hűbb és minél biztosabb kifolyása legyen maguknak a választóknak. Ha ez áll másutt, mennyivel inkább áll nálunk. Nálunk vannak t. ház, — nem lehet azt eltagadni — és lesznek még soká, bárminő párt legyen is többségben e hazában, bizonyos oly természetű, egy szabadságra törő nemzetnek soha nem tetszhető kérdések, melyeket a tőrvényhozásnak meg kell oldani. Ily törvényeknek nyugalmas és csendes elfogadása csak ugy remélhető, ha azok nem egy, már évek előtt választott és talán a választók bizalmát már nem biró parlament által alkottatnak, — megnyugvást csak ugy fognak ezek eszközölni, ha oly parlament hozza azokat létre, mely iránt közvetlenül ezelőtt nyilatkozott a nemzet. A parlament tartamának meghosszitása szolgálhat bizonyos eszmék uralmának meghosszabbítására ; de a valódi alkotmányos és nyugalmas fejlődés előmozdítására és annak biztosítására nem szolgált még sehol és nem is fog szolgálni soha. Mellékesen jegyzem meg, hogy Angliában, — igaz, — hét évi a parlamenti időszak; de ez majd másfél századdal ezelőtt lett megállapítva. S ma már nagyon ^erősen hangsúlyozzák aunak megváltoztatását. És hogy Angliában, a nélkül, hogy abból baj származott volna, a hét évi cyclus eddig megmaradhatott, és egy ideig tán még fenn fog maradni: ennek oka abban rejlik, hogy Angliában a nélkül, hogy a törvény eziránt megváltoztattatott volna, annyira érzi mindenki a közvélemény hatalmát, hogy ha összeadjuk az angol parlamentek tartamát, alig fogja az a 3 évet megütni; ha jól tudom, nincs több kettőnél, mely hat évig együtt volt. De a másik példa, melyet a miniszter ur felhozott, Amerika példája, nem áll és ugy hiszem, hogy e tekintetben a miniszter elnök ur tévedésben van. (Pulszky Ferencz közbeszól: a senatus!) Engedelmet kérek, nem tudhattam, hogy a t. miniszterelnök ur, midőn a képviselőházról szólt, azt a senatussal hasonlítja. (Derültség Pulszky Ferencz közbeszól: Az amerikai viszonyokat közelebbről kellene ismerni.) Hogy ez az amerikai képviselőházra nem áll: azt gondolom a képviselő ur nálam még jobban tudja, Ha a senatusra értjük, jól van: hanem furcsa, azzal a képviselőházat összezavarni, (Helyeslés bál felől.) annyival furcsább, mert mindenki tudja, hogy épen egy alkotmányban, ha két ház van: az egyiknek feladata a haladás zászlaját vinni, a másiknak pedig a mérséklő elemet képviselni. Tehát, hogy nálunk azon házra, melynek a haladás zászlaját kell vinni, egy oly más országban lévő házról húzunk következtetést, melynek feladata mérséklést gyakorolni: ez mégis a szabadelvüséggel nem igen egyeztethető összj. (Tetszés bal felől.) Még a miniszter urnák egy köszönettel is tartozom. Be ismerte itt azt, és én nagyon örülök rajta, őszintén mondva, hogy csakugyan volt egy pont a választási törvényben, a mely által sokan fosztattak meg választói joguktól, érti ő maga is, a két lakosztályu házakat, köszönöm és megvallom, hogy ez talán, ha több időnk lenne, némi reményekre jogosítana, mert midőn ezt legelőször megérintettem, és mások, különösen [ Ghyczy Kálmán t. képviselőtársam is kifejtették:
