Képviselőházi napló, 1869. XXIII. kötet • 1872. márczius 15–márczius 28.

Ülésnapok - 1869-471

47f. országos ülés máreziiis 27. 1872. 337 tak; egész jelentőségére azonban még csak ez­után fog emelkedni; de akkora jelentőségre már emelkedett, hogy létezését tagadni nem lehet: miután már a fejedelmek is szövetkeznek ellene. Hazánk ki nem zárhatja magát ezen mozgalom­ból. A miniszter urak már egy alkalommal rém­képet is láttak ez irányban épen a hazában, sőt már a gellérthegyi citadella megrohanását is látnokilag előre látták. T. ház! az angol aristokratia elég eszélyes, elég bölcs, elég hazafias, élére állni ezen moz­galomnak saját hazájában, élére állva irányt I adva annak, és veszélyességét elhárítani azáltal, hogy helyes megoldását elősegítse. Hazánkban ez még nem is létezőnek tekintetik, pedig mind­nyájan tudjuk, hogy a mennyiben hazánkban is van már munkásosztály, minek létele pedig még a napokban is tagadtatott a t. ház egyik tagja által, mennyiben hazánkban is van már mun­kásosztály: ezen munkásosztály, kiki tudja, Euró­paszerte szerves összeköttetésben áll. (Igaz!) T. ház, ha mi ezen osztálynak a társada­lomban, sőt az állambani jelentőségét fel tudjuk fogni, ha nem akarjuk kicsinylőleg megvetni, vagy épen tagadni, kell, hogy legalább számii­tásba vegyük jelentőségét. Ha ránehezedünk, mint az Aetna a föld kebelében levő tüz fölé : az explosio kikerülhetlen. Ennélfogva a politikai eszély azt parancsolja, hogy oldjuk meg ezen kérdést már ma, mert az már létezik, adjunk ennek irányt, különben saját tetszése szerint választ irányt; ismerjük el politikai jelentőségót, mert politikai tényező, adjunk ezen osztályhoz tartozóknak befolyást arra, hogy ott, a hol az állam és társadalom igényei első sorban intéz­tetnek, az ő dolgai s érdekei is figyelembe vé­tessenek megbízottjaik által, s akkor ezen kér­dés mindig békés természetű lesz; mert lehetlen, t. ház, hogy a ki békés utón is elérheti czéljait, biztosíthatja érdekeit, hogy az ellenkező utat válaszsza. He várható-e ez hazánkban t. ház, hol az aristokratia uralg; hazánkban, hol ily irányzat­tal szemben virilis jogokat, kiváltságokat adunk; várható-e ezen kormánytól, a mely ime sorsára bizza a hajót? Azon kormánytól vagy kormány­zótól, azon miniszterelnöktől, a ki, miután egy hullám kiütötte őt helyéről, azért hogy ne ve­zesse a hajót a megindított irányban az örvénybe, most, midőn a hullámok mintegy lábai alá si­mulnak, s kérve-kérik, foglalja el ismét a kor­mányrudat s vezesse helyes irányban a hajót; daczosan otthagyja a kormánypadot s bizza a hajót sorsára. Ily állásponttal szemben kényte­len vagyok constatálni, hogy itt kormány nem is létezik. Miniszterek vannak, de kormány aincs. Parlamentalis viszonyok közt törvényhozásnál a KSPT. H. KAPIÓ 18^J XXIII. kormánynak kell irányt adni: itt maga a kor­mány sorsára bizza a dolog menetét, nem tö­rődve, hogy a hajó megfenekelt; ismétlem tehát, hogy itt kormány nem létezik. A szőnyegen forgó kérdés továbbá, t. ház, nemcsak a politi­kai eszély, egyúttal a jövő kérdése is. De mit gondolnak önök a jövővel? Kik a mai nap embere; élősdi politika mesterei ? A mennyiben a jövővel mégis gondolnak, az aristo­cratia jövője: azért kell a virilis jog; a dynastia jövője: ezért a nép érdekekkel nem törődés; Ausztria jövője : azért Magyarország érdekeinek, mindig a régi utón módon, csakhogy kissé más alakban, Ausztriának való alárendelése. Ismétlem tehát, hogy a mennyiben törőd­nek a jövővel: az a jövő nem a haza, nem a nép jövője. Engedje meg a t. balközép, (Halljuk!) hogy e pontnál hozzája is intézzek egy pár szót. Ott többek által elismertetett az eddigi vitákban az átalános szavazatjog eszméjének elvi elméleti helyessége. Beismertetett, hogy jó, hogy felvettetett e kérdés; az is, hogy törekedni kell a czél felé. És miként törekednek? Ugy, hogy küzdenek ellene, küzdenek azért, mert azt mond­ják, hogy még korai, még nem érett meg ezen eszme, még várjuk az időtől a megérlelést. Én bátor vagyok kérdeni önöktől, hogy a rabszolgaság, az emberiség e nagy szégyen­foltjának kérdése ? vajon egyszerre oldatott-e meg: vagy közelebb jövök: Magyarországnak 1848 előtti reformkérdései csak 1848-ban oldattak-e meg ? Vajon az 1848-at megelőzött idők nem mind arra valók voltak-e, hogy 1848. eljöhessen, s hogy 1848. szükségképan eljöjjön? Vajon az azt megelőzött évtizedek nélkül eljött volna-e, daczára az Európában nyert segítségnek valaha; eljött volna-e reánk nézve 1848-ban 1848? Ezt én legalább is kétségbe vonom. Ennélfogva ugy tartom, hogy itt van e kér­désnek, azoknál fogva, miket előre bocsátottam az ideje; azt tartom, hogy törekedni kell rá, de nem ugy, hogy küzdjünk ellene. Vagy attól tar­tanak, hogyha önök is mellette lesznek: egy­szerre törvénjnyé igtattatik, ezen szerintök idő előtti eszme? A tul oldal elég erős gátat vetni ezen eszmének törvénynyé való emeltetése ellen; intentiói meg fogják akadályoztatni századokra is. (Igaz!) A jelen helyzetben önök hivatása tehát nem az volna, hogy ellene küzdjenek félve törvény­nyé lételétől; hanem az, hogy elismerve elvi helyességét : elismerjék szükségességét is annak, hogy törekedni kell reá. Küzdjenek is mellette ; különben ez érvbőli álláspontjuk mi más lesz, mint az 1848 előtti conservativeké volt, — kik 43

Next

/
Thumbnails
Contents