Képviselőházi napló, 1869. XXIII. kötet • 1872. márczius 15–márczius 28.

Ülésnapok - 1869-469

469. országos ölés márczins 23. 1872 279 A képviselőház 25-ös bizottsága magának az akkori igazságügyi miniszternek hozzájárulásával az első folyamodásu kir. törvényszékekről szerkeztett törvényjavaslatában Kővár-vidéken Nagy-Somkuton, kir. törvényszéket állapított meg egyhangúlag Nagy-Somkuton és Kopolnokon királyi járásbíróságokkal. Azonban múlt év Julius 10-ről 1976. szám alatt kiadott miniszteri rendelettel megállapított törvényszékek névsorából Kővár-vidéke lakossága fájdalommal látta megyéjének székhelyet, NagySomkutot kihagyva és egyetlenegy járásbírósággal a nagy-bányai törvényszékhez beosztva. Ezen beosztást a legmélyebb fájdalommal és kimondhatatlan elkeseredéssel vette Kővárvidéke lakosága; mert ez által a magyar alkotmánynyal egyidejű törvénykezési székhelyét minden helyes ok nélkül megváltoztatva találja; ugyanazért Kővár-vidéke közönsége múlt évi Julius 25-iki közgyűléséből, indokainak elősorolása mellett, alázattal felkérte a tisztelt képviselőházat és magas királyi kormányt egy királyi törvényszék í elállítása iránt; mi pedig kővár-vidéki képviselők képviselői állásunk és kötelességünk szerint múlt év september 24-én egy tőrvényjavaslatot terjesztettünk be a képviselőházhoz Kővárvidóken, Nagy-Somkuton egy kir. törvényszék felállítására adandó pótfelhatalmazás végett, mely 801. szám alatt ki lévén nyomatva ós a tagok között kiosztva, most midőn a tisztelt képviselő ház indokaim előterjesztését ezen törvényjavaslat felett megengedi: bátor vagyok a törvényjavaslat támogatására indokaimat a következendőbben előadni. 1-ör. Kővár-vidéke a legrégibb időktől fogva az ország jurisdietiói között önálló helyet foglalván el, ugy a múltban, mint a jelenben a nyolczszáz éves institutió kötelmeinek eleget tett. Kővár-vidéke mint partiumbeli megye az 1836-ik XXI. törvényczikk által azon jogokkal csatoltatott Magyarországhoz, melyekkel azelőtt is birt: alsó és felső házi törvényhozási befolyással, önálló politikai, törvényhozási autonómiával, mit a királyi kormány érvényben is tartott a szintén hasonterjedelmü és népességű Zaránd és Kraszna partiumbeli megyékre, nemkülönben több hason magyarhoni megyékre Ugocsára, Esztergomra, Turóczra, Hajdúkerületre; sőt a még kisebb Tornának is meghagyta törvényszékét saját székhelyén és kebelében ; a szoros értelemben vett Magyarországon egyedül Kővár-vidéke azon megye, melynek kebeléből ismeretlen és egyátalában fel nem fogható okokból törvényszéke elvétetik: tehát csak Kővár lett a hazának mostoha gyermeke, csak ő lett meg büntetve, pedig Kővár-vidéke a trón, haza és alkotmány irányában mindig hűséggel és ragaszkodással viseltetett, készséggel rótta le polgári kötelességeit, szolgáltatta ki vér- és pénzadóját, viselte a közterheket mindamellett, hogy területén az ország költségén egy talpalattnyi útvonal sem építtetett, vizszabályozásra az állam pénztárából egy kr. sem költetett; vidékünket nem szeli át vasút, a népnevelés ön erejére vau hagyva, a kormány segélyében oskoláink nem részesülvén ; most azonban, midőn az igazság kiszolgáltatás ezen az élet és vagyon őrének kebelében kegyelettel élvezett jótéteményétől is a szoros értelemben vett Magyarországon egyedül fosztatik meg: lehetetlen, hogy ezen mellőztetés és lealáztatás közepett azon erkölcsileg és anyagilag lesújtó, politikailag megalázó és a jövő iránt aggasztó helyzetben a képviselőháztól orvoslást ne kérjünk; annyival inkább 2-or Mivel Kővár-vidéke a legközelebbi tíz év alatt saját erején egy, a jelen kor kívánalmainak megfelelő biztos, több százezer forintnyi értékű megyeházat építtetett, mely a törvényszék irodái és a fegyenezek elfogadására elég alkalmas és így az állampénztárára a törvényszéknek vidékünk kebelében leendő felállításával semmi költség nem nehezednék; azonbau miután azon hely, melyen a megyeháza épült Nagy-Somkut mezővárosa által csak azon feltétel alatt adományoztatott, miszerint azon épületben a vidék közigazgatását és törvénykezését gyakorolja ; ellen esetben az épület tulajdoni joga szálljon a városra: a vidék népe a mellett, hogy távol helyre kéuytelenittetik sok költséggel eljárni peres ügyéiben, annyi áldozattal tett építkezéseit elveszítené, erkölcsileg és anyagilag meg lenne büntetve ós jövőre tartózkodnék közczélokra adományozni, mi csak előrehaladásunkat gátolná. 3-or. Czélszerütlen is a beosztás, mert NagyBánya a kerületnek épen a szélén fekszik, hová vidékünk legnagyobb részéből a perlekedő feleknek 8 — 9 mértföldet kellettik tenni, és azt mindig Nagy-Somkutot érintve; és midőn ezen kővár-vidéki nép, mely a megyeháza felállítása ban annyi áldozatkészséget tanúsított, -inert a kő- és faanyag szállítást és a föld munkát ingyen teljesitettve és állam-obligatioinak két évi kamatját tízezer forintot e czélra fizette, kénytelen annyi áldozattal felállított megyeházának kikerülésével Nagy-Bányára utazni peres ügyében; midőn látja, hogy az igazságkiszolgáltatást nem nyerheti meg saját területén: a legfájdalmasabb érzés szól lelkében. Továbbá tekintve a még érvényben levő bírói hatáskört, a polgári és büntető eljárást: vidékünk birtokviszonyait, és népünk szokásait, biztosan állithatom, hogy sokaknak és sokszor kelletett ily utazásokat tenni sok költséggel és munkahátramaradással. 4-er. A méltányossággal és osztó igazsággal | is ellenkezik ezen beosztás, hogy törvónyhatósá-