Képviselőházi napló, 1869. XXIII. kötet • 1872. márczius 15–márczius 28.
Ülésnapok - 1869-468
238 **&• •" z *?06 ülés mány e vastag könyvben csak huszonkét kis lapot foglal el egyedül 7 czikkben, és annak jobbitmánya tisztán csak 6 lapocska. Megjegyezhetnék ezt magoknak az osztrák - magyar tudósok, a kik egy törvény módosítására is, mely 57 szakaszból áll 100 és egynehány szakaszt szoktak előállítani. (Derültség lal felől.) Ezen amerikai alkotmány jobbitmányának IX. és X. szakaszaiban ezek foglaltatnak. A IX-ik azt mondja. „ Az alkotmányban bizonyos jogoknak elszámlálása nem értelmeztetik ugy, hogy az által a népnek föntartott jogai megtagadtatnának, " Reménylem ez elég tiszta, szabatos, világos s igen érthető. A. X-ik szakasz pedig azt mondja: „ Mindazon hatalom, a mely nincs átadva az egyesült államok alkotmánya által valakinek, vagy a külön államoktól nincs megtagadva: az a külön államoké és önmagáé a népé. u Tehát Amerikában legalább, a melyre t. képviselő ur hivatkozik, láthatja, hogy nemcsak positiv törvény szabja meg a nép polgári jogait; hanem még ott az alkotmányos fogalom tényleges törvényben is kötelezve érezte magát kimondani azt, hogy minden jog a népé, a mely tényleges törvény által a hatalomnak átadva nincs. Ez az emberi jogok tisztelete, mert Amerikában természetesen más fogalom van az alkotmányos szabadságról, mint Magyarországban. Azt mondja t. képviselő ur, hogy „ha az országra káros dolgokat kezd egy parlament tenni,te gyük fel pl. az „mely az átalános szavazatjog alapján jött létre, s miután ez is lehető : ki fogja ennek hibáit javítani? Valóban kiváló tanulságot nem igen kell fordítani e kérdés feltevésére. Mert hát fordítsa meg a t. képviselő ur. Hát ha az a parlament, mely nem az átalános választási jog alapján, hanem azon jogalapon mit képviselő ur óhajtana, jönne össze, s az azután, nem mondom oktalant, noha azt is tehetne, de tenne olyat, a mi káros következményt fogna vonni maga után: ki fogná ezt javítani ? Hát ezekre igen könnyű a felelet, megjavítaná az utána jövő parlament; vagy ha ez azután ezzel nem sokat törődik, természetesen szenvedné a nemzet mindaddig, mig azután a nemzet annyira nem érzené azon káros következéseknek fajdalmát, hogy kényszerítené őket, azon parlament magjavitására ; vagy pedig azon parlamentalis erőszakos hatalom a nemzetet továbbra is azon káros hatás alatt tartaná. Hogy azután melyik szokott és tehet nagyobb kárt: vajon a müveitek parlament - e vagy pedig azon átalános választás utján összejött parlament 1 én nem vitatom; hanem meg fog engedni nekem a t. képviselő ur, hogy egy kis rövid idézetet hozzak fel, párhuzamot vonva 1861. és 1865. között, ami nem az átalános márczins 22. 1872. választási jogon összejött parlamentben követte-tett el. 1861-ben Deák Ferencz t. képviselőtársunk a personal unióra igy nyilatkozott. „Midőn egyrészről mind a sanctio pragmatieaban, mind egyéb törvényeinkben ily világosan ki van fejezve a köztünk és az örökös tartományok közt létező azon törvénykapocs, mely az uralkodó ugyanazonosságában áll, vagyis a personalunio: ennél szorosabb kapcsolatnak, a valóságos reál uniónak nyoma törvényeinkben nincs; — sőt a felhozottak kétségtelenné teszik, hogy reálunió köztünk és köztük nem is létezik, s azt létre hozni Magyarországnak szándéka soha sem volt. " Továbbá gr. Andrásy Gyula volt miniszter elnök pedig 1861-ben azt mondta: „ Mi tehát nem fogadhatunk el semmi más alapot, mint a mely a pragmatica sanctió értelmében a personalis unió erejénél fogva létezik és az 1848-iki törvényekkel gyakorlatilag ujjolag körül van irva." Mondom, én nem hivatkoztam volna e beszédekre ; de miután a jobb oldalról épen azon képviselő ur, ki mint állíttatik, e szép mézes szavakkal a választási félreértéseket gátolni akarta, valóban pedig kívánta a jogokat megszorítani, azon képviselő hozta fel, hogy az átalános választás alapján összejött parlament minő károkat követhetne el: csak ezért hivatkozom e mondatokra. Engedjék meg önök ezután most érintenem azt, hogy nem rég Deák Ferencz Pest belvárosi képviselő ur ugy nyilatkozott, hogy a personalunió helyreállítása veszélyes volna Magyarországon. Én ezt sohasem fogadtam el. Emlékezhetnek önök gr. Andrásy Gyula még mint képviselő és akkor miniszterelnök még veszélyesnek monda, és azt monda : soha hozzá nem járulhatna, hogy Magyarországon a személyes unió hozassák vissza. Kérem, ha ez öt vagy négy évecske előtt azon parlamentben, melynek a képviselő ur lehetetlen, hogy ne tudja nyomatékosságát, mert hiszen ezen kormány alatt kormány hivatalnok, de egyúttal a képviselő ur is azon többséghez tartozik, melynek feje az egyik, másik pedig miniszter elnöke volt; mikor egy ilyen parlamentnek tagjai 4 év előtt azt mondják : az országnak ősi szokásai, törvényei a personalunió, attól el sem térhetünk, nem szabad eltérni — és négy vagy öt év múlva meg azt mondják: a personal unió Magyarországon helyre nem állitható: vonjon következtetést belőle a t. képviselő ur, veszélyesebb lehet-e ennél egy átalános választási jogon összejött parlament ? és engedné-e valaha egy átalános választási jogon összejött parlament, hogy ilyenek
