Képviselőházi napló, 1869. XXIII. kötet • 1872. márczius 15–márczius 28.

Ülésnapok - 1869-471f

171. országos ülés márczius 27. 1872. 357 képviselő ur által indítványozott napirend fölött tőrtént szavazások megmutatják, melyik félnek van a parlamentalismusról helyesebb fogalma: a jobb oldalnak-e vagy a baloldalnak? Tisza Kálmán, és vele ezen baloldal, azt akarta, hogy a délutáni ülésekben tárgyaltassanak a beterjesztett törvényjavaslatok : a magyar Ludovieea katonai intézetről, a fővárosok rendezéséről, a telepitvényesekről, a kolozsvári egyetemről stb., és kezességet nyújtott arról, hogy ezek tárgyalásánál a mulhatlanul szükséges módosítások mellett röviden fog az ellenzék eljárni, hogy törvényekké válhassanak. Es önök leszavazták ezen indítványt; bizzuk hát a közvéleményre: mondjon a pártok ezen eljárása fölött ítéletet. Ezeknek előrebocsátása után, t. ház, folytatom a délben abbanhagyott beszédemet; ott a vallással rekesztettem be, ámbár el lehetne mondanom, hogyha a most megérkezett képviselő és karzati személyzet kedvéért újra kezdeném; de nem kezdem, hanem folytatom. A vallás mind a politikai, mind a polgári köztársaság alapját képezi, onnan indul ki minden erő és hatalom. Ha tehát a vallás választását megengedi a tőrvényhozás minden tizennyolcz éves embernek: ugyan miért nem engedhetné meg egy képviselő választását is ugyanazon polgárnak 1 Most tovább megyek. Sajnálom, hogy nincs itt Sehwarcz Gyula képviselő ur, a szellemi magaslat regióiban áradozó képviselőtársam, mert ő neki akartam ezeket mondani, áttértem volna azoknak bebizonyítására, a miket ő tagadott; nevezetesen, hogy nincsen senkinek polgári joga. Hiába, kénytelen vagyok e bölcs ember nézetét valódi értékére leszállítani. Az ő országa nem e világból való; mi elismerjük, hogy itt Magyarország van, ennek népképviseleti országgyűlése tanácskozik itten, alkot törvényeket; tehát a hol törvényhozás volt és van : onnan lehetetlen a hon polgárságát, a polgári jogokat és kötelességeket elvitatni. Ha valaki ezen világon tul akar terjeszkedni: nagy mező van az előtt a philosophia szellemvilágában. A szabad gondolkodással megáldott ember elmélkedhetik agyvelejének helyezete és észjárásának sajátsága szerint. Vannak, kik az istenséget is tagadják, vastag köteteket irtak ezelőtt a vallások fölött s ott nyugszanak azok a könyvtárakban békével; de a ki törvényhozó akar lenni : annak ide kell szorítkoznia a törvényekhez, a miket kézzel fogunk, tapasztalnnk s a melyek érdekében működünk. 0 tagadta, hogy van polgári jog: akkor hát nincs polgári kötelesség sem; mert szerintem a legelső | polgári jog: a polgári kötelesség teljesítése. OhajI tanám kézzelfoghatólag kezébe adni t. képviselőtársamnak, nevezetesen az 1868: XL. honvédelmi törvényt. Az nem rég alkottatott; a t. képviselő ur, ámbár igen derék, munkás férfiú, de meglehet, azzal nem foglalkozott. Azt mondja az 1868: XL. törvényezikk 1. §-a „az átalános ós személyes védkötelezettsógről: A védelmi kötelezettség átalános, és minden védképes állampolgár által személyesen teljesítendő. A 16. §. így szól: A hadseregbe és hadi tengerészetbe léphet: a) A ki ő felsége birodalmának egyik vagy másik részében honpolgári jogot, vagy a magyar korona területére nézve állandó megtelepedési engedélyt nyert." Tehát ime vannak állampolgárok, vannak polgári jogok ós kötelességek. Már ha csak azok lennének állampolgárok, a kiknek a tárgyalás alatt fekvő választási törvényjavaslat választói jogot ád: akkor csupán azok tartozván a védelmi kötelességet is teljesíteni : igen szívesen megnyugodnának ama szegény atyánkfiai, kik a választási jogból kizáratnak. Ámde megvan a törvény; és ime itt van a legerősebb állampolgári jog, hogy a védkötelezettséget teljesíteni kell. Es ez a védkötelessógteljesitési jog sokkal fontosabb és több képességet igényel, és a mi legfőbb, nagyon sokkal terhesebb a választási jog teljesítésénél. I Igen sajnálom, hogy t. barátom Chorinnincs jelen,ki azt mondotta, hogya mai időben már könynyü a védkötelezettség. Nem olyan, az igaz, mint a régi időben volt, midőn kötéllel fogták az embereket és midőn még a testi büntetések is alkalmaztattak, s az dicsőségére legyen mondva a hadügyi hatóságnak, hogy előbb megszüntette a testi büntetéseket a hadseregnél, mint a polgári törvényhozás a honpolgárokra nézve. Igaz, e tekintetből ugy látszik, hogy könynyebb; de ha tekinti a gyakorlatban a védkötelezettség terheit s az azzal járó teendők teljesítésének nehézségeit, mire azt mondta, hogy azteljesiteni könnyű és gyönyörűséges: akkor ha oly köonyü és gyönyörűséges, ugyan miért beszélte a múlt esztendőben egy derék képviselőtársunk, br. Podmaniczky Frigyes, hogy ő bejárta a magyar honvédséget, és bejárta a magyar hadcsapatokat ezredről ezredre, századról századra, vizsgálván, hogy melyik faja a nemzetiségnek és melyik osztálya a magyar nemzetnek van ott aránylag képviselve. (Halljuk!) Azt beszélte itt e házban azon derék képI viselőtársunk, hogy széles e hazában bejárta az J elhelyezett katonaságot,' honvédséget, és ugyszól-