Képviselőházi napló, 1869. XXII. kötet • 1872. február 29–márczius 14.

Ülésnapok - 1869-450

450. országos ülés tudjuk, mily kerületekben körülbelöl mennyi számú választó lesz: hanem a hatály megítéléséhez okvetlenültartozik az, hogy tudjuk a választók testülete nagyban és egészben minő elemekből lesz alakítva." Miért nem mondja meg határozottan, hogy azt akarja tudni: jobb, vagy baloldali lesz-e a kerület, vagy sem? És mert átalában ez volt kiindulási pontjuk: azért nem terjesztették elő az illető adatokat; pedig hogy azok megvannak, épen most veszem ki a miniszter ur intéséből. Tehát azért nem hozták fel, mert nem akarták velünk tudatni, hogy mily elemekből lesznek a kerületek alkotva. Én azt hiszem, hogy a kerületek alkotásánál más szempontból, mint a népesség szempontjából kiindulni nem lehet. (Helyeslés bal felől.) A belügyminiszter ur ugyan azt mondotta beszédében, hogy ő nem a uépesség szempontjából, nem a lélek-szám szerint akarja a választó kerületeket kikerekíteni; hanem a választók száma szerint. Engedelmet kérek, ez nem igazságos, mert a választó kerületben még a census mellett is befolyással vannak a választások eredményére a választási képességen kivül eső lakosok. Es mi itt nem azt mondjuk, hogy ennyi, vagy ennyi adót fizető ország polgárainak képviselői vagyunk; hanem azt mondjuk: hogy népképviselők vagyunk. {Helyeslés bal felől.) Mi az egész magyar népet képviseljük; azon választó polgárok, kik a képviselőket választják, csak képviselői azon népnek, mely választói jogon kivül van. Tehát én nem a választók számára, hanem a népesség számára akarom a kerületek fölosztását alapítani, és ezt tartom jogos felosztásnak. Azzal törődni, vajon mily elemekből lesznek alkotva e kerületek? a jog kérdésénél nem jöhet tekintetbe. Az lehet pártkórdés, pártszempontok fejtegetése; de alkotmányos fejtegetésnek azt nem tarthatom. Azt mondja Szilágyi Dezső képviselő ur, hogy ő nem fogadhatja el Debreezen városa t. képviselőjének határozati javaslatát, mert az ideiglenes rendszabály volna csak, s mert az nem tökéletes, nem gyökeres reform; de nem fogadhatja el Irányi Dániel t. képviselő ur határozati javaslatát sem : mert az gyökeres reform ; azt mondja: első esetben, azaz, ha Debreezen városa képviselőjének határozati javaslatát elfogadnék, helytelenül járnánk el; mert ideiglenes intézkedést tennénk, mikor gyökeres reformról van szó. E szerint tehát a mostani törvényjavaslat által gyökeres reform szándékoltatik; pedig imént ép azt mondta, hogy ezen törvényjavaslat fő érdeme, hogy nem akar tenni semmi változást. Hol van tehát a gyökeres reform? De t. ház! censuara alapított választás márezius 2. 1872. ~f törvény nem is lehet más természeténél fogva mint ideiglenes, provisorius; mert mihelyt egyszer census alapittatik meg: az hosszú ideig nem tarthat; mert az ország népének viszonyai változván, időről-időre a censust tágítani kell. Ez volt legalább eddig az eljárás Európában és önök ellenkező eljáráshoz fognak; önök nem tágítani, hanem megszorítani kívánják a censust. Ugy hiszem tegnap mondotta Podmaniczky Frigyes képviselő ur, hogy lehet az ország eivilisatiójának haladását a választói képesség kiterjedéséhez képest arányosan figyelembe venni s ez igenis áll. Kétséget nem szenved az, hogy a jog a maga egész tisztaságában az átalános szavazat mellett szól. Szilágyi Dezső képviselő ur azt mondotta, hogy ő jogot nem ismer, csak olyant, mely törvényen alapszik. Ez, nézetem, szerint hibás felfogás ; mert bármit tesz a törvény, teszi azt a jogok megszorítására. A törvény jogokat nem ád, sőt inkább megszorítja a létező jogot; ad igenis a törvény előjogokat, de ezek nem jogok, hanem megrablásai a többi emberek jogának. (Helyeslés bal felől) A törvény nem azért van, hogy adjon valamit, hanem azért hogy tiltson; a törvény nem ad sohasem jogokat, hanem a természeti jogokat szorítja meg. Igazságos a törvény: ha megszorítja azokat annyiban, a mennyiben a társadalmi együttlét existentiája kívánja ; igazságtalan ha megszorítja azt a kisebb, vagy nagyobb számú kiváltságos osztály érdekében ; de törvény mindig csak jogokat szőrit meg, s nem ad jogokat. Azon állítás tehát, hogy a jog törvény nélkül nem létezik: nézetem szerint helytelen. T. ház, azt mondja Szilágyi t. képviselő ur: a választói képesség föltételének megszabása nélkül helyesen a választói kerületek revisiójába bocsátkozni nem is lehet. Szilágyi Dezső egész okoskodása abban van összpontosítva, hogy nincsen adócataster ; tehát nincs igazságos kulcs a census megállapítására. A míg pedig igazságos kulcs nincs: addig a censust nem lehet véglegesen megszabni, és a meddig azt nem lebet megszabni : addig a kerületeken sem lehet javítani. Hiszen a kerületek javítása — azt mondja ő — ha meg is történnék Erdélyben, az nem lenne jó ; mert hisz Magyarországban mégis fönmaradnának bizonyos anomáliák. Tehát mit fogunk használni azzal, ha az erdélyi anomáliákat megszüntetjük, mikor itt azok mégis fönmaradnak? Az eredmény tehát minden esetre az volna, hogy a legnagyobb anomáliák megszűnnének, hogy a baj, mely most Magyarországban is, de főleg Erdélyben létezik: legalább Erdélyre nézve orvosolva lenne. A részletes orvoslás pedig, ha