Képviselőházi napló, 1869. XXIII. kötet • 1872. márczius 15–márczius 28.
Ülésnapok - 1869-469
2§6 4*9. országos ülés niárczius 28. 1872. Ugyan kérem, ha ide az országgyűlés szine elé lehet egyik-másik félnek folyamodni, és ha folyamodik "az illető sértett fél, mint itt ezen törvényhatóság : mit ér az, ha az itt hozott végzés mikénti teljesítéséről e házban tudomást szerezni nem lehet. Valójában következetlen eljárás ez annyival inkább, mert azon kívánság, melyet Maximovics képviselőtársam előterjesztett, egyenesen a köztörvényhatóságokról szóló 1870. XLII. t. ez. 56. §-án alapszik. E tőrvényben gondoskodva van azon esetekről, ha a főispán tulkapna hatáskörén és tetemes sérelmet követne el a törvényhatóságon, hogy az ellen az országgyűléshez folyamodhatnak. Ha tehát most a törvényhatóságnak ezen panasza egyszerűen a kormányhoz tétetik át, a nélkül, hogy a kormány erről jelentést tenne, nem volna semmi eredménye. Szükséges tehát, hogy a mint e tárgyban a nyomozások meg fognak tétetni, mit a belügyminiszter ur meg is igért : legyen szíves e házat és az illető törvényhatóságot értesíteni. Hiszen ugy is megtörtént már az egyes embernek méltányos panasza folytán, hogy a t. ház azt határozta, hogy ez iránt jelentést tegyen a miniszter. Annálfogva kérem a t. házat: méltóztassék Újvidék városának kérelmét különösen tekintetbe venni, mert panaszuk alapos. Azt mondják ugyanis kérvényükben, hogy oly főispán neveztetett oda ki, a ki nyelvüket nem érti ; másodszor municipalis jogaikat csonkítja. így panaszkodván ott levő polgártársaink, kérem én is a t. házat, méltóztassék azon toldalékot, a melyet Maximovics képviselő ur beterjesztett, a kérvényi bizottság véleményéhez csatolni, annyival inkább, mert itt e házban sokszor, de törvényben is kimondottuk, hogy a nemzetiségek igazságos és méltányos kívánságaikat teljesíteni mindig készek vagyunk. Pártolom Maximovics képviselőtársam indítványát. Stratimirovics György: T. ház! Indíttatva érzem magamat jelen tárgyban egynehány megjegyzést tenni. Mint ezen események szemtanuja azon helyzetben vagyok eziránt nyilatkozni, hogy az újvidéki kérvényben indokolt panaszok tökéletesen alaposak. Ártatlan ovatiókon kivül, melyek semminemű alkotmányos államban el nem tilthatók, semmi sem történt, a mi az újvidéki főispán eljárását igazolhatná. Ennélfogva indíttatva érzem magamat Maximovics indítványát a tisztelt ház méltányos pártfogásába ajánlani. Pavlovics István: (Halljuk!) T. ház! Bár ezen ugy már szőnyegen forgott és kimerítőn is kifejtetett, de miután időközben kezeimbe némely uj adatok kerültek, melyek az ügy állására egészen más világot vetnek, és az ügyre lényeges, sőt eldöntő befolyással birnak: bátor leszek csak némely ténykörülmények előadására szorítkozni. A belügyminiszter mind interpellátiom beadása alkalmával, mind pedig a múlt szombaton hivatkozott az Újvidéken Miletics elfogadására felállított választmány kiáltványaira és Miletics dalára, azt állítván, miszerint ezen kiáltványokban, ezen dalban némely magyar ellenes kifejezések foglaltatnak, vagy inkább, miszerint telve volnának oly kifejezésekkel, melyek következtében történtek az erőszakoskodások az újvidéki polgárság ellen az ottani főispán részéről. A t. belügyminiszter ur azt is méltóztatott bevallani, hogy a főispán ezen eljárását helyesli és hogy az ő saját utasítása értelmében történt. T. ház ! Én most azon helyzetben vagyok, hogy a t. ház asztalára tehetem mind azon kiáltványokat, mind Miletics dalát és pedig mind eredeti szerb szerkezetben mind hü magyar fordításban. Ezt teszem azon ezélból, hogy a t. ház meggyőződhessék az ügy valódi állásáról és meggyőződhessék arról, bogy nemcsak nincsenek magyar ellenes kifejezések a kiáltványokban, vagy pedig a dalban ; hanem a magyar nép egy szóval sem említtetik. (Helyeslés a szélső balon.) Ebből pedig a további következtetés az, hogy vagy a főispán ámította el a t. belügyminiszter urat ; vagy pedig a belügyminiszter ur ámított el mind engem, mind pedig a t. házat, (Csanády Sándor: Ugy van \) az utóbbi ugy adván elő a dolgot, mintha e kiáltványokban, vagy e dalban tudja Isten minő iszonyatosságok foglaltatnának. Es ez mind a főispán által beadott értesítések nyomán történt. A mi a Miletics dalát illeti, már Maximovics képviselőtársamnak volt szerencséje annak szerkezetét előadni, és a t. ház nem találta szükségesnek az áriát is meghallgatni, (Derültség.) hogy megmutattassák, hogy abban sem rejlik semmi lázítás. E dalt fölolvasni tehát nem tartom szükségesnek ; de ha tetszik a t. háznak, megmutatom, hogy a már felolvasottal megegyez. Elnök: Engedelmet kérek: már felolvasta azt a zombori képviselő ur. Pavlovics István: Tehát leteszem a t. ház asztalára. A t. ház meggyőződhetett ar> ról, hogy semmi magyar ellenes benne nem foglaltatik, sőt a magyar nép benne föl sem említtetik. Különben ezen dalnak tartalma semmivel sem ezáfoltatott meg, eonstatálom tehát, hogy igazságon alapul. De a t. miniszter ur azt állitá, hoyg nála van egy f más dal, a melyben más kifejezések vannak. Én a dalt nem láttam. Ha szíveskednék a t. miniszter ur azt fölmutatni, mint én ezt