Képviselőházi napló, 1869. XXII. kötet • 1872. február 29–márczius 14.

Ülésnapok - 1869-449

58 449. országos ülés márczius 1. 1872. nézve, hogy utána szóló jobb oldali képviselőtársai, törvényjavaslatának helyességét, nála ékesebben fogják bebizonyítani. Belügyminiszter ur beszédére három észrevételt kívánok tenni. Egyik észrevételem ez: Bátor vagyok a t. ház emlékezetét visszavezetni 1869-dik év tavaszára, midőn az átalános választások a jelen országgyűlésre megejtettek, s kérdem: volt-e értelmes választó, volt-e jelölt, volt-e megválasztott képviselő, a ki ítéletet ne mondott volna a választási törvényekre, ne kívánta volna határozottan annak megváltoztatását ? Nem ismerek kérdést, mely fölött ily egyhangúlag nyilatkozott volna a közvélemény és én súlyt fektetek ezen véleményre, annál inkább, mert akkor nyilvánult, midőn mindenki közvetlen benyomása alatt állott azon visszaéléseknek. Bocsánatot kérek a t. belügyminiszter úrtól ; én ugyan sok programmot olvastam — és ugy hiszem, hogy esak a programmokat lehet a képviselők nyilatkozatának s a választók által elfogadott óhajtásnak jelenteni, de azt nem láttam bennök. Igaz, én akkor is azt mondottam, tudniillik 1848-ban s 1861, 1865 és 1869-ben, hogy minéeuki, a ki becsületes ember, megérdemli azt, hogy hazájának szavazó polgára legyen; azonban ezt nem megváltoztatásának tartom az 1848-diki törvénynek, hanem kifejtésének. En igen is tudok értelmes választókat; mert szabad legyen ismét azt mondanom, hogy én nem mérem fokkal az értelmet, de oly kerületről, hol négy választáson keresztül egy íillérnyi még Szilágyi Dezső képviselő ur által fölhozott és legitim költségnek nevezett költség nélkül is választatott a képviselő, azt merem mondani, hogy alig lehet állítani, hogy a választók nem volnának értelmesek. Az én választókerületem választói nem is nyilvánították az 1848-diki törvény megváltoztatásának óhaját ; de azt tudom, s tudják ezt mindnyájan képviselőtársaink, hogy csakugyan áll az, mit Dobsa képviselőtársunk mondott, hogy t. i. sok a becsületes ember, kinek például 99, vagy csak 90, vagy csak 8 frt vagy kevesebb jövedelme volt is, azt monda, hát azért, mert nekem nem adott a szerencse többet, de munkás és becsületes ember vagyok : ne legyen nekem szavazati jogom ? s ily irányban jogos is, hogy a törvényt kifejtsük, Ha súlyt akar fektetni a t. miniszter ur az akkori nyilatkozatra: akkor azt hiszem, súlyt kell fektetnie arra, vajon a képviselők nyilatkoztak-e és mikép ? Itten alkalmat veszek magamnak megjegyezni, hogy minden képviselőnek szabad és önbelátásától függ megváltoztatni azon véleményt, melyet megválasztatása előtt programmjában kiadott : de azt hiszem, hogy ez esetben, hogy a választók el ne veszítsék képviselőjük azon politikai becsületességébe való hitöket, hogy a törvényhozás iránti tiszteletüket megt ártsák, okvetlenül szükséges, hogy mindenki, ki az utasítás nélkül parlamenti képviseltetésnek bar átja, ha megváltoztatja nézeteit, azon perczben, melyben megváltoztatta: kötelességének ismerje, nem várva be azt, hogy társai kérvényezzenek ellenében, önként lemondani. {Helyeslés a szélső bal oldalon.) Hiszen, ha választó-kerülete annyira becsüli, hogy megváltoztatja vele véleményét, majd megválasztja újra; de én azt hiszem, hogy a képviselőkben kimondott programmjok tekintetében, politikai becsületességnek is kell létezni. (Helyeslés a szélső balfélől.) Ezeket érintve, azt vagyok hajlandó, azt vagyok bátor a t. belügyminiszter ur figyelmébe ajánlani, vajon megvizsgálta-e a belügyminiszter, hogy azon kéjDviseíők, kik törvényjavaslatára akarnak szavazni, vagy azt el akarják fogadni : | megmondották-e választóiknak, hogy ily törvényI javaslatot fogunk nektek haza vinni, nektek, kik ! bennünket most megválasztottatok, t. L. hogy az uj törvény első szakasza által az 1848-iki V. t. ez. első §-a meg fog változtatni? En az átalános szavazati jogot pártolom; de midőn megtámadom a kormány törvényjavaslatát, lehetetlen az érveket és okokat elhallgatnom, mik ellene szólanak. Hát az 1848-iki törvény csak azoknak adott-e jogot, a kik 1869ben benne vannak. Hát nem fosztja meg ezen törvényjavaslat azokat, kik 1848-ban, 1861-ben, 1865-ben szavaztak, és 1869-ben meglehet véletlenül, vagy meglehet a hatalom a visszaélések következtében kizárattak? (Helyeslés szélső bal felöl.) Tehát jó, mindazon képviselő, ki megválasztatásakor azt mondotta, hogy oly törvényjavaslat mellett lesz, mely szerint azok, kik őt 1848-ban, 1861-ben és 1865-ben választották, de 1869-ben be nem Írattak: a meghozandó törvényjavaslat által ki fogtok záratni, ez szavazhat e törvényjavaslatra; a ki ezt nem mondotta, tagadom, hogy helyesen cselekszik. Megmondották a képviselők, hogy a jelen törvényjavaslat 2. §-a által megsemmisíttetnek, majd az 1848. V. t. ez. 2. §-nak pontjai. A részletes vita alkalmával lesz szerencsém előadhatni erre vonatkozólag is nézetemet. (Simonyi közbeszól: Nem lesz!) Adja isten, hogy ne legyen; de lm mégis lesz: akkor lesz szerencsém. Én azt hiszem, hogy a törvényt sokkal zavartabbá, sokkal homályosabbá tenni nem szabad ; s azt merem részemről állítani, hogy az 1848-ki ebbeli törvény sokkal világosabb, határozottabb, érthetőbb, és nem megszorító, mig a