Képviselőházi napló, 1869. XXIII. kötet • 1872. márczius 15–márczius 28.
Ülésnapok - 1869-472
472. országos ülés márezins 28, 1872. 373 A mi a bevezetést illeti, én abban csak következetes eljárást látok azon irányban, melyet eddig a t. kormány, a kormánypárt és a kormánysajtó követett. Nagyon szeretnek az 1848. törvényekre hivatkozni. Az 1848. törvényeket és átalában azok szellemét ugy tekintik, mint egy köpenyt, melyet . két czélra lehet használni. Vagy felveszik azt, rémes alakot öltve föl, és azt mondják a jámbor hivöknek: „Lássátok! ez az 1848. törvény nem egyéb, mint a forradalom! Nem volt-e 1848-ban forradalom?" Az illetők kénytelenek erre azt felelni: „Igen." — Hát akarjátok-e a forradalmat?" — Erre azt mondják: „Nem." — „Ha nem akarjátok, akkor nem is akarhatjátok az 1848. törvényeket, mert az 1848. törvények és a forradalom ugyanaz." — Hanem hála istennek! e tekintetben igen kevés hivőre találnak és ezzel nem igen sokra tudnak menni. Hanem más ezélra is felhasználják az 1848. törvényeket. Felöltik azt, mint fényes palástot, hogy azon lépéseket, melyeket az 1848. törvényektől eltérőleg elkövetnek, eltakarhassák. Ók az 1848. törvényeket megváltoztatni nem akarják és azt mondják, hogy föntartják az elvet, s csak módosítják! A kormány és pártja az 1848. törvények értelmében akarja a független magyar felelős minisztériumot, csak módosítja akkép, hogy a hadügyminisztérium és pénzügyminisztérium Bécsben székeljen és közös legyen! Ő az 1848. törvényeket főn akarja tartani az önkormányzat tekintetében is: csakhogy módosítja akkép, hogy a birák ne választassanak, hanem kineveztessenek ! 0 az 1848. törvényeket fön akarja tartani, mert a democratiát óhajtja fentartani: hanem módosítja akkép, hogy a törvényhatóságokban és a községekben a pénz-kiváltság állapíttassák meg. 0 fön akarja tartani az 1848. törvényeket a választási törvényre nézve : csakhogy módosítja akkép, hogy a városokban, különösen a háztulajdonokra és az iparosokra nézve azon rendszabályt hozza be e törványjavaslat, melynek következtében . számosan jogaikat elvesztik. Ekkép akarja a t. kormánypárt föntartani az 1848. törvényeket; de ugy akarja módosítani, hogyannak elvei mindinkább kevesebb érvénynyel bírjanak. Es ÓD ezen eljárást lá f om e törvénjavaslatban is, s ezért hivatkozik az 1848-iki törvényre, ugy állítván azt fel, mint annak csak módosítását: pedig ez nem módosítása, mert tökéletesen ellenkező irányt követ. Ezen oknál fogva én ezen bevezetés szerkesztését nem fogadhatom el, ugy mint van ; hanem ugy, mintazt Csernatony t. képviselőtársam előadta, hogy t. i. „a választói képességre nézve következők rendeltetnek, stb. Ez tökéletesen megfelel a helyzetnek. Ami azon módosítást vagyis inditványilleti, a melyet Madarász t. képviselőtársam itt előadott, s mely az átalános szavazatra vonatkozik, erre nézve megjegyzem azt, hogy igaz az átalános szavazatnak végczélnak kell lenni, hanem az is még igen sok módosításon fog keresztül menni az idők folyamán. Ilyen módosítás vagyis tökéletesbités, a mely már igen sok helyen megpendittetett, s ez az, mely a nők szavazati jogáról szól. Már 1789-ben a franezia forradalom elején a nők kérvényekkel járultak az országgyűlés elé az iránt, hogy ők hasonló jogot nyerjenek, mint minővel a férfi választók bírnak, még azon időben a nők ezen kívánságát senki kedvezően nem fogadta, az egy Condorcet kivévén, ki pártolását felajánlotta. Az utóbbi időben Mill Stuart és Laboulaye hathatósan nyilatkoztak a nők jogai mellett; de én nem akarok e tárgyról uővebben igy emlékezni, csak azt a megyjegyzést teszem, hogy minél barbárabb helyzetben van egy állam: annál kevesebb jogokkal birnak a nők; s minél inkább halad a műveltség felé : anynyival inkább közeledik azon időpont, melyben a nők egyenjogúságot nyerhetnek a többi honpolgárokkal. Ezt megjegyezvén, megakarok említeni még egy módosítást, mely az átalános' szavazatra nézve több ízben felmerült. Az említetett fel, hogy az ország képviselőtestülete kell, hogy valódi kifejezése legyen az ország hangulatának, s azért ha a választókerületek megtartása mellett történnek a választások, akkor igaz megtörténhetik — de ezt csak feltételesen említem fel, — mondom megtörténhetik az, hogy a képviselőtestület kifejezése lesz az ország többségének : hanem nem lesz valódi kifejezése; mert csak egy részének lesz képviselője ; míg ellenben, ha azon mód követetnék a választásoknál, hogy t. i. kimondatik az, hogy 4 vagy 10 ezer választó választ egy képviselőt, s annak következtében a ki az ország minden részében 4 vagy 10 ezer szavazattal bir, az képviselő :ez által elérhető volna az, hogy a képviselőtestület valóságos kifejezése lenne az ország közvéleményének. E tekintetben boldogult b. Eötvös József egy müvében, mely ha jól emlékszem ily ezimü: „Die modernen Ideen" igen szellemdusan, mint azt mindig tenni szokta, kiemelte, hogyha kerületek által választatnának a képviselők: akkor könnyen megtörténhetik az, hogy a kisebbség által választott képviselők nagyobb számmal lennének: mint a többség által választott képviselők. Ezt ő igen szellemdusan irta le és arithmetikai igazsággal be is bizonyította. Ennek következtében, ha az átalános szavazat jogér-
