Képviselőházi napló, 1869. XXIII. kötet • 1872. márczius 15–márczius 28.
Ülésnapok - 1869-464f
no 464. országos ülés márczins 18. 1872. lás alatt lévő tőrvényjavaslat czimét, ugy a mint I az javasoltatik, nem fogadom el. Nem fogadhatom el még azért sem, t. ház, mert az azt mondja, hogy az 1848-ki V. és erdélyi II. törvényczikk módosításáról és pótlásáról szól. Én t. ház, ezeknek a törvényeknek jogilag való fönállását el nem ismerhetem. Ezen törvények nem léteznek. Méltóztassék a t. ház megtekinteni azoknak a tőrvényeknek akár egyikét, akár másikát: s erről meg fog győződni. Ha parancsolja a t. ház, itt vannak kezeimben, felolvasom. {Halljuk!) Az 1848-ki erdélyi választási törvény ezeket mondja: „A folyó évi Julius 2-ára már kihirdetett Pesten tartandó közös hongyülésre küldendő erdélyi követeknek népképviselet alapján választása, a rögtönös alkalmazás lehetségesitését is tekintetbe vévén, csupán ezen egy esetre a következők lesznek intézendők." Tehát csak csupán azon egy esetre, hogy Julius 2-án a Pesten összehívandó országgyűlésre választassanak. A magyarországi 1848. V. törvényczikk azt mondja: „a jelen év folyama alatt a IV. törvényczikk értelmében a Pesten tartandó legközelebbi országgyűlésre küldendő követeknek népképviselet alapjáui választására nézve ideiglenesen következők rendeltetnek." A magyarországi 1848. V. törvényczikk ideiglenesen mondotta ki a Pesten Julius 2-án összehívandó országgyűlésre a népképviselet alapján történendő választást. Ugyanígy szólott, ugyanerre az egy esetre az erdélyi II. törvényczikk. T. ház! ezen törvényeknek tartalmából az tűnik ki, hogy ezeknek értéke megszűnt. Ha önök azt mondják, hogy hisz mostan is tényleg használatba vétetnek: ugy az a feleletem, hogy mi nálunk minden abnormis, minden ideiglenes, minden Verordnung által, önkényszerüleg gyakoroltatik. Miért? Azért, mert nines valódi parlamentális kormány, mert nincs valódi alkotmány, mert a nemzet joga a közösügyek hínárjába bele van temetve, mert kormányunk közösügyes, a mely kormány félig Ausztriának s félig Magyarországnak szolgál s a mennyiben Ausztriatói várja kineveztetését, hatalombeli megmaradását, inkább annak érdekét tartja szem előtt s igy osztrák politikát követ, nem pedig magyart : Ebből pedig az következik, hogy azon törvények, a melyekre alapítva van a mostani választási törvénynek módosítása s ennek kitűzött czélja valódilag, törvényileg s jogilag nem is létezik. Ilyen nem is létező törvényekre czi* met elfogadni csak az önkény, provisorium és Verordnung utjáni hatalomszó kívánhat. Az ilyenekre magyar törvényhozásnak választási törvény módosítását alapítani nem lehet. Én tehát, t. ház, ezen okoknál fogva nem fogadhatom el az élénkbe terjesztett törvényjavaslatnak azon czimét, hanem a Helfy képviselőtársam által előterjesztettet, mint a nemzeti érdekeknek megfelelőt, fogadom el. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Chorin Ferencz: T. ház! Azon beszéd után, melyet Komárom városának érdemes képviselője e házban ma tartott, s melylyel véleményem szerint megdönthetlenül igazolta, hogy az általunk jelenleg elfoglalt állásba a nemzet legszentebb jogainak kötelességszerű védelme által kényszeríttettünk, a szőnyegen levő kérdéshez igen nehéz szólani. Ha mégis felszólalok, teszem azt azért, mert nemcsak a cziin kérdése, hanem átalában a szőnyegen levő vita oly fontos, hogy abban pártunk minden tagjának felszólalni, vagy legalább azzal szemben állást foglalni kötelessége. T. ház! Minden törvénynek, de főleg a választási törvénynek első és nélkülözhetlen kelléke az, hogy világos, szabatos és mindenki által könnyen megérthető legyen; s ezen czél elérésére, meggyőződésem szerint, szükséges, hogy a választási jog s annak mikénti gyakorlására vonatkozó összes intézkedések egy törvényben foglaltassanak, miáltal a törvény megérthetősége és áttekinthetősége nem csekély mértékben előmozdittatik. Habár elismerem, hogy vannak esetek, hol a novellaris törvényhozás indokolva van, a hol szükséges a törvénynek némely §-át, némely intézkedését, pótrendeletek által fölvilágosítani, a hézagot kiegészíteni, még sem vagyok barátja annak, hogy oly novellák alkottassanak' melyek sokkal terjedelmesebbek azon törvénynél, melynek megmagyarázására beterjesztvék, s a novellák czime alatt oly intézkedések szándékoltatnak alkottatni, melyek nem annyira a törvény magyarázását, mint inkább annak kiforgatását czélozzák. Nem vagyok barátja annak, hogy ugy járjunk el, mint a néhai osztrák codificatio, a melyet különösen a novellaris düh annyira jelemzett, hogy mig maga az eredeti tőrvény egy füzetnél többet nem tett: a magyarázó novella gyakran egy egész könyvtárra terjedt, melynek labyrintjában még a szakértő is alig tájékozhatta magát. Én tehát, miután különösen a választási törvénynél okvetlenül szükségesnek találom, hogy az oly szabatosan legyen szerkesztve, hogy még a legegyszerűbb polgár is azt megérteni és áttekinteni képes legyen: szükségesnek találom, mint már emiitettem, hogy az arra vonatkozó összes intézkedések egyetlenegy törvény keretébe foglaltassanak. Azért nem fogadom el a központi bizottság által ajánlott czimét, mely e nézettel, ezen általam elérni szándékolt ezéllal homlokegyenest ellenkezik.
