Képviselőházi napló, 1869. XXIII. kötet • 1872. márczius 15–márczius 28.

Ülésnapok - 1869-472

372 172. országos ülés márezius 28. 1872. házban szakavatott védelmezői, és igy éD befejezhetem beszédemet. Vidliczkay t. barátom ugy állította fel a kérdést, hogy ha a kasztrendszer és az átalános szavazat közt kellene választania : akkor az átalános szavazatot választaná. En in concreto, a mi viszonyainkra alkalmazottan akarom felállítani a kérdést, és azt állítom, hogyha ugy állíttatik ^élénkbe a kérdés: az első fejezet a központi bizottság szövegezése szerint és minden javítás nélkül egyfelől, másfelől t. képviselőtársam Madarász József indítványa: egy perezig sem haboznám és Madarász indítványára szavaznék. Minthogy azonban a kettő között mély ür tátong, a melyen mégis csak biztosabb hidon át menni, mint átugrani : t. képviselőtársam Csernatony Lajos indítványa pedig ezen hidat képezi, én Csernatony Lajos indítványát pártolom. (Helyeslés balról.} Simonyi Itajos b.; T. képviselőház! Minden törvénynek első kelléke az, hogy az megtartható legyen. Hogy pedig az eszközöltessék, szükséges, hogy az határozott, világos, és mindenki által felfogható legyen ; azért a törvénynek alakjára nézve olyannal kell lennie, hogy az minden rendeletei tekintetében az egészet képezzen.! Már pedig ezen törvényjavaslat, ugy, mint az előterjesztve van, egy egészet nem képez; mert annak 103-ik szakasza azt mondja hogy az 1848. évi V-ik t. ez. 7 és 52. §-a, valamint az erdélyi 1848. II. t. ez. 10. §. kivétetnek, többi szakaszai pedig az 1848-iki törvényeknek meghagyatnak, a miből az következik, hogy az, ki ezen törvényt megakarja érteni : kénytelen nemcsak ezen hozandó törvényt áttekinteni; hanem egyszersmind az 1848-iki törvényeket is megvizsgálni, hogy azon törvényeknek mely czikkei azok, a melyek meghagyatnak, és melyek azok, a melyek kitöröltetnek, melyek azon ujabb rendeletek, a melyek az előbbiekkel ellenkeznek ós ennek következtében az egészet át kell neki tanulmányozni. Miután pedig ezen törvény nemcsak a választási elnökökre fontos, a mennyiben nemcsak azoknak kell ismerni azon törvény tartalmát; hanem ismernie kell azt minden választónak, sőt hozzá teszem, úgyszólván minden honpolgárnak, hogy tudja megítélni azt, hogy vajon bir-e választási képességgel, vagy pedig nem: én részemről akként óhajtanám szerkeztetni ezen törvényjavaslatot, hogy az egybefoglalná mindazon törvényczikkeket, a melyek a választásra vonatkoznak, hogy igy az, a ki ezzel foglalkozik : tökéletesen tisztába legyen aziránt, hogy mely jogok azok, melyek neki a törvény által megadatnak, s hogy bir-e választási képességgel vagy nem. Ennek következtében nem akarnám azt, hogy ezen törvény módositásául tekintessék az 1848-iki törvényeknek ; hanem óhajtanám, hogy kimondassák az, hogy a „ választásra nézve a kővetkezők rendeltetnek* ugy, mint azt t. barátom Csernatony Lajos előterjesztette. Itt az mondatik többi közt, hogy ezen törvényjavaslat nem egyéb, mint az 1848-iki törvények magyarázata. Ami a magyarázatot illeti : én azt kívánom, hogy az nem más, mint a főelemeknek megtartása mellett módosítása az illető törvénynek, a minek következtében föntartatván a főelvek, csak az egyes részletekre történik intézkedés, és azért nézetem szerint az 1848-iki törvények csak az előhaladás szellemében magyaráztathatnak és módosíttathatnak. Mindaz pedig, ami ezzel ellenkezőképen történik, mindaz, a mi nem előhaladási irányt követ: az nem módosítása, hanem teljes átalakítása a tőrvénynek. Azon fejsze, mely egy élő fát levág, hogy abból koporsónak való deszkát készítsen, nem módosítja azon fát, hanem tökéletesen átalakítja ; mert azon fa megfog szűnni tovább élni, megfog szűnni az erdőnek disze lenni, az egészen más alakot nyer és azért azon fejszét módosítónak tekinteni nem lehet, hanem teljesen átalakítónak. Az mondatik, mint egyik főérv e bevezetésben, hogy az 1848. törvény azon szakaszai, melyek eltérő magyarázatra, vagy kételyre adtak alkalmat, szüntettessenek meg. Én azt hiszem, e czélnak tökéletesen meg fog felelni a törvényjavaslat, mert ezen törvényjavaslat által igen sokan meg fognak fosztatni választói jogosultságuktól. Ha az, ki négy országgyűlési választáson át választói jogosultsággal bírt, most ezen ujabb törvény következtében oda fog járulni a választó urnához és annak azt fogják mondani: hogy az 1872. évben — ha ez valóban megtörténik — hozott törvény által választói jogát végkép elvesztette, akkor ennek meg lesz magyarázva e törvény, és tisztában lesz a fölött, hogy azon joggal, melylyel eddig birt : többé nem bír, vagyis megszűnt választó lenni. En tehát azt hiszem, hogy ez akként magyarázza meg ezen törvényjavaslatot, mint az, ki akként szünteti meg valakinek fájdalmát, hogy azt tökéletesen megöli. En tehát nézetemmel oda járulok, hogy egész őszinteséggel és határozottsággal, minden félreértést mellőzve mondjuk ki, hogy ez külön törvény és azért e bevezetés, mely kétértelmű hagyassák el.