Képviselőházi napló, 1869. XXII. kötet • 1872. február 29–márczius 14.

Ülésnapok - 1869-449

443. országos ülés márezias 1. 1372. 57 lenség: figyelmébe ajánlom a tisztelt képviselő urnák az 1848-ki eseményeket. Kik vonultak tehát vissza 184:8-ban? (Csanády Sándor közbeszól a muszkavezetőkl) senki, kik az előtt s az alatt bírták a nép bizalmát. Nem vonult vissza senki és a nép nem vonta el senkitől bizalmát, a ki hazája, alkotmánya, nemzete és népe jólétének elősegitoje volt. Fájdalom nem azon nép közül vonultak vissza, kiket Szilágyi Dezső éretleneknek mond; de akkor midőn ily hivatkozásokra késztett a t. képviselő ur, gondolja meg. hogy e hivatkozás semmi esetre sem káros azoknak, kik a nép átalános szavazatát követeljük és óhajtjuk. Mert 1848-ban majdnem az átalános szavazatig, nem ugyan egészen, de alakjaiban majdnem addig menve, megmutatta a következés, hogy azon nép életével és vérével védte a hazát: mig azok, kik a műveltebb osztályhoz tartoznak, nem tudom vajon minden részben lettek volna-e ily áldozatkészek hazájok és népök jóléteért. Azt mondja t. képviselő ur, hol a választók legnagyobb része a kevésbbé műveltebb osztályhoz tartozik : nem tudhatná ott a mérsékeltebb vagyonú a nép szellemét magához vonni, és a demokratia kegyelmét nem tudná megvásárolni, hozzá teszi, — hogy a legitim költségeket sem tudná fizetni. Már én nem tudom minő fogalommal lehet a demokratia iránt. En azt hiszem, a demoeratia kegyét megvásárolni nem lehet, mert a mi megvásárolható : az nem demokratia. A demokratia, az egyenjogúság, s a ki ezt eladja, az érdemtelen az egyenlőségre, és megszűnt az egyenjogúságnak tagja lenni. A mi a költségebet illeti, valóban nem értem, midőn azt mondja legitim költség; azt hiszi tán a képviselő ur, hogy képviselő bizonyos költségek nélkül nem is lehet. Sajnos, ha ez igy van s épen ezért akarjuk mi, s különösen velünk t. barátom Irányi mditványa, hogy a megvesztegetések ellen mielőbb intézkedés történjék, hogy a lélekvásárlás, mint minden vásárlások megbüntettessenek. Egyszerre tudom, nem lehet kiszorítani, de lassan-lassan kiszorittatik. Én tehát fölöttébb csodálkozom, hogy ő törvényeseknek vél költségeket ; mert kénytelen vagyok hinni, miként azt véli, hogy a költségek nélkül képviselőül választatni nem is lehet. En ezt nem helyeslem. En legalább oly szerencsés helyzetben vagyok, nem egy, de több — hála Isten —a nemzet becsületére mondhatom, hogy több várost ismerek, ismerek több választó kerületet, hol soha eddigelé semmi, és semmi költség nem tétetett s nem kellett: mert én minden költséget illegitimnek, törvénytennek, s a népvásárlás, népvesztegetés foglaTCÉPV. H. STAELO 1841 XXII. lójának tartok. Hála ég! voltakés vannak kerületek, melyekben minden költség nélkül választják a demokrat képviselőket; akarom hinni, hogy vannak és lesznek olyanok, rmlyek a nem demokrat képviselőket is ugy megfogják választani. Áttérek most a t. belügyminiszter ur előadására, melyre nézve megjegyzem először, hogy a t. miniszter ur azt jelenté ki, hogy az utána szólók szerencsésebbek lesznek, ékesebben és jobban kifejthetik azt, a mit ő előadott. Nagy-szerénység a t. miniszter úrtól; de részemről azt nyilványithatom, hogy csalódott. Azt hiszem kivált Szilágyi képviselő úrra nézve, kinek előadása bizonyos részeire a részletes vitában fogok bővebben kiterjeszkedni, azt hiszem ő nevezetes kárt tett a kormány e törvényjavaslatának, mert sokkal több roszat láttat abból, mint mit mi rosznak hittünk és kevesebb jót, mint a t. miniszter ur igyekezett kimutatni. Ha a többi jobb oldali képviselő urak beszédeit szemügyre veszem is, csak csudálkozom a t. miniszter ur óhajtásán. Például itt van, gondolom, Török Sándor képviselő ur beszéde, a ki miniszteri titkár. 0 megtámadta a törvényjavaslatot az incompatibilitas kérdésére nézve és olyanokat mondott, hogy ha azokat oda kint — mert hiszen bizonyosan olvassák a mi beszédeinket oda kint is, — mondom, hogy ha azokat oda kint olvassák, s látja a nép, hogy itt mennyi vasúti igazgató engedményes és minden ül: lehetetlen, hogy azon következtetésre ne jusson, hogy itt a nép anyagi romlására lehetetlen, hogy ne történjék valami. Nem értem, miként világosítja ez meg valami kedvezően a miniszter ur törvényjavaslatát. Azután, ha jól emlékszem, ott van Vass Samu gróf. Nem tudom, miniszteri hivatalnok-e, vagy nem ? (Felhiáltások: Nem az!) 0 a törvényjavaslatot helyesli ugyan, hanem csak valami 6 — 7 képviselővel kéri íöl a házat, hogy adjon többet Magyarország királyhágón-túli részeknek. Hiszen arra azt lehetne mondani, hogy az erdélyiek ugy nyilatkoznak, hogy nem instálnak belőle ; (Derültség.) így szokják kifejezni magokat. Ezt csak arra nézve hozom föl, hogy ő a miniszteri javaslatot megtámadja, mert a választókerületeket szaporítani akarja. Azután ott van Bujanovics képviselőtársam, ö a központi bizottság véleményét sem fogadja el, hanem azt mondja, hogy a régi kiváltságos előjogokat meg kell tökéletesen szüntetni, az ineompatibilitast be kellene hozni. Hát tessék, ne halászszák, s ebben tökéletesen igaza van; csak hogy e részben a mi javaslatunkhoz járul. Valóban ezek után nem látom szerencsésnek a t. belügyminiszter urat azon óhajtására • 8