Képviselőházi napló, 1869. XXIII. kötet • 1872. márczius 15–márczius 28.

Ülésnapok - 1869-470

318 470. országos ülés márc/ins 28. 1872. dem, hogy ha azt akár az átalános szavazatjogért, akár .mindenféle egyéb dicsőséges és magasztos nemcsak eszméért, de valósitható eszméért is becseréljük: cserél hétünk-e olyat, mely azt nem hogy eszméjével felülmúlja, hanem csak meg is közelítse? Azt hozzák föl talán t. képviselőtársaim ellenem, mi haszna e parlamentalisnrasnak, melyről csak olyan gyümölcsöket tudunk szedni, melyeket, ha megeszünk, még unokáinknak is elvásik tőle a foga. Lehet ezen ellenvetés indokolt, és én bizonyára nem tartozom azok közé, kik ezen egrest oly érett szőlőnek tekintik, milyent talán jogunk volna követelni, hogy alkotmányosságunk venyigéje teremjen. Mondom, van némi igazuk benne; de épen azért nem egészen helyes a legszigorúbb követelés, mert a mi ellen e követelést támasztjuk : az maga a parlamentalismus, mely magában hordja az orvosszert, mely, ha ma meghamisittatnék is, holnap már kiküzdheti magát. Abból, a miben most vagyunk, megtisztulhatunk ; sőt ha még mélyebbre sülyedünk is, talán van még a kimenekülésnek útja; de a mibe e parlamentalismusból lecseppennénk: azt hiszem, abból számunkra nem lenne menekülés. Nem azt mondom ezzel, t. ház, hogy talán nem ismerek más becsületes kormány formát. Sőt többet mondok, mondok olyant, mitől talán némely képviselőtársam megborzad. Ki merem mondani mégis egész őszinteséggel, hogy én nemzetiségem és nemzetem czéljai s érdeke szempontjából még az absolutismustól sem irtóznám. És egy absolut erő ós hatalom, mely a félelmes szétmálásnak, a megsemmisülésnek gátot vetni, s tömöriteni tudná nemzetemet, a mely biztos jövőre tudná vezetni nemzetemet: arra azt mondanám, hogy még annak is adnék alkalmat arra, ha meg volnék győződve róla, hogy a mit akar, keresztül is tudja vinni, adnék alkalmat arra, hogy ideig vagy óráig a parlamentalismus megcsonkításával tegye meg ezen életünkre, fennmaradásunkra oly fontos mestervágást. (Eláll! jobb felől. Halljuk!) Nagyon örvendek, t. ház, hogy beteljesült az, mit mondtam, hogy lesz, ki megborzad attól, mit mondani akarok; különösen örvendek, hogy nem ezen oldalról, hanem, hogy a túlsóról történt. Örvendek annak, hogy azon túlsó oldalon, a parlamentalismusnak oly erős, oly hatalmas bajnokai vannak; nagyon örvendek, hogy szerencsém van szemközt állani olyanokkal, kik egyegy concessionak nagyon, de nagyon feltételes nyilvánítására egy „eláll" szóval ki-' áltanak a szónokra; mert abból azt következtetem, hogy még hallani sem akarnak arról, hogy a parlamentalismust még ily forradalmi ellenzék ellenében is megvédjék. Nem szólottam még t. ház! arról, a. miről csaknem minden szónok megemlékezett előttem, s ez az, hogy átalános szavazatjog elmaradfaatlan következménye az átalános hadkötelezettségnek: ennyiben talán mindkettő összefogható; hanem azt vagyok bátor kérdezni az átalános hadkötelezettség alapján, az átalános szavazatjog vitatóitól, hogy mi történik akkor a katonáskodásra alkalmatlanokkal és képtelenekkel I A testi hiba miatt be nem sorozható s katonai szolgálatot nem teljesithetőkkel, kik pedig igen sokszor szellemi tekintetben több érettséget, nagyobb tökélyét tudnák az érettségnek, már csak a választásoknál is megmutatni 1 (Henszlmann közbeszól: „Azokat a kancelláriában lehet alkalmazni !) A kancelláriában ? Azt hiszem, hogy a hadkötelezettség alatt azt értjük, hogy fegyverrel szolgálják a hazát, nem pedig mint az egyszeri katona, ki tiszti szolga volt egész életében, s azt mondta, hogy kefével szolgálta a hazát, (Derültség.) E szempontból csak azt akarnám tudni, hogy a katonáknak be nem válókat, hogy fogjuk kizárni a választásban való résztvételből? De még azt kérdem, hogy azok, kik az átalános szavazati jogot, a titkos szavazást s egyebet vitatják, s kik, mint ezeknek sorában t. képviselőtársam Majoros, a nők emancipatióját, s a nőknek szavazatjogot inditványoznak: azoknak is az átalános hadkötelezettség alapján adják meg a szavazatjogot? Én tehát az átalános hadkötelezettség szempontjából sem gondolom, hogy lehetne következtetnünk az átalános szavazatjog behozatalára. Hanem t. képviselőtársam Madarász, mint az amerikai viszonyokkal közel ismerős, indokolásában ki is terjeszkedett reájok s reménylem, hogy ki fog terjeszkedni még adandó alkalommal azokra is, melyeket még Amerikából fel nem hozott. Erre nézve is van némi kifogásom. En is dicsőitem és nagynak tartom azon amerikai életet, nagyra becsülöm azon politikai levegőt, a mely annyi ideig tudta conserválni azon egyszer megállapított államformát, mely boldoggá teszi azokat, kik kötelékében élve, gyarapodhatnak és mutathatnak követendő példát a világnak. Hanem azon amerikai politikai életnek is vannak homályos oldalai; nem szeretném például ha nálunk az átalános szavazat joggal szintén behozatnának az afféle szokások, mik ott megvannak, hogy az illető bizottságok csak ugy — hogy is mondjam — darab számra liferálják a képviselőket, programmról és efféléről szó sincs, legalább nem kötelező, a pártok választ-