Képviselőházi napló, 1869. XXIII. kötet • 1872. márczius 15–márczius 28.
Ülésnapok - 1869-471
346 471. országos ülés márczins 27. 1872. parlamentre nézve válság, azt reménylem tagadni senkisem fogja. Bocsásson meg a t. ellenzék, hogyha „eljárásából két következtetést húzok. Az egyik az, hogy tán mégis lemondott a t. ellenzék azon reményről, hogy többséget nyerhessen; mert különben igen nehezen adhatna oly példát, az utánna következő ell enzéknek oly eljárásra, mint a milyet most minekünk bemutat; vagy pedig az. hogy a t. ellenzék, ugy van meggyőződve, hogy ha ezen oldal kerülne a kissebbségbe : akkor üagyobb tisztelettel viseltetnék a parlamentalismus iránt, semhogy ily példát követni akarna. Ezzel pártolom az előttünk fekvő törvényjavaslatot. (Élénk helyeslés jobb felől.) Farkas Elek: T. ház! Megvallom, óhajtanám ismerni azon okot. mely t. belügyminiszter urat a bevezető passus elfogadásánál vezérelte; mert nem láthatom át, miért kellessék vádolni s elitélni az 1848-iki választási törvény egyes szakaszait csak azért, mert azokat a pártszenvedély még pedig a t. belügyminisztérium tudtával, beleegyezésével ma igy, holnap amúgy magyarázta s zsákmányolta ki. Valamint hogy ha e bevezetés nem a Pilátus kézmosása : akkor fölösleges, s még hozzá méltatlan szószaporítás. Helyette előttem szólott elvtársaimmal összkangzóan elfogadom Csernatony Lajos t. képviselőtársam rövid szabatos fogalmazását. (Halljuk!) Egyúttal nyilvánítom azt is, hogy teljesen osztozom azonnézetben,miszerint nekünkmagyaroknak legmegfelelőbb kormányforma a monarchia-hajlam jellem história. Nem osztozom ellenben egészen azon nézetében, mintha a nép legalsó rétegéig kiterjesztett szavazati jog összeférhetlen lenne a monarchia fogalmával. En bevallom, az egyesek érdekének őszvegét tartom az ország valódi érdekének, s minthogy e nézetnek a műveltség terjedéséhez képest a szavazati jog józanul kiterjesztése felel meg : én részemről Sárkeresztur érdemes képviselője indítványát bár korainak tartom, rokonszenves szemmel tekintem. Elismerem, hogy elvileg helyes eszményképe, s ne továbja a képviselőválasztási jognak egészen illő indítványozója radicalis irányú türelmetlen buzgóságához, ki szive nemes hevében már éjfélkor véli látni a hajnalt. Részemről is elismerő köszönetet szavazok nékie, hogy a túlról felhozott reactionarius ellenében kibontotta a haladó szabadelvüség jövő színeit. En részemről tekintve culturalis viszonyainkat, s egyéb üdült bajainkat, nagyon meg lennék elégedve, s áldanám a sikerért a gondviselést: ba most történnék ez meg, és nem a messze jövőben. A polgári érzelmek fejlődhetésének legjobb iskolája s a szellem művelődése a polgári erények, s jellem széles körbeni elterjedhetésének leggyakorlatibb módszere: maga a közélet a polgár jogok s kötelességek tettleges gya korláta. A választások alkalmávali együtt működés, politikai nézetek s elvek körüli csoportulás az azokbani élénk részvét, kifejti a polgárokban az öntudatos becsérzetet, az egymáshozi füződés, a szilárd összetartás és szivós kitartás szükségének és hasznának tudatát. A saját községi ügyeikben közvetlen, s a haza ügyeiben, habár közvetett részvétel s érdeklődés öntudatos, megbízható tagokat nevel az államnak. Egyszóval, t. ház, valamint az uszásbani ügyességet senki sem szerezheti meg a szárazon, s okvetlenül a vízbe kell lépni: elismerem, hogy kiáltó igazságtalanság megtagadni a jogot bárkitől, hogy szavazatával befolyhasson oly ügyekbe, melyek őt áp ugy érdeklik, mint vagyonosabb polgártársait, Méltányos, hogy ha az állam igénybe veszi vérét és fillérét: képviselője által ellenőriztesse, hogy se egyiket, se másikat ne pazarolják könnyelműen 'Igaz! Helyeslés bal felől.) Azt sem lehet titkolni, kogy hazánk azon vidékein, hol a népnevelés már régebben árasztotta szét áldását, a lakosság azon része, mely ez idő szerint még nem bir képviselőválasztási joggal, élénken érzi ezen árvaságát, s bizalommal, nyugodtan várja a kormánytól, s törvényhozástól e nagyrabecsült jog megnyerését, s azért hogy eravalt nem csinál miatta: ne gondolja a t. kormány, hogy nem óhajtják. (Ugy van! bal felől.) A tanulónak, ugy a politikai élet hullámzó tengerén is az élő gyakorlat a mestere. Úgyde, t. ház, és igen tisztelt képviselője a sárkereszturi kerületnek , azon kezdi-e az uszó-mester a tanítást, hogy a tanonczot bele dobja védtelenül a ragadó folyamba, hol az legmélyebb s legörvényesebb; avagy nem inkább mentő-övvel látja el, mig beletanul, s azután is gondosan kisóri kirándulásaiban, mig végre önmaga is képes biztosan megküzdeni a tajtékzó hullámmal, a kavargó őrvénynyel. T. ház, a politikai élet hullámzó tengerére is, csak a tanító kezén^ csak az iskola ajtaján át tanácsos bocsátani a választó polgárt, csak a felvilágosodott elme mentő övével,. polgári jogai s kötelmei ismeretével ellátva küzdhet meg biztosan az ott reá váró vészekkel, csak igy nem lesz prédája az ámitás vagy vesztegetésnek. Élő bizonvlat fölebbi állitásom igazsága mellett a szabad Amerika, hol ugy egyesek, mint állam nem ismernek határt az áldozatkészségben a tanügyet illetőleg, s az átalános szavazatjogot gyakorló polgárai az államnak legalább elemi oktatásban részesülnek, s ismeri alkotmányát, jogait, kötelességeit minden egyes.
