Képviselőházi napló, 1869. XXII. kötet • 1872. február 29–márczius 14.

Ülésnapok - 1869-449

56 449. országos Ölés m&rcziug 1. 1672. nem a legmérsékeltebbeket és legokosabbakat fogja ide küldeni. Hogyan t. képviselő ur, Dézzen az 1848-iki történelembe és megtalálja erre a választ. 1848-ban majdnem rögtönebben mint most történek, egyúttal a szabad föld joga is megadatott, nemcsak a szabad választás: és mit láttunk? egy nagy veszedelem környezé az országot és a haza polgárainak gyermekei nem siettek-e: védeni a hazát és nem azon ö általa értelmetlenebbnek tanulatlanabbnak mondott szerintem nem osztály, hanem a népnek gyermekei voltak egyúttal is, legfőbb mérvben a hazának megmentésére önakaratukból kiállva? Én azt hiszem, hogy a t. képviselő ur, ha óhajt magának vonni párhuzamot és összehasonlítást, — ón ugyan most nem teszek ilyet, lehet, hogy a részletes viták alkalmával majd midőn az első §. ellenében az átalános szavazatjog vitája tüzetesebben fog tárgyaltatni, ha megtámadtatnék az én véleményem, megteszem, — húzzon összehasonlítást ugyanazon nép gyermekeiből vagy pedig a műveltebbekből, azokból kiket ő minden 'áron óhajtana értékesíteni. Melyikek s kik feltaláltattak olyanokul, a kik a haza közvészében inkább félrevonultak, hogy sem életöket áldozták volna annak megmentésére. Azt mondja t. képviselőtársam ismét Amerikára hivatkozva: egy következménye mindenesetre elő fog állani nálunk is a mint beállott Amerikában és engem véghetetlenül szomorított, midőn minden Íróban azt találtam, hogy az északamerikai államokban a műveltebb és vagyonosabb osztályok a politikai arénáról visszavonultak, hogy oly apathiaba sülyedtek, melyben a politikai küzdtér az alsóbb osztályok működésének engedtetik át. Bocsásson meg t. képviselőtársam, először nem értem, hogy egy oly müveit, és az igazságügyi minisztériumban is helyt foglaló hivatalnok, még figyelmét arra sem terjeszti ki, hogy Amerikában nem ismernek alsóbb vagy felsőbb osztályt. Amerikában van nemzet, a nép tömege, és ez becsületére válik Amerikának. Hát nem mutatta-e meg Amerikának azon átalános szavazattal biró és hazája sorsát intéző népe, hogy neki Washingtona, Jeffersona, Franklinja, Madisona, Monso-ja, Jackson-ja, és száz meg száz az európai legjelesebbekkel vetekedő férfia van? És nem mutatta meg ezen, szerinte az alsóbb, a miveletlenebb osztályból alakult nép átalános szavazatával, hogy mindig a legjelesebb férfiakat, kik a hazának a leghűbb és legtisztább szolgálatokat tették: juttatta kormányának legfőbb polczára? Tehát akkor Amerikáról lehet ily következtetést vonni, '— lehet ily következtetést vonni más országokra? Hisz bár követnék önök is Amerika legkisebb államocskájának példáját! És mivel t. képviselőtársam Amerika bajait a vitába belevonta és Amerikának ő szerinte alsóbb osztályait miveletlénséggel vádolta: engedje meg a t. ház és a t. képviselő urak, hogy néhány perezre csak egy államnak, melyben magam is voltam, és melynek láttam nagyszerű kifejlését és emberi méltóság és alkotmányos szabadsághoz mint jóléthez fejlődését, néhány adatot hozzak fel, hogy a minisztériumban eszközöltessék, és eszközöltessék a többségnél, hogy a szellemi szabadság és miveltség ugy terjesztessék mint Amerikában, és bizonyosak lehetnek t. képviselőtársak, hogy ily reform az összes ellenzék által nem elleneztetni, hanem támogattatni fog. Tehát Jowának, mely csak 50 éves, nézzük meg, mily intézkedései vannak a népnevelésre vonatkozólag? Van gazdászati egyeteme, melynek 6 millió dollárnál több a tőkéje; van jól ellátott árvaháza, melyben mindenkinek gyermeke, ki a haza szolgálatában halt el, eltartatik és felneveltetik; van polgári egyeteme, melyben nők és gyermekek ingyen oktattatnak; van siket-néma, és tébolyda intézete. Es ez az ujabb államban, mert a régibb New-Yorkban ott van a Cornell egyetem, melyet egyes ember alakítva, 2 millió dollárral alapított meg, és a melyre — szintén amerikai magán tudósításaim szerint — tavaly, a kik a Hartford college-ben tanultak: csak egy év alatt 800,000 dollár adományt tettek ez egyetem számára, és most nézzék meg önök pl. az oly megyét, mint p. o. Fehérmegye, — melynek egyik kerületét képviselni szerencsém van, — midőn az államnak 2 ezer, a megyének 14 ezer: akkor azon megye a nevelésre 17 ezer dollárral adóz, a hol tehát az elemi tanodákban nemcsak az irás-olvasás, hanem a közönséges és törtszámok, a földleírás és történelem, és a szükségesebbek az emberi szellem kimivelésére oktattatnak : ott meg fogják engedni, hogy megkérjem t. képviselőtársamat, Szilágyi Dezsőt, hogy máskor Amerikára hivatkozásával legyen szives oly tényekre hivatkozni, a melyekről biztos tudomása van ; mert mindezen tények, melyeket szerencsés voltam előadni, ép az ellenkezőjét mutatják annak, a mit ő magának végül kitűzött. Azt mondja továbbá: a hol a demokratia nem természetesen, mint mindnyájan akarjuk; hanem erőszakosan hozatik be, visszavonulnak a műveltebb osztályok a politika arénájáról. Hát ez attól függ uraim, hogy melyik osztálynak visszavonulása az országra nagy szerencsét-