Képviselőházi napló, 1869. XXIII. kötet • 1872. márczius 15–márczius 28.

Ülésnapok - 1869-469

2§6 4*9. országos ülés niárczius 28. 1872. Ugyan kérem, ha ide az országgyűlés szine elé lehet egyik-másik félnek folyamodni, és ha fo­lyamodik "az illető sértett fél, mint itt ezen tör­vényhatóság : mit ér az, ha az itt hozott vég­zés mikénti teljesítéséről e házban tudomást szerezni nem lehet. Valójában következetlen el­járás ez annyival inkább, mert azon kívánság, melyet Maximovics képviselőtársam előterjesztett, egyenesen a köztörvényhatóságokról szóló 1870. XLII. t. ez. 56. §-án alapszik. E tőrvényben gondoskodva van azon esetekről, ha a főispán tulkapna hatáskörén és tetemes sérelmet követne el a törvényhatóságon, hogy az ellen az ország­gyűléshez folyamodhatnak. Ha tehát most a törvényhatóságnak ezen panasza egyszerűen a kormányhoz tétetik át, a nélkül, hogy a kormány erről jelentést tenne, nem volna semmi eredménye. Szükséges tehát, hogy a mint e tárgyban a nyomozások meg fognak tétetni, mit a belügyminiszter ur meg is igért : legyen szíves e házat és az illető tör­vényhatóságot értesíteni. Hiszen ugy is meg­történt már az egyes embernek méltányos pa­nasza folytán, hogy a t. ház azt határozta, hogy ez iránt jelentést tegyen a miniszter. Annálfogva kérem a t. házat: méltóztassék Újvidék városá­nak kérelmét különösen tekintetbe venni, mert panaszuk alapos. Azt mondják ugyanis kérvé­nyükben, hogy oly főispán neveztetett oda ki, a ki nyelvüket nem érti ; másodszor municipalis jogaikat csonkítja. így panaszkodván ott levő polgártársaink, kérem én is a t. házat, méltóz­tassék azon toldalékot, a melyet Maximovics képviselő ur beterjesztett, a kérvényi bizottság véleményéhez csatolni, annyival inkább, mert itt e házban sokszor, de törvényben is kimon­dottuk, hogy a nemzetiségek igazságos és mél­tányos kívánságaikat teljesíteni mindig készek vagyunk. Pártolom Maximovics képviselőtársam indítványát. Stratimirovics György: T. ház! In­díttatva érzem magamat jelen tárgyban egyne­hány megjegyzést tenni. Mint ezen események szemtanuja azon hely­zetben vagyok eziránt nyilatkozni, hogy az új­vidéki kérvényben indokolt panaszok tökéletesen alaposak. Ártatlan ovatiókon kivül, melyek semminemű alkotmányos államban el nem tilt­hatók, semmi sem történt, a mi az újvidéki fő­ispán eljárását igazolhatná. Ennélfogva indíttatva érzem magamat Maximovics indítványát a tisz­telt ház méltányos pártfogásába ajánlani. Pavlovics István: (Halljuk!) T. ház! Bár ezen ugy már szőnyegen forgott és kime­rítőn is kifejtetett, de miután időközben kezeim­be némely uj adatok kerültek, melyek az ügy állására egészen más világot vetnek, és az ügyre lényeges, sőt eldöntő befolyással birnak: bátor leszek csak némely ténykörülmények előadására szorítkozni. A belügyminiszter mind interpellátiom bea­dása alkalmával, mind pedig a múlt szombaton hivatkozott az Újvidéken Miletics elfogadására felállított választmány kiáltványaira és Miletics dalára, azt állítván, miszerint ezen kiáltványok­ban, ezen dalban némely magyar ellenes kifeje­zések foglaltatnak, vagy inkább, miszerint telve volnának oly kifejezésekkel, melyek következté­ben történtek az erőszakoskodások az újvidéki polgárság ellen az ottani főispán részéről. A t. belügyminiszter ur azt is méltóztatott bevallani, hogy a főispán ezen eljárását helyesli és hogy az ő saját utasítása értelmében történt. T. ház ! Én most azon helyzetben vagyok, hogy a t. ház asztalára tehetem mind azon ki­áltványokat, mind Miletics dalát és pedig mind eredeti szerb szerkezetben mind hü magyar for­dításban. Ezt teszem azon ezélból, hogy a t. ház meggyőződhessék az ügy valódi állásáról és meggyőződhessék arról, bogy nemcsak nincsenek magyar ellenes kifejezések a kiáltványokban, vagy pedig a dalban ; hanem a magyar nép egy szóval sem említtetik. (Helyeslés a szélső balon.) Ebből pedig a további következtetés az, hogy vagy a főispán ámította el a t. belügymi­niszter urat ; vagy pedig a belügyminiszter ur ámított el mind engem, mind pedig a t. házat, (Csanády Sándor: Ugy van \) az utóbbi ugy ad­ván elő a dolgot, mintha e kiáltványokban, vagy e dalban tudja Isten minő iszonyatosságok fog­laltatnának. Es ez mind a főispán által beadott értesítések nyomán történt. A mi a Miletics dalát illeti, már Maximo­vics képviselőtársamnak volt szerencséje annak szerkezetét előadni, és a t. ház nem találta szükségesnek az áriát is meghallgatni, (Derültség.) hogy megmutattassák, hogy abban sem rejlik semmi lázítás. E dalt fölolvasni tehát nem tar­tom szükségesnek ; de ha tetszik a t. háznak, megmutatom, hogy a már felolvasottal meg­egyez. Elnök: Engedelmet kérek: már felolvasta azt a zombori képviselő ur. Pavlovics István: Tehát leteszem a t. ház asztalára. A t. ház meggyőződhetett ar­> ról, hogy semmi magyar ellenes benne nem fog­laltatik, sőt a magyar nép benne föl sem em­líttetik. Különben ezen dalnak tartalma semmi­vel sem ezáfoltatott meg, eonstatálom tehát, hogy igazságon alapul. De a t. miniszter ur azt állitá, hoyg nála van egy f más dal, a melyben más kifejezések vannak. Én a dalt nem láttam. Ha szíveskednék a t. miniszter ur azt fölmutatni, mint én ezt

Next

/
Thumbnails
Contents