Képviselőházi napló, 1869. XXII. kötet • 1872. február 29–márczius 14.

Ülésnapok - 1869-450

78 450. országos ülés márczíns 2. 1872. nem is gyökeres, de mégis orvoslás, javítás. Ezen részletes javítás tehát mindenesetre nyeremény fogna lenni. Szilágyi Dezső képviselő ur azt mondja : Erdélyben hiában javítunk a kerületek beosztásán, mert az Magyarországban is rósz; de elismeri, hogy nem oly rósz, mint amott. Ha tehát nem javíthatjuk egyszerre az egészet, — ámbár én nem engedem meg azt, mert Magyarországra nézve az adatok ép ugy kezünkben vannak, mint Erdélyre nézve, az abnormitásokat ép ugy lehet itt is egy sorral megszüntetni, mint amott; én tehát nem mondom azt, hogy a javítás meg nem történhetnék; — de — mondom — még azon esetben is, ha csakugyan nem volnánk képesek azt egészben orvosolni: orvosoljuk meg azon részét, a mely a legroszabb. Szilágyi képviselő ur beszédének legnagyobb részében Tisza Kálmán határozati javaslata ellen irányozta érveit. De részemről nem foglalván el azon álláspontot, melyet ezen határozati javaslat pártolói elfoglalnak, s nem fogadván el semmiféle eensust, nem érzem magamat hivatottnak az ellene fölhozott érveknek támogatásába, vagy czáfolatába bocsátkozni; de nincs is arra szükség. Ha valaki e házban, ugy Debreczen városa t. képviselője bizonyosan képes a maga határozati javaslatát védelmezni, és én meg vagyok győződve, hogy ő meg fogja czáfolni azon sok sophismát, melyekkel Szilágyi Dezső a ház jobb oldalának tetszését vivta ki, (Császár Bálint "közbeszól: Nem leltet azt megczáfolni!) Azt megfogja látni Császár képviselő ur, mikor Tisza Kálmán képviselő ur fog azokra reflectálni, vajon lehet-e megczáfolni? Én nem czáfolok meg olyant, a mit el nem fogadok, én nem fogadom el azon eensust, mely Tisza Kálmán határozati javaslatában implicáltatik; tehát nincs is érdekemben azt védelmezni. Ami Irányi képviselő ur határozati javaslatát illeti, melyet elfogadok és magamévá teszek, ez ellen Szilágyi képviselő ur igen kevés érvet hozott föl; ez ellen nem szólott. 0 csak azt mondta, hogy ez ugrás lenne a sötétben; pedig ő a sötétben ugrálni nem akar. Hogy miért lenne ez ugrás a sötétben : azt nem értem. Ha tetszik, megengedem, hogy ugrás, de miért a setétben? Szilágyi képviselő ur egyátalán az átalános szavazásról ugy beszél, mintha soha a világon sehol nem alkalmazták volna, mintha olyan valami lenne ez, a mit előbb ki kell tapogatni a sötétben. Ugyan nyissa föl szemeit, s nézzen Amerikára, nézze meg Francziaországot s más helyeket. Németország legtöbb részében is régóta uralkodik az. Olvassa meg Görögország, Eóma, Carthago történetét. Már akkor uralkodott a suffrage universel. Nem most találtatott tehát az föl. Ez nem sötétség, mert erre nézve elegendő próbayan mindenütt. Azt mondja egyik, vagy másik, hogy nem sikerült. Ez nem a kérdés, hanem az : hogy mit várunk a sikertől? Az mondatott, hogy Francziaországban nem jól sikerült. Engedelmet kérek, nem jól sikerült, ha tetszik az eredményt venni. De én azt állítom, hogy Francziaországban a suffrage universelben a franczia népnek valóságos meggyőződése és akarata fejeztetett ki. Azt állítom, hogy, ha most mindazon szerencsétlenségek után, a melyek a franczia népet érték, megszavaztatnák a suffrage universelle szerint a franczia népet, a franczia nép többsége most is a Napóleon dynastia mellett nyilatkoznék. Hanem ón a suffrage universell alatt nem azt értem, hogy azt fogják határozni, a mit én akarok, hanem azt, a mit a többség akar, akár tetszik nekem, akár nem. Szilágyi Dezső képviselő ur beszédének azon része, melyben Irányi Dániel képviselőtársunk határozati javaslatában foglaltakra nézve reflectál, igen szép fejtegetéseket foglal magában. (Halljuk!) Én sajnálom, hogy nem most hallottam azokat először ós sajnálom, hogy miután e szép eszméket fölhozta, nem mondta meg mindjárt azon forrást, a honnan azokat vette. (Halljuk! hal felől.) A ki olvasta az angol parlamentben 1866dik esztendőben folyt vitákat, megtalálhatja ezen érveket is benne; csak azt sajnálom, hogy azokat ki nem egészítette Szilágyi Dezső képviselő ur. Ő ugyanis azt mondja: „Egy következmény minden esetre elő fogna állani nálunk is, a mint beállott Amerikában. Engem véghetetlenül szomorított midőn minden iróban azt találtam, hogy az észak-amerikai államokban a műveltebb a vagyonosabb osztályok a politikai arénáról visszavonultak, hogy egy oly apathiaba sülyedtek, melyben a poütikai küzdtért egészen az alsóbb osztályok működésének engedték át." Ezt, t. ház, Low parlamenti tag idézte dr. Tempelnek beszédére. Azt mondja továbbá: ,Ha ez a czél, t. ház, akkor megvallom, a numerusnak, a számnak oly feltétlen tisztelete, mint a meddig az indítvány megy, a symmetria oly túlságos bálványozása, oda vezetne, hogy szerfölött egyhangúvá, monotonná tenné a képviseletet. Azon természeti különbségek, melyek az államban megvannak, és melyeknél fogva városokban a vagyon, az intelligentia tömegesebben található, némely helyen sajátságos iparérdekek fej-