Képviselőházi napló, 1869. XXII. kötet • 1872. február 29–márczius 14.
Ülésnapok - 1869-450
76 459. országos ülés márczias 2. 1872. azt csak az nem látja, ki nem akarja. De mit akarnak vele elérni? Ha önök a nemzetiségeket jó barátainkká akarják tenni: el van hibázva a dolog; mert hiszen többször adnak nekik okot a panaszra, még pedig méltó panaszra ; mert azt önök nem mondhatják, hogy az e törvényben foglalt választási viszonyok az erdélyi oláhokat egyenlő jogban részesitik a magyarországiakkal. Ha tehát máskor ismét ilyen igazságtalan eljárást akarnak irányukban elkövetni: nincs joguk azt követelni tőlük, hogy az ország érdekeit minden tekintetben szivükön hordozzák, azt védelmezzék és azokért áldozzanak, mert egyik a másikkal jár : ha szolgáltatunk nekik igazságot, megkövetelhetjük tőlük az áldozatokat; ha nem szolgáltatunk igazságot: nem követelhetünk tőlük áldozatokat. Azért t. ház, én igen nagy fontosságúnak tartom ezen kérdést, különösen e tekintetben és én igen kérném a miniszterumot, vegye azt szivére ; — hisz a részleteknél is tehetnek azon változást. Javítsanak rajta már azért is. hogy az abnormitás a választási jognál megszűnjék; de javítsanak különösen e tekintetben, hogy ez Erdélyországban és Magyarországban lakó népességnek megelégedést és nyugalmat szerezzenek. {Helyeslés a szélső halon.) Az erdélyi kerületek felosztását illetőleg én azt biszem, hogy azzal a kormány még most sem fog elkésni, ha valami módosítást elfogad. Szilágyi Dezső képviselő ur ugyan ezen tárgyról beszélvén, egészen más szempontból látszott azt felfogni. (Keresi a Szilágyi Dezső beszédét.) Nem tudom megtalálni beszédének ide vonatkozó részét, később azonban reá fogok jönni. Az tehát, t. ház, hogy ezen törvény nem változtatása az 1848-kitörvénynek a eensus és a választási képesség tekintetében : egyátalában nem áll, mert ez a censust megváltoztatja. Ami pedig azt illeti, hogy a választó kerületeket megtartja: ez épen nem ajánlatára van ezen törvényjavaslatnak, hanem a legnagyobb hibájául róható föl. (Halljuk! Már most t. ház, (Halljuk!) Szilágyi Dezső képviselő ur ezen törvényjavaslat védelmére föl kelvén, ő is azt állítja, hogy e törvényjavaslatnak főérdeme az, hogy az 1848-ki törvényen változtatni nem akar. Megvallom, én ezt valami uj taktikának tartom a kormány részéről, melyet az utóbbi időben felvettek. Nem tudom ki volt ár föltalálója: hanem az e napokbani vita után azt vagyok hajlandó hinni, hogy Szilágyi Dezső képviselő ur, ki csak nem régen lépett a pártba és jött be a házba, találta föl ezen ujitást, hogy t. i. minden törvényjavaslatot ugy akarnak elfogadtatni, hogy azt mondják: hisz ez nem változtat semmit a régin. Ugy voltunk a bankkérdésre vonatkozó határozati javaslattal is; mindnyájan erőlködtek annak bebizonyításán, hogy ez néni változtat semmit azon, amit a bizottság indítványozott. De hisz ha nem akarnak a régin semmit sem változtatni, miért adnak be uj törvényt? Kár volt most az országgyűlés végén e törvényjavaslatnak vitatásával elfoglalni az időt, mely önök szerint nem akar semmin változtatni. Azt mondja azonban Szilágyi Dezső képviselő ur, hogy oly választási törvénynek, amely censusra van alapítva : olyannak kell lenni, s csak olyan igazolt a ház előtt, melynek hatásait ki lehet számítani, lg törvényhozásnak mielőtt ily kérdésben intézkedik: tudnia kell, mi lesz intézkedésének következménye? A múlt évben az angol parlamentben a pénzügyminiszter behozott egy törvényjavslatot, mely a gyufákat megakarta adóztatni és erre vonatkozó beszédében elmondta a törvényhozó testület előtt, hogy Angolországban évenként enynyi doboz gyufa készíttetik, ennyi kivitetik külföldre, ennyi fogyasztatik belföldön; ellenben enynyi hozatik be külföldről. Ha tehát az angol miniszter egy ily törvényjavaslat indokolására szükségesnek és gyakorlatilag kivihetőnek tartotta a gyufa dobozok összeszámítását; azt hiszem, sokkal könnyebb lett volna a belügyminiszternek kiszámítani és a képviselőházzal tudatni azt, hogy az általa tervezett törvényjavaslat szerint mennyi lesz a választóképes polgároknak száma ? Ez az első kellék: mert én nem értek egyet Szilágyi Dezső képviselő urral, ki nem azt akarja tudni, meimyi választó lesz egy kerületben ; vagy ilyen, olyan kiterjedésű választó kerületre mennyi válaszüó fog esni : hanem csak azt akarja tudni, milyen typusa lesz a választói kerületeknek ? Én a typussal nem törődöm. Az pártszempontból lehet nagyon fontos; de alkotmányos szempontból számításba nem jön. (Helyeslés bal felől.) A kérdés csak az, hogy milyen arányban, hogyan osztassanak meg a honpolgárok közt a jogok? Ami a választási jogot illeti, miután én itt oly érvekkel állok szemben, melyek mind a censusból indulnak ki : szükségesnek tartom előre is kijelenteni, hogy ón az Irányi t. barátom által beadott határozati javaslatot pártolván, igen természetesen az átalános szavazás mellett vagyok, tehát censusról tudni sem akarok ; miután azonban ezen érvek felhozattak a eensus mellett : kénytelen vagyok azokra ugy refleetálni, amint előadattak. Szilágyi Dezső ugyanis ezt mondja: „kérdem t. ház, mi módon lehessen egy választási reform hatályát kiszámítani? Nézetem szerint nem az által, ha egyedül a választók számát ismerjük, sem nem az által, ha
