Képviselőházi napló, 1869. XXIII. kötet • 1872. márczius 15–márczius 28.

Ülésnapok - 1869-470

476. országos ölés máreztms 26. 1878. 315 egészen átalánosságban kiterjeszteni méregnek tartanám, a mely, midőn néha egyik helyen óvszer, más helyen mérgező hatást gyakorolna a nemzeti erkölcsiségre vagy az átalános politikai életre. Én azt hiszem, hogy a mint

1 a legegyszerűbb gondolat vagy vélemény, ha én azt agyamba rejtem, ha én azt magát nem mondom ki nyíltan, hasztalan: a politikai erkölcs, melyet a melegházból kihozni nem lehet, sohasem lesz életképes, hogy gyümölcsöt teremjen, hogy maholnap birja az alkotmányos életet támogatni. Mondám, hogy a titkos szavazást használják correctivumul azok, kik az átalános szavazatjog behozatala mellett beszélnek, használják azon szempontból, mert azt hiszik, hogy ez által a vesztegetést lehet megfogyasztani: a nagy tömeg megvesztegetésénél semmi sikere nem lesz; csakhogy t. ház mások is azt gondolták már, nem ugyan az átalános szavazatjog behozatala, hanem annak kiterjesztése alkalmával, s másutt megmutatta a példa, hogy hamisan számítottak, csalódtak. Angliában is, mikor a reform bilit behozták — nem is említve az éles küzdelmeket, melyek létrehozataláig folytak — melyek bizonyára sokkal inkább fenyegették a parlamentalismus életét, az alkotmányt mint azok, miket némelyek szeretnek ránk fogni a legközelebbi napok eseményei folytán, hogy mi a parlamentalismust fenyegetjük; — Angliában mondom a reform-bili behozatala által épen azon szempontból, hogy a kiterjesztett választói jognál fogva lehetetlenné válik a vesztegetés: fölöslegesnek tartotta a vesztegetésre nézve intézkedést tenni a törvényhozás. Igaz, hogy Irányi Dániel képviselő ur benyújtotta a vesztegetésről szóló javaslatot, igaz, hogy a belügyminiszter is"megígérte azt; de a napok múlnak és igéretét mai napig sem váltotta be. Nem tudom, hiszik, reménylik-e az átalános szavazatjog barátai e házban, hogy a vesztegetésről szóló törvényjavaslat még ez országgyűlésen csakugyan tőrvénynyé válik.? Én kételkedem benne, már csak azért is, mert a belügyminiszter késlelteti beadását azon törvényjavaslatnak; kételkedem, mivel a t. többség ellene volt annak, jjhogy Irányi törvényjavaslata az osztályokhoz utasíttassák. Már most attól tartok, hogy ha a vesztegetések elleni törvényt mi meg nem alkotjuk: épen ugy fogunk csalódni, mint csalódtak Angliában a reformbill megalkotásakor, hol kitűnt, hogy a vesztegetések sokkal nagyobb mértékben űzetnek a reformbill után, mint azelőtt, oly mértékben, hogy a hozott szigorú tőrvények a vesztegetéseket nem birják megszüntetni, meggátolni, hogy például egy-egy választókerületben 150 ezer fnt költetik. Ugy látszik, nálunk is van pénz, mikor kell, és nálunk is lesz pénz lélek vásárlásra és lesznek lelketlen lelkek azt űzni szabadon politikai privilégiumként. Én t. ház, még a vesztegetési törvénynek alkotása után sem várok eredményt; mert tudom, hogy mily nehéz, — mondhatnám lehetetlen egy tökéletes vesztegetés elleni törvényt megalkotni ; de még ezzel együtt sem merném behozni, sőt még csak indítványozni sem az átalános szavazatjog behozatalát. Még nem szóltam azon irányról, mely egy igen nagy hasznot húzna az átalános szavazatjognak törvénybe igtatásából nálunk. Nem szóltam azon párt törekvéséről, melynek látjuk nyilatkozatait Baden-, Bajor- és egyéb államokban, a hol az ultramontanok követelik és sürgetik az átalános szavazatjog kiterjesztését. Én nem hiszem, hogy a mi ultramontanaink ellene lennének az átalános szavazatjog behozatalának. Bizonyára van bezökben annyi eszköz, annyi erő és hatalom, a mennyivel befolyásukat érvényesítvén, ők fognák szedni az epret az átalános szavazatjog behozatala által hazánkban, és meglehet, hogy nem tehetetlenül fognak tengődni, és nemcsak a „non possumus" elvének erejével fognák gátolni a reform- törekvéseket ; hanem felemelkedett fővel szembe tudnának velünk állani. Nem tudom azt, mert a t. indítványozó képviselőtársam nem terjeszkedett ki arra, hogy mennyire, kívánja terjeszteni az átalános szavazatjog következéseit, vagyis milyen fokon kivan megállani az átalános szavazatjog fejlődési történelmében megkülönböztető pontok közt, és kivánja-e annak egész mai fejlettségét, eonsequentiáit átültetni hozzánk, vagy egyszerűen csak röviden, a mit ezen szó mond : „átalános szavazat", megadni mindenkinek az eddigi kormányrendszerrel megegyeztethető szavazatjogot. Nem szólt arról, hogy az átalános szavazatjog behozatala folytán milyen viszony állana be; változnék-e, vagy megmaradna a viszony, a mint most van a törvényhozó és végrehajtó hatalom közt ? nem tudom, vajon azon harmóniát, mely a parlamentalismust képezi, kiváuja-e tovább is fentartani nálunk az átalános szavazatjog behozatala után az executív és törvényhozó hatalom közt ? vagy talán más alapra kívánná azt is fektetni ? mert a respublicának behozatalát az átalános szavazatjog behozatalával mégsem tartom ajánlhatónak egyszerre tenni; nem tudom, hogy kivánja-e behozni a referendumot, mint az Schweizban van, hol például minden 40*