Képviselőházi napló, 1869. XXIII. kötet • 1872. márczius 15–márczius 28.

Ülésnapok - 1869-468

468. országos Ülés márczius 22. 1872. 239 történjenek a parlamentben (Helyeslés a szélső bal oldalon,) A képviselő ur megérintette azt is, „mi volna eredménye, ha az átalános szavazat elfogadtatnék: első eredménye az lenne, hogy* a legszámosabb, a legszegényebb és tudatlanabb, ennélfogva csekély műveltségű és megvesztegethető .kezekben lenne az összes polgári hatalom. " Először bocsásson meg a t. képviselő ur, hogy a szegénységre nézve — hiszen nem értette ugy — de lehetetlen nekem nem nyilvánítanom;, hogy épen oly függetlennek tartom, kell hogy tartsam a legszegényebbet, mint a legdúsabbat, sőt engedjen meg ón nekem, ha vizsgáljuk a történet tapasztalásait, és vizsgáljuk azokat, kiket gazdagság, czim és csábitások a müveitek köréből képesek félrevezetni : az hiszem mindig biztosabb egy nemzet léte azok közt, kik szegények, mint azok közt, a kik gazdagok. A gazdagok elrepülhetnek akárhová, és a haza veszélyei közt el is repülnek, el is repültek sokan ; de a szegény és a földhöz ragadt szegény is ide van kapcsolva a hazához, és a haza iránti kötelességeit teljesítenie kell. {Helyeslés bal felöl) Ezeket megjegyezve, engedje még megjegyeznem azt is, lehetetlen, mert utón útfelén nyíltan beszélik, mindazok, kik értelmiségükben annyira sülyedtek a közerkölcsiséggel szemben, hogy ép a miveltebbek közéből valók nyíltan hirdetik azt, hogy ma már nincs egyéb, mint bármi áron a meggazdagodás. Nem lehet tagadni, veszélyes jele a mai kornak, de megvan: és ekkor ezen tétel ellenében ki kell jelentenem, hogy ha mi azon titkos szándékokat kutathatnék és láthatnék, melyek a dicsvágyó miveit és a gazdag férfit vezérlik, vajon azt hiszi, hogy mindig csak a haza közjava vezeti ezen férfiakat,— lehetetlen. Es mivel a képviselő ur ismét az átalános szavazatok eredményét kívánta itt pártszenvedélynek és helytelennek nyilvánítani: azt hiszem, meg fogja nekem engedni,hogy Amerikára hivatkozzam. Wasshington György néhány szavait olvasandom fel, ugy niszem ő minden esetre tekintély lesz a képviselő ur előtt is. E szavakban Amerika intézményének fönartásáról emlékszik meg, röviden mert az amerikai államférfiak nem szoktak 100 és néhány §-ban szabványozni, midőn az alkotmány jótékonyságáról van szó. Wasshington György 1789. april 30-án, midőn az amerikai köztársaság elnöke legelőször igtattatott hivatalába, ezeket mondta : „Nemzeti intézményeinknek alapitatniok kell az egyéni erkölcsiség tiszta, változhatlan elveire; — s fönmaradásának főbiztonsága az. hogy a jogokat mindenki egyenlőn élvezi, így — szabadon alakított kormánya birja a polgárok hajlandóságát, s ez által kell, hogy becsülje őt a világ. — Meg vagyunk győződve, hogy nem is lehet soha áldás azon nemzeten, a mely a természet örök igazságát nem tiszteli; és mert int ézményűűk ez örök igazságra van alapítva, alapítva a közjó és közboldogságra : ezt joggal tekinthetjük véglegesnek, az amerikai nép ragaszkodása által." Meg fog nekem ezek után a t. képviselő ur engedni, hogy Amerikára való hivatkozása és mindazon indokai, melyeket az átalános választási jog ellenében felhozott: alaptalanok, és arra nem alkalmazhatók. Még Wass Sámuel gr., tisztelt képviselőtár; sam is hivatkozott Amerikára és hivatkozott azon államférfiakra, a kikkel ott érintkezvén, azt mondták neki, hogy az átalános választási jog | az, mely a köztársaságot előbb-utóbb meg fogja | dönteni, s igy tehát bizonyosan királysággá fog | válni. Már most tegyük fel, hogy ez igy volna; akkor tehát ha az átalános választási jog ez I oly fényesen virágzó szellemileg és anyagilag i egyik legnagyobb államot képviselő köztársaságot megbuktatja és királyságot képes belőle alkotni: akkor lehetetlen, hogy Wass Sámuel képviselőtársam, aki — azt hiszem, hogy Magyarországban — monarehista, épen ezen indokból ne kívánná az átalános választási jog behozatalát. (Derült\ ség a szélső hal oldalon.) Mert ba ez átalános szavazatjog egy jeles 1 nevezetes köztársaságot oda vezet, hogy ott ki\ rályság támad: akkor gondolom, legalább észszerűen és józanul nem lehet mást következtetni, mint azt, hogy az átalános választási jog a királyságnak föntartója. (Derültség a szélső bal oldalon.) En azonban képviselő ur e véleményében nem osztozom. Engedje meg nekem képviselőtársam, I én az igaz, nem igen sok államférfival beszéltem j Amerikábau, de én is beszéltem. Ott létemben | tapasztaltamazon rokonszenvet, melylyel Magyarország, nemzetünk és szabad alkotmányunk iránt viseltetnek, és higyje el nekem képviselőtársam, hogy én azon élő amerikaiakkal találkozván, tudom, hogy azon hitben vannak, hogy ha nem ugyan ők, de valószínűleg a legközelebbi utódok egész Európára be fognak folyni; hiszik, hogy be fognak hatni mind az egyéni szabadság érdekében, sőt még azt is hiszik, a kormányintézmények átalakítására is. Azoknak szellemével is foglalkozván, — jól tudom, tette ezt t. képviselőtársam is, — utalom ismét egy másik igen nagy államférfinak mondására, Jeffersonéra. * E két államférfi Amerika legjelesebb férfiainak sorában tündököl. Némi ellentétben voltak egymással, mert Jefferson sokkal gyökeresb javítás embere volt. Jefferson igy nyilatkozott az amerikai ügy