Képviselőházi napló, 1869. XXIII. kötet • 1872. márczius 15–márczius 28.

Ülésnapok - 1869-469f

469. országos ülés márczias 23. 1872. 287 fogva, a mely mpon a délutáni ülés elmarad, hat napon át egész keddig bezárólag nyilvános ülések nem fognak tartatni, a húsvét utáni első ülés pedig szerdán reggeli 10 órakor tartassák. (Élénk helyeslés a bal oldalon.) Justh József: T. képviselőház! Zsedényi Ede t. képviselőtársam indítványát, ha a körülmények rendesek volnának, mint czelszerüt magam is kész volnék elfogadni; de miután én nem tudok lemondani azon reményről, hogy a t. ház felfogva magas küldetését a jelen állapotnak véget fog vetni: nem tudok lemondani ezen reményről azért sem; mert a házban igen sok képviselőt van szerencsém látni, a kik hazánk válságos perczeiben képesek voltak megmutatni a kitartást és önmegtagadást, és mivel ugy vagyok meggyőződve, hogy a képviselőnek első kötelessége teljesíteni azt, a mit reá, képviselői küldetése parancsol: bátor vagyok a t. házhoz a legnagyobb alázattal két kérést intézni. Első kérésem az, hogy méltóztassék a Zsedényi Ede t. képviselőtársam indítványa fölött hozandó határozatot keddig felfüggeszteni. (Helyeslés. Más részről ellenmondás.) Másik kérésem pedig az, hogy a holnap és holnap utáni napokat az osztályok és bizottságok használják fel munkálkodásra. így meg fogunk felelni kötelességünknek. (Élénk helyeslés a jobb oldalon.) Tisza Kálmán: T. ház! Az előttem szóló t. képviselő ur hivatkozott válságos perezekre, és hivatkozott arra, hogy ő lát a házban sok oly képviselőt, kik fel fogják képviselői rendeltetésűknek fontosságát, s ennélfogva reményű indítványának elfogadását. Ami a válságos perczeket illeti, én részemről azt, hogy Magyarország ma váltságos perczeket élne: határozottan tagadom. (Élénk helyeslés a bal oldalon.) Én t. ház tudom, érzem azt, hogy a helyzet ezen parlamentben, ezen képviselőházban nagyon feszült, és a mit lehet elvek feláldozása nélkül kész is voltam, és kész is vagyok tenni a feszült helyzet enyhítésére; de hogy Magyarországon e miatt válságos helyzet volna: ezt határozottan tagadom. (Helyeslés bal felől. Justh József közbeszól: Ad nem mondtam !) Bocsánatot kérek válságos perczeket tetszett mondani. Tudom én, hogy jónak tetszett sokak előtt ugy tüntetni fel, mintha itt Isten tudja, micsoda forradalmi dolgok volnának, — s ezt nem tetszett mondani t. képviselő urnák, csak mondom, hogy sokan jónak látták az eszmét elterjeszteni a világban szélyel; és most azok,, kik a házat felgyújtották: kiabálják, hogy tűz van. (Élénk helyeslés bal felől. Ellenmondás jobb felől.) De én ellenkezőleg azt mondom, hogy Magyarország annak, hogy mennyire érett, mennyire alkotmányos solid alapokon nyugvó, — értem az országot és a nemzetet, nem ezt a házat: — soha nagyobb jelét nem adta, mint mostanság, midőn bebizonyította azt, hogy Magyarszágon lehet az, ami csak teljesen megérett alkotmányos országban lehet, hogy a parlamentben heves küzdelem folyjon, a nélkül, hogy az ország nyugalma egy perezre is megzavartassék. (Élénk helyeslés bal felől.) Én tehát a válságos perczek lételét részemről tagadom, s azt tartom, hogy mindenkinek hazafiúi kötelessége nem az volna arra mutatni, hogy itt mily rettenetes állapot van, — nem Justh képviselő úrról szólok, — mert ő ezt nem mondotta, hanem a válságos perczek felemlítése hozta elmémbe ezeket, — mondom tehát, mindenkinek nem az volna hazafiúi kötelessége bármi szempontból hirdetni, hogy itt mily veszedelem van, hanem inkább azt mondani: nézzétek ez országot, mily érett az alkotmányra, mert itt lehet a parlamentben bármily küzdelem anélkül, hogy ez az ország nyugalmát megzavarná. (Helyeslés bal felől.) Ami most már a kérdést illeti, erre nézve méltóztassanak megengedni, én azt nem tartanám helyesnek: ha Zsedényi képviselő ur indítványa fölötti tárgyalást keddre tüznők ki; nem tartanám pedig helyesnek azért, mert én épen ugy, mint előttem szóló, elismerem a képviselői kötelességeket, és nem hiszem, hogy valaki szememre vethesse, hogy nem vetettem magamat azoknak alá; kész vagyok magamat alávetni ma is; de egyet mégis joga van a képviselőnek tudni, és ez az: hogy mi fog történni; mert egészen más intézkedések szükségesek minden egyes embernek saját magán ügyeire nézve s néha a közügyekre nézve is, ha szerdától szerdáig nem lesznek gyűlések, s egészen pnás intézkedést kell tenni akkor, ha ülések lévén, a szünidő rövid időre szabatik. Azt tehát, hogy csak kedden határozzunk e fölött: én helytelennek és elfogadhatlannak tartom. (Helyeslés bal felől.) En azon meggyőződésben vagyok, hogy ha akar történni valami, ami a jelen helyzetet megváltoztathatja: ez ugy sem történhetik keddnél később, méltóztassanak az ülés tartamát bárhogy meghatározni egyik és másik oldaláról a háznak nagy számmal fognak a képviselők elmenni; minden megállapodás pedig, mely a helyzet megváltoztatására vezet: czélszerüen csak ugy törtenhetik meg, ha a képviselők nagy többsége még akkor jelen van és jelen lehet. Magát a dolgot tekintve pedig, különösen az eddigi szokásnak és a jelen helyzetnek is megfelelőnek találom Zsedényi képviselőtársara indit-