Képviselőházi napló, 1869. XXII. kötet • 1872. február 29–márczius 14.

Ülésnapok - 1869-451

92 451. országos ülés márczins 4. 1872. csak azon részekre válaszolni, melyek szükségesek a központi bizottság állásának igazolására; mielőtt azonban erre áttérek, kötelességemnek tartom az előterjesztett törvényjavaslat egyik szakaszára, nevezetesen a 2. §-ra nézve egy felvilágosítást adni a t. háznak, mivel a vita folyama alatt ezen szakasznak szerkezete többször említtetett fel; fölemlittetett pedig ugy, mintha ezen szakasz nem terjesztetett ugy elő — és tévedés történt volna a szövegezésben, — miként azt a központi bizottság elfogadta. Részemről szerencsém van kijelenteni, hogy az osztályok többsége, és a központi bizottság azon szerkezet szerint fogadta el ezen 2-dik §-t, miként azt a központi bizottság megbízásából a kinyomatott szövegben és törvényjavaslatban előterjeszteni is szerencsém volt. Lehet, hogy ezen szakasz helyesebben szövegezhető; s hogy azon szövegezés, mely mindkét oldalról javasoltatott, jobban fejezi ki azon eszmét, melyet a központi bizottság is elfogadni hajlandó, s lehet, hogy azon esetre, ha ily módosítás fog tétetni, magam is hozzájárulnék a részletes tárgyalás alkalmával; midőn azonban a bizottság jelentését terjesztettem a t. ház elé: azt csak ugy s azon szövegben terjesztettem elő, mikép azt a központi bizottság elfogadta. Midőn ezzel a tárgyra magára áttérek, constatálom mindenekelőtt, hogy ezen törvényjavaslat 2-dik fejezete ellen alig tétetett észrevétel, s igen csekély észrevétel tétetett a 3-dik fejezet ellen is, s igy a támadás leginkább csak a törvényjavaslat 1 -ső fejezete ellen volt intézve. Igyekezni fogok én is kiválólag a törvényjavaslat ezen része ellen tett észrevételek czáfolatára szorítkozni. Megtámadtatott ezen törvényjavaslat nevezetesen két irányban; egyik irányban Tisza Kálmán igen t. barátom által és azok által, kik az általa benyújtott határozati javaslatot pártolták ; másik irányban Irányi Dániel t. képviselő ur által. Azon határozati javaslat, melyet Tisza Kálmán képviselő ur terjesztett be, roszalását foglalja magában ezen törvényjavaslatnak a nélkül, hogy kijelölné egyszersmind azon irányt és azon elveket, melyeket ő ezen törvényjavaslatba foglaltatni kívánna. És igy az ő határozati javaslata nem indítvány, s nem formulázott javaslat, de egyedüli kívánalma az, hogy ezen törvényjavaslat vettessék el, illetőleg vétessék vissza a kormány által, és ennek ellenében uj törvényjavaslat terjesztessék a ház elé, de ugy hogy az még ezen ülésszak alatt tárgyaltassék az országgyűlés által. A határozati javaslatnak ezen kivánata szerintem kivihetetlen. Kivihetetlen először azért, mert igen különös eljárás volna a miniszter részéről, ki ezen törvényjavaslatot benyújtotta, — és valószínűleg azért nyújtotta be, mert azt ily szerkezetben jónak találta, — hogy azt, midőn az osztályok többsége és a központi bizottság magáévá tette, most visszavegye, és ujat terjeszszen a ház elé; még pedig azt is anélkül, hogy a ház elmondaná minő alapon kívánja ezen uj törvényjavaslat benyújtását. De kivihetetlennek tartom azért is, mert a határozati javaslat csak átalánosságban fejezvén ki roszalását a törvényjavaslatra nézve, s mellőzvén megemlítését annak, minő elveket foglaljon magában az uj törvényjavaslat; mindenekelőtt erre nézve kellene megállapodásra jutni, mi hosszú időt igényelne; mert a törvényjavaslat benyujtatván, annak az osztályok és a központi bizottság tárgyalásán, s azután mint a mostani törvényjavaslatnak, itt a házban 10 napig tartó vitán kellene keresztül menni. Ugy hiszem a tisztelt javaslattevők is belátják, hogy ez kivihetetlen. Egy esetben kivihető volna; ha t. i. a t. belügyminiszter ur azon képviselőkön kivül, —kiket azon elvekre nézve, melyek követendők lennének, tanácskozásra hivna, meghívná még a tanácskozásba Irányi, Mocsonyi és Tisza Kálmán t. képviselő urakat, és ezekkel együtt állapítaná meg az alapelveket. Erre azonban a nézetek oly különfélesége és a felfogások oly eltérése miatt, minőt itt hallottunk : igen kevés a kilátás. (Helyeslés jobb felől.) Es igy Tisza Kálmán t. barátom határozati javaslata, nézetem szerint, nem egyéb, mint a kérdés elodázása, (Helyeslés jobb felől,) és azonos oly inditványnyal, mely oda megy ki, hogy ezen választási törvényjavaslatot jelenleg az országgyűlés ne tárgyalja: hanem maradjon meg az 1848-iki választási törvény. {Felkiáltások jobb felől: Igaz! Ugy van!) És ez az, mit a központi bizottság nem akart, sőt nem akartak azon képviselők sem, kik ezen törvényjavaslat hiányai ellen felszólaltak, mert épen az 1848-ik V. és erdélyi II. törvényczikkek hiányain akartak segíteni. Méltóztatott ismételve felemlitni s Tisza Kálmán t. barátom első felszólalása alkalmával is reám hivatkozott, mintha én azt állítottam volna, hogy a központi bizottság csak azért fogadta el e törvényjavaslatot, melyet maga sem talál egészen jónak ; mert jobb törvényjavaslat kidolgozására nincs idő. Méltóztassék megbocsátani, én e kifejezést nem ugy mondtam. Én azt mondtam, hogy egy egészen uj választási eljárásról szóló törvényjavaslat benyújtása nem lehetséges a jelen ülésszak alatt; nem lehetséges