Képviselőházi napló, 1869. XXIII. kötet • 1872. márczius 15–márczius 28.

Ülésnapok - 1869-464f

112 46á. országos ülés múrezius 18 1872. eágtól nem riad vissza, hogy egy ily törvény keresztülmenetelét megakadályozza. Összevonva, t. ház, az eddig előadottakat, én rés?emről most, midőn azt sem tudjuk még, hogy mi fog ezen törvényjavaslat keretébe beillesztetni : a czimkérdés megvitatását és megállapítását most előzetesen megállapitandónak nem vélem. Ha azonban a t. ház azon nézetben lenne, hogy a czimet most megállapítani szükséges: akkor én részemről pártolom azon módosítást, melyet Matolay Etele t. barátom e tárgyban benyújtott. (Helyeslés bal felöl.) Domahidy Ferencz: T. ház! Előre kijelentésével annak, hogy egész beszédem folyamában tárgyilagos leszek, szabad legyen nekem is a czimkérdésre vonatkozó nézeteimet néhány szóval jelezni. En a kormány által beterjesztett választási törvényjavaslat ezimét a központi bizottság szövegezése szerint nem fogadhatom el. Nem fogadhatom pedig el több oknál fogva. Ugyanis Erdély uniója Magyarországgal törvényileg kimondatott, és igy Magyarországgal ugyanegy államot képezvén, annak kiegészítő illetőleg alkatrészét teszi. Igen természetes tehát, hogy az anyaországgal ugyanazon törvények alatt is kell állnia ; mégis a kormány a törvény által kimondott uniót tényleg mai napig sem hajtotta végre. Sőt ezzel ellenkezőleg jelen törvényjavaslatával is épen oda czéloz, hogy az e törvény által egyesitett két ország közt fönálló válaszfalat nég magasabbra emelje : holott a választási törvények összhangzásba hozatalával, a még létező korlátok lerombolásán kellett volna működnie. Miért teszi ezt a kormány ? Nézetem szerint egyedül azért, hogy Erdélyben a reaetionak legyen egy fészke, melyet ő ezéljaira bármikor felhasználhasson. Pedig, t. ház, ha a választási törvényeknek módosítására volna szükségünk : akkor épen az erdélyi választási törvények volnának azok, melyeket nemcsak módosítani, de, nézetem szerint, teljesen átalakítani kellene. Hisz mindnyájan tudjuk azt, amint előttem Chorin t. képviselőtársam megjegyezte, hogy ezen törvények az akkori országgyűlés folyamában csak egyedül ad hoc hozattak, hogy azon egy országgyűlésre megválaszthassák képviselőiket, természetesen feltéve azt, hogy azon országgyűlés folyamában, valamint minden más törvény ugy a választási törvény is a magyarországiakkal összhangzásba fog hozatni. S ha az akkori tényezők által azon aránytalanságok a melyek a választókerületek alakítására és a censusra vonatkozólag teljesíttettek, talán némileg menthetők azzal, hogy akkor oly viharos idők voltak, és oly körülmények fejlődtek ki, melyek azon időben léteztek: de a mai nap már ezen eljárást követni illetőleg azt helyeselni, sőt uj törvénynyel szentesíteni, nemcsak, hogy méltányos nem lenne; de valósággal, sem nem jogos, sem nem igazságos. Hogy mily aránytalanul vannak Erdélyben a kerületek összeállítva, s mily szerfölött magas a eensus, arra vonatkozó nézeteimet az illető szakaszoknál lesz szerencsém előadni. Jelenleg csak azt kívánom megjegyezni, hogy a logika szigorú követelményei szerint ugyanegy országgyűlés alkatrészei csak egy alapon állíthatók össze. De nem fogadhatom el továbbá a központi bizottság szövegezését azért sem, mert az az 1848. V. és az erdélyi 1848. j II. t. czikk módosításáról és pótlásáról szól. Már pedig, t. ház, a törvény czimének világosnak kell lenni, hogy abból az illető törvényre következtetést lehessen vonni. A minisztérium által beterjesztett jelen törvényjavaslat pedig, különösen a Magyaroi szagra vonatkozó 1848. törvénynek sem nem módosítása, sem nem pótlása. Nem módosítása, mert az akkori törvényeket valóságosan gyökeresen forgatja ki és azok alapeszméjét a népképviseletet illusoriussá teszi: nem pótlása, mert a helyett, hogy a választók számát szaporítaná a jogoknak megcsonkításával több ezrektől veszi el a választási jogot és igy azokat kevesbíti, csökkenti. De nem fogadhatom el a ezimnek a központi bizottság által ajánlott szövegezését azért sem, mert én a választásokra vonatkozólag nem egy összetákolt, hanem egy rendszeres, összefüggő, minden kellékekkel ellátott egész törvényt kívánok, oly törvényt, a mely világos legyen, hogy abból mindenki átláthassa azt, mily jogokkal bir s mi kötelezettségek rovatnak a választásokat szervező küldöttségekre. Kívánom pedig ezt azért, hogy félreértésekre ok ne adassék s a még pártszempotból eljáró küldöttségek kötelesek legyenek a törvény betűje szeiint eljárni, s igy az egész hazában az összműködés egyhangú és igazságos legyen ,s ne követtethessenek el oly visszaélések mint a minők a múltban némely részrehajló küldöttségek által elkövettettek. A többi között csak egyet említek fel, t. i. azt, midőn több pártszempontból eljáró küldöttségek, midőn bementek egy községbe, mely az ellenpárthoz tartozott, ott szigorúan követelték az előttük való személyes megjelenést, s a Í kik személyesen meg nem jelentek, azokat a választók névsorából kihagyták ; ha pedig oly községbe mentek, mely pártjokhoz tartozott : elégségesnek tartották azt, hogy az illető község birája vagy jegyzője által az illető választók