Képviselőházi napló, 1869. XXIII. kötet • 1872. márczius 15–márczius 28.

Ülésnapok - 1869-470

324 470. országos Ülés márezins 26. 187-2. Én Madarász képviselőtársam indítványát örömmel üdvözlöm; de nem azért, mintha azt elfogadni kész volnék, hanem azért: mert ón szeretem magam előtt látni azon eszményképet, melynek elérésére, vagy mert a mindennapi életben az eszménykép teljesen ritkán érhető el, legalábo megközelítésére az emberiségnek műveltségi, politikai, társadalmi tekintetben következetesen törekednie kell. És ily eszményképnek tartom a mi speciális viszonyainkkal szemközt Madárász t. képviselő ur indítványát az átalános szavazatjogra nézve. Ezért én örömmel üdvözlöm Madarász képviselőtársamat a magvetők sorában, mert azt hiszem, hogy ő sem akart többet. (Madarász József közbeszól: De akarok!) Én legalább azt hiszem, hogy ő is ezen magnak ápolását a gondos nemzedékre és a jövőre bizza; mert ha többet akar, ha azt akarja, hogy az elhintett mag, mely még alig csírázott ki, már is érett vetésnek tekintessék : akkor indítványát és indokolását nem helyeselhetem. Mi, t. ház, a jelen nemzedéknek alkotunk törvényeket, és nem feladatunk az, a mi a látnokoké, a prófétáké, a kik lángleikük sugallatánál fogva évtizedekkel, sőt nem ritkán századokkai előre jósolnak meg dolgokat, melyek történni fognak, s elhintenek eszméket a jövő nemzedék részére. A mi feladatunk csak annyira terjed, hogy ezen eszmemagvakat ne engedjük elnyomatni: hanem védelmezzük, hogy tenyészszenek; de nem szabad megengednünk, hogy oly magvak, melyek még csak csirában vannak: gyümölcsöknek, annyival kevésbé, hogy érett gyümölcsöknek neveztessenek ; nem szabad megengednünk, hogy sarló alá bocsáttassék oly vetés, mely a legjobb esetben is zsenge. Tagadhatlan, t. ház, hogy elméletileg sokkal több érv harezol az átalános szavazatjog mellett, mint ellene. Hanem ha a gyakorlati életet veszszük, hogy ha ezen elméletet az illető ország és nemzet közt speciális viszonyaira kívánjuk alkalmazni : akkor a dolog egészen máskép áll. Jól tudjuk, hogy minden nemzetnek politikai, társadalmi fejlődésére és műveltségére igen nagy befolyással van az illető nemzet jelleme, véralkata s különösen azon országnak topographiai fekvése. Helvétia népének szabadságérzete, műveltsége, demokratikus intézményei szoros Kapcsolatban állanak azon fekvéssel, melyet a természet Helvetiának adott. A régi atheneiek bölcsesége, a rómaiaknak hősiessége, szabadságérzete, az olasz népnek a művészet iránti hajlama s azon roppant vívmányok, melyeket e téren felmutathatnak: bizonynyal nem emelkedtek volna azon fokra Afrika valamely sivatag homok pusztáinak közepette, vagy Szibéria napnélküli dermesztő éghajlata alatt. Kedvező éghajlat, fogékony nép, termékeny föld és szerencsés körülmények voltak ezen nagy eredmények megteremtői. Az angol conservatismns kétségtelenül van bizonyos összefüggésben — eltekintve a nép jellemétől — azon szigeti élettel, melyre Anglia utalva van: tnig azon szerfölött nagy rázkodások, melyeket Francziaországban gyakran látunk a nép jellemén kívül, kétségtelenül abban találják magyarázatukat, hogy Fráncziaországnak a természet igen szerenesés fekvést adott, hogy ellátta, elárasztotta a természet majd minden áldásaival, s ez adott a népnek önbizalmat és bizonyos tekintetben elbizakadottságot, épen ugy, mint azon gladiátorok vagy athleták, a kik gyakran megpróbálva és j>edig sikeresen testi erejűket, provocálnab mindenkit, szembeszállnak minden küzdővel, neki mennek minden vésznek; vagy mint azon egészséges ember, ki' sohasem volt beteg, vagy ha volt is, könnyen átlábolt a betegségen : szembe megy minden bajjal, a betegséget mosolylyal fogadja; míg ellenben azon gyenge, azon vézna ember, ki gyakori betegség által lett súlyosan meglátogatva : többnyire félénk és olykor árnyékától is megijed; csak félve lépeget előre, merész ugrásokra pedig épen nem j vetemedik. Hazánk viszonyai nem mondhatók topographiai szempontból kedvezőknek, akár a szomszédokat, akár a körülményeket tekintsük is. Polyglott állam va,gyunk, a műveltség magas fokával nem kérkedhetünk, iparunk és kereskedelmünk bölcsőjében van. Mindezek oly tényezők, t. ház, melyek nem ösztönözhetnek bennünket nagy, merész ugrásra; már pedig — nézetem szerint — a mostani ccnsusról az átalános szavazatra való átmenetel Kétségtelenül nagy és merész ugrás. Igaz, hogy 1848-ban is történtek merész ugrások: azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy az 1848-iki törvényekben letett elvek magvai régen el voltak hintve a hazában. Az erőszak, az absolut nyomás visszatartotta a szabad fejlődést, visszatartotta, hogy ezen elvek érvényesíttessenek. Kedvező pillanat jött, és a pillanat kedvező voltához csatlakozott a körülmények parancsoló szava is, és a mit évtizedeken át nem alkothatott meg a nemzet: megteremtette azt a pillanat müve. Nem mondhatja Madarász barátom, hogy a jelen pillanat épen oly kedvező volna, vagy a körülmények oly parancsoló hangon szólnának és ösztönöznének bennünket a nagy ugrásra: az indítványnak rögtönzött életbeléptetésére. Én hiszem, hogy eljövend az idő, melyet mindnyájan óhajtunk; óhajtom én is, hogy elI jöjjön a maga teljességében ; mert ha eljön ez a