Képviselőházi napló, 1869. XXIII. kötet • 1872. márczius 15–márczius 28.
Ülésnapok - 1869-469
282 469 országos ülés márezias 23. 1872. meg azon intézkedésben, hogy Kővár vidéke társas bírósága épen a nagy-bányaiba van besorozva ; mert, miként az igazságügyminiszter ur igen jól fogja tudni, Kővár vidéke magán- és büntetőjogi, úgyszintén úrbéri határ- és birtokrendezési viszonyai merőben az erdélyi részekben fönáiló szabályok szerint kezeltetnek. Figyelemmel volt-e arra az igazságügyminiszter ur, hogy ezen ügyek vitelére a nagy-bányai törvényszék által kinevezett ügyvivő bir-e kellő képesítéssel? ezt én nem tudom; de ezen eset mutatja, és az ottani főkapitánynyal egy legközelebb történt értekezésből kiviláglott, hogy már ezen hiányok, lm más egyéb nem volna is : sürgőssé teszik az ez érdembeni mielőbbi intézkedést, hogy Kővár vidéke önálló törvényszékkel újból elláttassák, mert a jelen állapot, t. ház, nem a közügy gyorsítására, sőt ellenkezőleg késleltetésére szolgál. Erre pedig annál inkább tarthatna azon vidék számot, mert majdnem az egész világtól isolált helyre szorítva, népessége — mint Papp József képviselőtársam kifejtette — inkább földmivelésre lévén utalva, az állam részéről eddig különben is semmi különös előnyben nem részesült; átalában sem vasutjai, sem kőut-hálozatának költségei fedezésére segélyt az államtól nem kapott. Fölépíttetett egy megyeház és különben is ott már régi hosszas időn keresztül az igazságszolgáltatás kezeltetett, és most azt látjuk, hogy ugy a közigazgatási, mint az igazságszolgáltatási kezelés tekintetében, mint a vidék központján, most egyszerre a helyiség a csekély számú közigazgatási hivatal által foglaltatik el, és a nép, midőn annak legnagyobb része Somkuton keresztülvándorol ; fájdalommal tekint a megyeházra s kénytelen onnan elmasirozni s Nagy-Bányára menni. Ezen viszonyok annyira érdemelnek figyelmet, t, ház s t. miniszter ur, hogy ha ezek hosszabb időre kikerülik a ház figyelmét és ez által igazságszolgáltatásunk megszorítása czéloztatnék : akkor a megnyugvás s az igazságügy kezelésébe való bizalom, tekintettel a törvényhozás által többször hangsúlyozott gyors s lehető olcsó igrzságszolgáltatásra, főleg az ilyen amúgy is terhes vidéken, mint Kővár vidéke, nem ébresztetik fel bizalom a törvényhozás és kormány iránt. Ezt ne méltóztassék szomorú tudomásul venni, mint a belügyminiszter ur szokta; hanem az illető körülmények megfontolásával, de főleg az ottani közegek meghallgatásával, a mint erről Kővár vidékének főkapitánya bizonyosan személyesen is értesítheti az igazságügyminiszter urat, méltóztassék e tekintetben eljárni. Ezek után csatlakozom Papp József képviselőtársam indítványához, hogy e tekintetben mielőbb törvényjavaslat adassék be, mely az után rögtön az osztályokhoz utasíttatnék. Kiss János: T. ház! Kővárvidékén Nagysomkuton leendő királyi törvényszék felállítása végett beadott kérvény fel levén olvasva a t. ház előtt, az indokok fel vannak sorolva, melyek e törvényszék felállítását eléggé igazolják, részint pedig Kővárvidékének képviselője által felhozott indokok és felvilágosítások eléggé meggyőzték a t. házat arról, hogy Kővárvidékének ezen törvényszékhez erős joga van. Nekem csak egy pár szavam lesz a t. minisztériumhoz. Furcsán tűnik fel a haza népe előtt, hogy a t. minisztérium akkor, midőn a képviselőháztól a törvény által felhatalmazást nyer, hogy a kir. törvényszékeket elhelyezze és a képviselőház előlegesen letárgyalta a 28-as bizottságnak jelentését a kir. törvényszékek elhelyezése tárgyában és a főelvek meg lettek állapítva, ki lett mondva, hogy minden megyének, a mennyire lehetséges, legyen meg a maga törvényszéke és épségben tartassák a megyének ebbeli régi joga: mégis, t. ház, a kormány a törvényszékek elhelyezésénél egy oly megyét, mint Kővár, mely a maga szorgalmánál és áldozatkészségénél fogva az ujabb időben egy megyeházat állított fel, mely megye a közlekedési vonalokból mindeddig ki van hagyva és a mely az ipar és kereskedelem tekintetéből, mondhatni, hogy hátrányban van, és a t. kormány a királyi törvényszékek elhelyezésénél Kővárvidékét, a Nagysomkuton leendő törvényszék elhelyezésétől megfosztotta: ez által az ott fönálló autonómiát az igazságszolgáltatásra nézve megsértette. Nem tudom minő czélt akart a t. kormány ezen eljárása által elérni? Egyebet nem láthatok a kormány ezen eljárásában, mint a bécsi kormánynak reactionarius működését. (Derültség.) A. kormány azt fogja követelni, hogy fejtsem ki okát ezen állításomnak, és hogy ezen eljárásban miért látom a bécsi kormánynak reactionarius működését ? El fogom mondani. (Halljuk !) Minden becsületes honpolgár, ki a hazának szerencséjét óhajtja és a hazának minden lakója, vallás és nemzetiségi különbség nélkül, egy czélra t. i. a haza belbékéjének és belnyugalmának föntartására törekedjék. Ha ez volt a czél és ez a czél: akkor kérdem én a kormánytól, hogy egy oly megyét, hol túlsúlyban vannak a románok, kik 1848-ban a szomorú események alkalmával a bécsi reactiok által fel lettek zaklatva a magyar nemzet ellen és tévútra vezetve, vajon helyes politikát követ-e a t. kormány akkor, midőn kezében volt a törvényszékek kiosztása, ismét egy üszköt lökött a puskaporos toronyba, hogy a románok vádat emelhessenek a magyar nemzet ellen; helyes politikát követett-e a kor-