Képviselőházi napló, 1869. XXII. kötet • 1872. február 29–márczius 14.

Ülésnapok - 1869-450

74 450. országos ülés márczins 2. 1872. nem csupán azon tárczát illetőleg ,melyet rá bíznak, hanem átalában a kormánypolitikát illetőleg. Minden más országban, a hol parlament van, az a szokás, hogy mikor az ellenzék egyik kitűnőbb tagja felkel és beszédet mond, érveket hoz fel : a kormány valamelyik tagja szintén felkel és erre válaszol. így felváltva folyik a vitatás; de nálunk a miniszterek nem gondolnak vele, nem tudom előleges meghatározás következtében történt-e? vagy csak hallgatag belenyugvás következtében? Már hogy ez belügyminiszteri tárczakérdés s a többieket nem illeti: én, megvallom, hogy ezt sem helyesnek, sem a parlamenti szokással megfelelőnek nem tartom és azt hiszem, hogy az egészkormánynak ily nagyfontosságú kérdésekben sokkal több érdeket, sokkal több részvétet kell tanúsítania, mint a minőnek mi vagyunk tanúi. Midőn magára a törvényjavaslatra gondolok, első tekintetben feltűnik az, hogy miért adatott ily nagyfontosságú törvényjavaslat be ily későn ? Három esztendő előtt beterjesztették azt és csak most az országgyűlés utolsó heteiben jő tárgyalás alá. Azt mondotta a belügyminiszter ur, hogy az nem a kormány hibája, hogy ily későn vétetik tárgyalás alá! Engedelmet kérek, ez parlamentalis kormánynál mindig csak a kormány hibája. A parlamentális kormánynak a törvényhozó testület mindkét házában többséggel kell birni, és képesnek kell lenni, hogy szándékait mindig keresztül vihesse. Ha tehát a kormány rég be akarta volna nyújtani vagy tárgyalás alá venni: vagy van többsége e házban és akkor képes lett volna azt tenni; vagy pedig nincs : s akkor alkotmány ellenes állásban van. Miután a házban jelenleg többségben van : tőle függött, hogy a törvényjavaslat akkor kerüljön tárgyalás alá, mikor ő akarja. Mert méltóztassanak megengedni, én a parlamentális kormány állását nem ugy fogom föl, hogy azt teszi, a mit a többség akar ; hanem ugy fogom föl, hogy eljár függetlenül, hogy eljárását a többség önkéntesen és meggyőződéséből pártolja. Az oly eljárás, hogy önök a Deák-körben határozzák el mindazt, mit a kormány megmásítani vagy megváltoztatni akar, az nem jmrlamentaris kormány eljárása, az nem egy felelős miniszter eljárása: ez kérem egy pártnak, egy országos elique-ké vált pártnak eljárása, de nem parlamentalis eljárás. {Helyeslés bal felől.) Azt mondja azután a miniszter ur, hogy kiváló, hosszú és beható tanácskozások voltak a kormánynál ezen törvényjavaslatot illetőleg. Már kérem, hogy volt ez beható és hosszú tanácskozásoknak tárgya: mikor még a legelső lépést sem tették benne, a mi szükségeltetik? Azzal indokolják, hogy nem lehet tökéletes törvényjavaslatot beadni: mert nincsenek adatok. (Tóth Vilmos belügyminiszter közbeszól: Nem volt cataster!) Bocsánatot kérek, erre hivatkozott Szilágyi Dezső képviselő ur, ugy mások is ; de mindenesetre áll azonban az, hogy a miniszter ur az adatokat nekünk nem terjesztette elő, velünk azokat megnem ismertette. Hogy pedig adatok szükségesek egy ily rendszabály kidolgozására és megbirálására azt tagadni nem fogja senki ; s hogy ezen adatok a kormány által megszerezhetők voltak, azt ismét nem lehet kétségbe vonni. Tehát mi kívántatik hozzá ? Hisz a népszámlálás megvolt 1870-ben, ezen adatok megvannak: tehát nemcsak a kormánynak, hanem megvannak ezek már nekünk is. A többi adatok, melyek szükségesek voltak volna kerületekben összeirott választók száma. Én ugy tudom, hogy minden összeírásnak egyik példánya a belügyminiszter úrhoz küldetik be, s így megvannak az adatok; mert hisz a választók számát még a képviselőház név és lakjegyzékéből is meglehet tudni, hogy ez egészen authenticus-e vagy nem ? azt nem tudom : minden esetre áll az, hogy a belügyminisztériumban egészen authenticus összeírásnak kell lenni. Az adatok tehát megvoltak. Az, hogy ezen adatok meglévén, nem közöltettek a képviselőházzal, mielőtt a törvényjavaslat tárgyalás alá került volna: ezt igenis nagy hibának tartom. Magukat az adatokat pedig, vagy azért nem közölték, mert azokat szükségtelennek tartották, és ha szükségtelennek tartották azokat ránk nézve: szükségtelennek tarthatták mindenesetre magokra nézve is ; mert ha már egyszer önök használták az adatokat : gondolhatták volna, hogy a többi törvényhozó is szeretné tudni, és szeretne valami alapos adatok után elindulni, [Helyeslés a szélső baloldalon.) Hogy tehát nem közölték : én kénytelen vagyok akaratlanul is azt gondolni, hogy azért nem közölték, mert féltek, hogy ezen adatok nyomán törvényjavaslatuk még jobban fogja önöket compromittálni, és hogy állásuk még gyengébb fogna lenni. (Helyeslés a szélső balról.) A törvényjavaslat beterjesztését illetőleg, a fő védelmet abban helyezte a miniszter ur, és Szilágyi Dezső képviselő ur is, hogy hisz nem akarják az 1848-iki törvényeket alapjaiban megváltoztatni, s hogy megakarják tartani az 1848-iki t. ez. lényegét, meg akarják tartani a censust, és megakarják tartani a választási kerületeket: csakis annyira mennek, hogy a mi abban homályos, ők azt világosabban fejezik ki. Én, t. ház, megvallom, hogy e törvényjavaslatban tervezett változtatásokat ezen állíttassál összeegyeztetni nem tudom. Ok azt mondják, nem