Képviselőházi napló, 1869. XXIII. kötet • 1872. márczius 15–márczius 28.

Ülésnapok - 1869-469

274 469. országos ülés m&rczius 33.1872 meg nem állapított terheket is kell ugyanezen czimen viselni. Pest sz. kir. főváros katona szá­lásolási költségei 89,000 frtot tettek 1870-ben. Ezen kiadásokért minden évben megtérítést kap Pest városa az illető katonai hatóságoktól, ille­tőleg ezektől a belügyminisztérium utján 37,000 frtot. Mivel van tehát indokolva, hogy Pestvá­rosának 38,000 frt. deficittel kelljen küzdeni minden jogos indok nélkül, tisztán a katona el­szállásolási költségek czimén? és, hogy érthetőbb legyen, — a tiszti elszállolási költség kérdésében ? E kérdést Pest városa és a kormány körül belül 12 éve vitatják egymás között: a deficit tehát körül belül 600,000 frt. A város pedig ezt vi­selte, mert csupa loyális polgárokból állt, a kik nem szeretnek forradalmat csinálni; hanem in­kább fizetnek ; ámbár lehetett volna nekik e té­ren, talán szellemi forradalmat csinálni, s talán akkor a t. képviselőház e bajon segített volna. Ezen kérdés elmaradt egész mostanáig és én is csak más tárgy indokául hozom fel jelen­leg, miután az nem áll napi renden. Ha ezen illetéktelen kiadások továbbra is föntartatnak — mert az egyik tétel 40,000 ezer frt, a má­sik tétel pedig" 50 — 60 — 100,000 frt.— ha ezen terhek továbbra is a főváros nyakában marad­nak, tekintve azon deficitet, melyet föltüntettem, s mely két millió ftra megy: lehetetlen, hogy Pest városa biztos pénzügyi romlásnak ne men­jen elébe; és ha Pest város ezen zilált helyzetbe bele megy: akkor — én nem hiszem, hogy más is ne igy gondolkozzék, — azon szép remények, melyeket Pest városa, a főváros jövő fejlődésé­hez kötünk, és azon áldozatok, melyeket az or­szág a főváros érdekében nem a jelen, de a jö­vőnek hozott, nem fogják a kellő gyümölcsöt megteremni, és Pest városának nem lesz más esz­köze, hogy ez évek óta fönmaradt és most már milliódra menő deficitet fedezhesse, mint ingat­lan javait elidegeníteni. Nem akarom a mélyen t. képviselők türel­mét továbbra is igénybe venni. (Élénk felkiáltás bal felől: Halljuk!) Én azt hiszem, hogy a kérdés terjedelménél fogva nem vádolhat engem arról a ház, hogy sokat beszéltem csak azért, hogy a vitát húzzam, s a mutató az órán előre halad­jon. En fontos és kétségbe vonhatlan tényeket hoztam föl arra nézve, hogy Pest városa jelen­legi viszonyai közt igazságosan és méltányosan várhatja azt, hogy a t. ház különösen ezen, a ház előtt fekvő kérdésben is óhajtásához képest kedvező megoldást készítsen elő. Indokoltam an­nak jogosságát és méltányosságát, hogy a t. kor­mány ezen állami adó behajtása kérdésében a tör­vényhozás elé a szükséges jelentéssel járulni utasít­tassák, hogy a t. ház két alternatíva között választ­hasson, mert nézetem szerint igazságosan, jogsze­rűen csak két alternatíva közt íog választhatni, nevezetesen választhatja vagy azt, hogy a fővá­rosról az adóbehajtás kötelessége egészen levé­tetvén, itt is állami közegek által hajtassák végre; vagy pedig választhatja azt, hogy az adóbehaj­tás a fővárosi közegek által eszközöltessék, azon­ban a kiadások azon arányban, melyben a vá­rosi adópótlékok az állam adóhoz állanak, az or­szág többi összes törvényhatóságaira vonatkozó rendszabályoknak megfelelőleg, az állam által vi­seltessenek, illetőleg a kiadások a városnak meg­téritessenek. Mindezeknél fogva, t. ház, miket előadni bátor voltam : én a kérvényi bizottság ja­vaslatát, oly értelemben t. L, hogy a miniszté­rium ez ügyben jelentéstételre utasitassek, el­fogadom és elfogadás végett a t. háznak is me­legen ajánlom. (Helyeslés hal felől.) Lázár Ádám: T. ház ! Azok után, mi­ket előttem szólott Máttyus Arisztid képviselőtár­sam elmondott, a szőnyegen levő kérvény tár­gyalásának sürgős elintézése tekintetéből : csak néhány fontosabb mozzanatra vagyok bátor a képviselőház figyelmét fölhívni, melyek mindannyian meggyőződtető befolyással fognak bírni arra, hogy ezen tárgy, valamint a kormány, ugy a képviselő­ház legsürgősebb, és beható intézkedését igénylik. Ha tekintetbe vesszük, t. ház, hogy az előt­tünk fekvő hivatalos előterjesztés szerint a vá­rosi hatóság által ez idő szerint egyenesadó czi­men, mintegy 4 millió bélyeg és illeték czim alatti adó szintén 4 millió frt. kezeltetik; ha tekintetbe vesszük, hogy ezen kétféle adók be­hajtására a városi hatóság százon felül lévő sze­mélyzetet szervezett saját kebeléből, melynek költségvetése a legcsekélyebb számítás szerint 80—90 ezer frtnyi összeget igényel; ha tekintetbe vesszük továbbá, mily nagy előnyök, s hátrányok vannak ezen adókezelési eljárással a városi közön­ségre összekötve, jelesül, hogy az ép most előa­dott hivatalnokok létszáma, s az azok elé utalt teendőkkel szemben, és ha ezeket, mint hátrá­nyokat, s igy a város pénztárára nehezedő ter­heket, tekintjük is; de azzal szembe állanak azon előnyök, melyek első tekintetre az önkormány­zatból kifolyólag a város kebelében szervezett ily adószedő bizottság iránt a polgárság részéről nagyobb bizalmat ígérnek, rnidőn azt látják, hogy maguk kebléből választott testület részéről beállított hivatalnokok azok, a kik az adószedés meglehetős kényelmetlen és zaklató ügyét vezetik, s egyik vagy másik polgártársaik irányában, ismerve azon sajátsá­gos körülményeket, családi, házi és vagyoni viszo­nyokat, lehetőleg emberileg ós a külömböző ter­heltetéseket enyhitőleg ugy képesek kezelni, a mint talán azon hivatalnokok, kik ezen befolyás

Next

/
Thumbnails
Contents