Képviselőházi napló, 1869. XXIII. kötet • 1872. márczius 15–márczius 28.
Ülésnapok - 1869-471
471. országúi ülés mítrezius 27.1872. 347 Nálunk, fájdalom, e tekintetben még igen sok a kívánni való. Ezerekre megy a községek száma, melyek még mindig nélkülözik az iskolát, s ennek eredménye a túloldali többség. A szavazatjog jelenlegi átalánositása megörökítené, félek, azon többséget. Óhajtják ezt az indítványt támogató t. elvtársak? bizonyára nem, — én , sem. (Élénk helyeslés bal felől.) Szakácsy Dániel: T. ház! Magyarország törvényes királya V-ik Ferdinánd, kit a jó isteni gondviselés hü alattvalóinak igaz tiszteletével és nagyrabecsülésével kisért magányába és ott most is élteti és én részemről is óhajtom, hogy éltesse őt a gondviselés az emberi élet végső határáig (Atálános éljenzés) az 1847—48.törvtnyek élőbeszédében ezt örökítette meg: (Olvassa:) „Az ország és az ahhoz kapcsolt részek karai és vendéi nem késtek a felség iránt, tántorithatlan hűséggel a hazs iránti szent kötelességüknek érzetétől vezéreltetve figyelmüket azokra fordítani, melyeket az összes magyar népnek jogban és érdekben egyesítése megkívánt.* Tehát az összes magyar népnek jogban és érdekben egyesítésére. Azután ezen üdvös törvények befejezésében a meghozott törvényeket összesen és egyenként kedveseknek, jeleseknek és kitünőeknek nyilvánította. Ezen 184 7 /s-iki törvények közt foglaltatik az V-ik t. ez. is, mely az országgyűlési követeknek jövőre népképviselet alapján való választásáról intézkedik. Ha ezen törvényezikk §-ait összehasonlítjuk az előttünk fekvő törvényjavaslat §-aival: nincs oly ember, ki elfogulatlanul kénytelen ne volna bevallani, hogy az 1848-iki törvénynyel szemben itt visszalépés és jogtulajdonitásról van szó. Már pedig az általam felolvasott királyi szentesítés nem oda van irányozva, nem az a hivatása az 1848. óta most először itt ülésező népképviseleti országgyűlésnek, mely most a választási törvények módosításáról intézkedik, hogy hátrafelé menjen : hanem az a kötelessége, hogy előre menjen. Azon törvényjavaslat szerint t. ház, mely előttünk fekszik, nemcsak a volt nemesség fosztatik meg jövőre választási jogától, midőn az mondatik benne, hogy már ezentúl csak azok fognak e czimen szavazati joggal birni, a kik 1869-ben összeirattak, ha életben vannak is még azok, a kik az 1848-iki törvények szellemében jogosultak a képviselőválasztásra ; de a kik valami akadály miatt netalán be nem íratták magukat az 1869-iki összeíráskor, örökre el fognak esni a választási jogtól, ha nem birnak oly qualiflcatioval, mely e törvényjavaslatban felállítva van. E törvény- I javaslat szerint el fognak esni t. ház, nemcsak az | 'I* telkes volt jobbágyok, hanem a fél, sőt az j egész telkesek is. Méltóztassanak csak meggondolni, hogy mintegy előrelátásból szerkesztette a t. kormány a törvényeket. 1871-ben az úrbéri viszonyokból hátralevő viszonyok megszüntetését tárgyazó törvényczikkben kimondatott, hogy az utóbbi törvényeknek azon rendeletei, melyek szerint a belsőségek a külsőségektől elszakittathatnak, s a külsőségek részletenként is eladathatnak, hatályon kívül helyeztetnek. Megengedtetett, hogy a természeti tulajdonjognál fogva, ha a birtokos kényszerülve van rá, birtokának egy részét is eladhassa. De mit cselekszik a mostani választási törvény ? Ez visszamegy az 1836. úrbéri törvényekre, és azt mondja, hogy ha csak nem o^yan 1 U telket bir valaki, a melylyel birt az úrbér szerint, még ha az időközben tagosítás, összesítés, vagy szabályozás utján kapott legelő és erdő nincs meg: akkor az negyedurbéri teleknek nem tekintetik, következéskép azon ember, ki azt birja, választási jogától elesik. A régi törvények már, eltekintve az 1836. évi törvényektől,megengedték a volt jobbágyoknak, hogy a szüle halála esetén osztozkodjanak. De miután már a különbség nemesi és jobbágyi birtok közt megszűnt: azoknak csak ugy kell osztozkodni örökösödés esetében, mint a volt jobbágyi birtok birtokosainak. Ennek mulhatlan következése az, hogy apróbb darabokra oszlik a telek, annyira, hogy végre nemcsak a negyed, de a fél, sőt az egész telkes gazdából sem lesz választó. Ilyen körülmények közt, t. ház, nem csoda, hogy aggódik a törvényhozó, mikép lehetne ezen qualificatio kérdésén ugy segíteni, hogy semmiféle joga s érdeke a polgárnak el ne vétessék. Ilyen törvényhozási aggodalmak ós gondoskodások kifolyásának tekintem én többek közt Madarász képviselőtársam javaslatát, melyben ő legkönnyebben kiegyeztethetőnek találja ezen qualificatio kérdését az által, hogy átalános szavazat mondatnék ki. Természetes dolog, hogy ez csak fejezete lévén a törvényjavaslatnak magának, a választások kivihetőségének esetei a következendő szakaszokban fognának fölvétetni. A thema, t. ház, igen nagy: e fölött véghetetlen sokat lehetne beszélni és elmélkedni. Tapasztaltuk már az átalános vita alkalmával, hogy különösen Schwarcz a szellemi világban forgolódván, megtagadta még a polgári jogot is és azt állította, hogy tulajdonképen nincsen polgári jog: ez csak gondolat; — az elme-hánykolódásnak szabad minden. Az irás feltaláltatván, irnak az emberek ugy, mmt agyvelejök szerkezete és gondolkodási észjárásuk hozza magával : megtámadják az istenséget, könyveket irnak a vallásról és régi fóliánsok feksze44*
