Képviselőházi napló, 1869. XXIII. kötet • 1872. márczius 15–márczius 28.

Ülésnapok - 1869-469f

469. orsíságes ifi és márcsins d8 1872. 289 na; azután ámbár nem nagy fontosságú tárgy, de mégis két nevezetes városra nézve igen fon­tos azon törvényjavaslat, melyet a belügymi­niszter ur nyújtott be, Baja és Hódmezővásár­hely külön törvényhatósággá emelése iránt. Ezeket csak azért emlitem, hogy kimutas­sam, hogy az osztályoknak dolguk csakugyan lesz. Arra kérem tehát a t. házat, hogy miu­tán . nekünk mindenekelőtt az a kötelességünk, hogy mindaddig, mig a mandátum le nem jár, mig egymástól el nem válunk: félre téve saját ügyeinket, ós saját kényelmünket igyekezzünk az időt czélszerüen használni. És mivel az ut és mód jövő kedden sokkal határozotabban fog előttünk állani e czél elérésére: akkor határoz­zunk csak a húsvét ünnepi szünet iránt, szem előtt tartva természetesen mindig azt, hogy a nagy ünepeket kivéve, a többi idő az országé. Pártolom Justh képviselő ur erre vonatkozó néze­tét. (Helyeslés jobb felől.) Tisza Kálmán: Természetesen at. mi­niszterelnök ur előadására nincs jogom felelni, én maradok tisztán a házszabályok adta jogom mellett, hogy szavaimnak részint ierditését, részint félreétését helyre igazítsam. Ferdítés volt az midőn, az mondatott, hogy én beismerem, hogy tüz van. Én nem ismertem ezt el, sőt megtagadtam, a mennyiben azt mondtam: hogy némelyek jónak látták hir­detni, hogy baj van, s miután felgyújtották a házat, kiabálnak, hogy tüz van, pedig nincsen. Ez a ferdítés. Ami pedig a félreértést illeti: ez az, mintha én elleneztem volna, hogy holnap és holnap után az osztályok dolgozzanak. Egy szó­val sem tettem. A másik az, mintha én azt mondtam volna, hogy magánérdekemet a köz­ügy felé helyezem. Egy szóval sem mondtam. Csak azt mondtam, hogy akarjuk tudni: mit határoz a ház ? erre pedig minden képviselőnek joga van. (Helyeslés bal felől.) Simonyi Ernő: T. ház! Én nem aka­rok a válságról beszélni. Egyik és másik felől is elismertetik az, hogy itt válság nincs, erről tehát fölösleges beszélni. (Helyeslés bal felől.) Én egyenesen csak a tárgyhoz akarok szólani. Ha Justh képviselő ur positiv tervvel állottVolna előj nézetem szerint hozzá lehetne szólani, hogy in­kább elfogadják-e az ő általa, mind Zsedényi képviselő ur által előterjesztett indítványt. De én azt hiszem, hogy a képviselőknek joguk van tudni azo: mikor szándékozik a ház magát az ünnepekre elnapolni; mert bár mikor legyen is az elnapolás: most van ideje azt elhatározni azért, mert holnap, holnapután ünnep van, tehát miért ünneputánra, az utolsó napra hagyni az elnapolás idejének meghatározását? Azok, kiknek családjok van, kik messzebb laknak: óhajtják és kívánják tudni, hogy a húsvéti ünnepeket családjuknál KÉ PV. H. UAPLÓ 18f| XX1H. tölthetik-e, vag} 7 nem ? és mikor várhatja család ­jok ? Ez oly méltányos dolog, mit egy képviselő­től sem lehet megtagadni. (Helyeslés a szélső hal felől.) Az épen ellenvetésem Justh képviselő ur előterjesztett indítványára vonatkozólag, hogy semmi határozottat nem mond. Ha azt méltóztatnak mondani, hogy vannak fontos körülmények, ezek és ezek, melyek meg­kívánják, hogy minden perczben együtt üljünk, ha a t. ház bölcsesége ennek szükségét belátja: méltóztassanak határozni, és üljünk együtt min­den perczben; de méltóztassanak ezt elhatározni ; mert azt mondani, hogy határozzunk később, mi­kor már arra nincs idő : azt így indokolva egy­átalában nem látom. En részemről nem látok semmi okot arra, miért nem fogadnók el Zsedényi t. képviselő ur indítványát ? A nagy hét beáll. A kinek valami rendkívüli dolga nincs, nagy csütörtökön, pénte­ken és szombaton nem szokott dolgozni s azért, hogy e ház azon napokon üléseket tartson a nélkül, hogy elkerülhetlen szükség parancsolná : azt indokolva egyátalában nem látom. Ha van a kormánynak, vagy bármely képviselőnek a túlsó oldalon valami czélja: méltóztassanak azt egyenesen megmondani s mi szívesen szólunk hozzá; de ne méltóztassanak azt mondani, hog3 T kedden határozunk, mikor már későn lesz. És ennél fogva kérem a házat, hogy határozzunk ma. (Helyeslés bal felől.) Egyébiránt részemről Zsedényi képviselő ur indítványát pártolom. Ürményi Miksa: Az előttem szóló kép­viselő ur;al egyet értek abban, hogy egy dolgot, melyet el lehetne határozni ma, miután már úgyis beszélünk a dologról: ne halaszszuk azt keddre. Én azon rám nézve kedvezőtlen helyzetben va­gyok, hogy igen tisztelt barátomat Zsedényivel nem lehetek egy véleményben; tekintve azon nagyon sok és fontos tárgyakat, melyek a háznak napi­rendjén állanak, én több szünetre nem vagyok hajlandó ráállani, mint mennyit a közönségnek vallásos érzelmei miatt okvetlenül szükségnek tartok: ez pedig legfölebb 3, 4 nap. A 6 napot minden esetre fölöslegesnek tartom. Tulajdonké­pen elég lenne péntek, vasárnap és hétfő, mert szombaton délelőtt szinte lehetne ülést tat tani. (Helyeslés jobb felől.) Az, t. ház, hogy itt válság, vagy feszültség, — vagy nem tudom, hogy méltóztatik ezt ne­vezni — létezik, vagy nem létezik: annak elha­tározása szerintem nincsen beíolyással a napi­rendre; ez kulissa mögötti dolog. A házat hivatalosan nem érdekli más, mint a napirend s a háznak ugy kell eljárnia, s azon feltevésben, hogy az országgyűlés a napirendet tárgyilagossággal s komolysággal állapítja meg ; 37

Next

/
Thumbnails
Contents