Képviselőházi napló, 1869. XXIII. kötet • 1872. márczius 15–márczius 28.

Ülésnapok - 1869-470

470. országos Ólén márczios 26. 1872. 319 hatják azt, kit akarnak és viszont, a kéz kezet mosásnak igen igen nagy, nagyon széles tere van. E miatt nyilatkoztak az amerikaiak is az átalános szavazat jog ellen és a miatt kivonják eltörülni ott is, mert a megvesztegetések, a eorruptio ott is megvan, minek a tömeges, évenként ezerekre vagy talán százezerekre menő bevándorlás sem képes véget vetni. En nagyon tartanék attól, ha mi, a reform-bili példájára hivatkozva, egy napon nálunk is arra ébrednénk fel, hogy nagyot, jót akarva végbe vinni, behoznék az átalános szavazatjogot, és nem gondoskodnánk oly óvszerek, oly ellenszerekről, melyek bennünket a vesztegetések és más erkölcsi corruptio veszedelmétől megmentsenek. Miután, mint mondám, a belügyminiszter ur késedelmeskedik a vesztegetésekről szóló törvényjavaslat benyújtásával, nagyon félnék tőle, ha nálunk is lábra kapnának az ilyenek, mert hiában kapkodnánk akkor, igyekezvén kipótolni a törvény hiányos voltát, ujabb meg ujabb bármily szigorú törvényekkel: már megvannak most is nálunk, — de eddig hála Istennek jelentéktelen mértékben — a vesztegetések; de az átalános szavazat behozatala folytán előidézett eorruptió bizonyosan elnyeléssel fenyegetné a parlamentalismust, talán nemzetiségünket és önállás utáni törekvéseinket. De bocsánatot is kérek, t. ház! (Felkiáltás jobb felől: elég! Halljuk! bal Jelöl) Nem folytatom tovább; az eddigiekből eléggé indokolva látom, hogy egyszerűen kimondjam a t. ház előtt, hogy szavazatommal mihez járulok? Már kifejtettem azt, miért nem pártolhatom ón az átalános szavazatjog behozataláról beadott indítványt ; szántszándékosan mellőztem, — nehogy ismét érdességgel, meg talán nem tudom mivel vádoltassam a t. túlsó fél vagy a kormány részéről, — mellőztem, mondom, az ő törekvéseiket és szándékaikat, — egy szóval sem emlékeztem róluk, ugy gondolom; de azt hiszem, hogy az átalános szavazatjogot magában foglaló indítvány ellen tett kifogásaim és argumentumaim, hallgatólag feleletet képeznek egyszersmind arra, hogy épen ugy nem pártolhatom a kormány szándékát és törekvését sem a választási törvény megváltoztatása és módosítása iránt; mert ha Madarász t. képviselőtársam ellen kifejeztem azt, hogy nem látok 24 év alatt oly előhaladást, mely az átalános szavazat behozatalát indokolná nálunk: épen ugy nem látom azt, hogy 24 év óta annyira hátrafelé mentünk volna, hogy most azon választási jognak megszorítására volna nálunk szükség. Ezeknélfogva én Csernatony t. képviselőtársam által beadott indítvány mellett szavazok. (Helyeslés balról.) Vécsey Tamás i T. ház ! Miután az átalános szavazotjog kérdése a t. ház elé került, bátorságot veszek magamnak arra, hogy ezen kérdés körüli nézeteimet igen röviden kifejtsem; s teszem ezt különösen azért, mert egyrészről a t. előttem szólókkal Chorin, Szilády, Kis Miklóssal nem érthetek egyet, más részről mert a Madarász t. képviselő ur által beterjesztett javaslatot sem tartom egészen oly körvonalozottnak, hogy az némi kétséget ne hagyna hátra, s hogy ahhoz némi észrevétel ne férne. (Halljuk!) Tagadhatlan tény, hogy a képviselőháznak lehetőleg ugy kell alakulni, hogy a nemzet valódi reflexióját képezze; ezen kívánat pedig el nem érhető akkor, ha a képviselőház alakításánál tétlenségre kárhoztatik a nemzetnek épen legnagyobb osztálya. Midőn az átalános szavazati jog mellett szólalok föl, ki kell jelentenem, hogy az írni, olvasni nem tudás kérdését távolról sem fogom föl oly szigorú szempontból, mint Schwarcz Gyula t. képviselő ur; mert én nem akarom az atyák bűnös mulasztása miatt a mostan élő generatiót büntetni, nem akarom az átalános szavazatot egyedül az írni olvasni tudástól függővé tenni; ki kell jelentenem továbbá azt, hogy Majoros t. képviselőtársamat nem vagyok hajlandó a nők iránti minden hódolatom és tiszteletem mellett is követni troubadouri szerepében; ki kell jelentenem még azt is, hogy a most érintett két megszorításon felül még egyebet is szem előtt akarok tartani. Nevezetesen nem akarok én oly átalános szavazatot, mely szavazásra jogosítsa fel egyrészről az idegeneket, és azokat, a kik másoktól függnek; másrészről a 20 éven alóliakat; a fenyíték alatt lévőket, a gonosztevőket, a kéregetöket, nem különben a vagyontalan, birtoktalan cselédeket. De, ha ezen megszorításokat elismerem: másrészről kijelentem azt is, hogy a szavazati jog gyakorlásánál a censust — bármily classieus eredetű legyen is, bár vezessék vissza Servius Tulliusra— elfogadhatónak nem tartom. A census az igazság szerint soha meg nem mérhető, nincs oly világi bölcseség. a mely meghatározza a vagyon azon mértékét, a melyen túl kezdődik a hazafiság, értelmiség, becsületesség; és nem jelölheti ki nekem senki azon vonalat, a melyen alól nem találunk valódi honfiúi érzelmeket, a hazáért hőn dobogó sziveket. (Helyeslés a bal oldalon.) Az átalános szavazatjog mellett reménylem hogy nemzetem valódi közvéleménye, igazi közakarata fog nyilatkozni, a mely közvéleményre és közakaratra főleg oly nagy horderejű tárgyalásoknál, mint a milyenek a magyar parlamentben folynak, mulhatlanul szükség van. Az átalános szavazatjog mellett reményiem én azt, hogy a haza iránti szeretet, a közügyek