Képviselőházi napló, 1869. XXII. kötet • 1872. február 29–márczius 14.
Ülésnapok - 1869-449
449. országos ülés márczius 1. 1872. 55 határozottabban, a legmakacsabban, a konokul ragaszkodó conservativek sem vallanak be; {Igaz! Igaz!) azonban azon kormány tagja, ki igy nyilatkozik, azon kormány tagja, ki ugy vélelmeztetik, mint e javaslat készítője: én azt hiszem e felvilágosításával nem tett hasznos szolgálatot a kormánynak. És csakugyan, miként t. barátaim egyike ellenében fölhoztak, én is azt hiszem, hogy rá is lehet mondani e szavainál, hogy szabadítsatok meg barátaim ily támogatásától, elleneinktől önmagunk meg birjuk magunkat védeni. Ami képviselőtársunknak Irányi Dániel képviselőtársunk indítványa elleni okadatait illeti, ezekre nézve legelőszőr azt monda t. képviselő ur, hogy Irányi sem volt szerencsésebb az alap kiderítésében, mert ő is a polgári jog elválaszthatlan tartozékának tekinti a szavazatjogot; de, t. ház! mi a polgári jog ? Schwarez r Gyula képviselőtársunk is föltette e kérdést. Én nem akarom a polgári jog tartalmát fejtegetni ; de azt állítom, hogy ez minden államban positiv törvény, a szavazati jog törvényben van megszabva. Én ugy értettem, hogy a t. képviselő ur az igazságügyminiszterium osztályának hivatalnoka: fölötte sajnálom. Lehetetlen, hogy ne tudná, vagy ne olvasta volna Magyarország közjogi könyvét, pedig akkor meggyőződhetnék arról, hogy az 1514-ben megerősített hármas törvénykönyv élőbeszédében, ami pedig pár századdal elébb történt már — ellenkező foglaltatik; — mert annak második czikke első szakasza igy szól: „A jognevezet és a törvény faja a jognak, merfc minden jog törvények és szokásokból, vagyis irott és nem írott jogból áll." Igy tehát tagadom a képviselő ur ezen állításának helyességét; és ha ö, az igazságügyi osztály hivatalnoka, ily vélelemmel merészel felállani a még meg nem változtatott törvény ellenében: akkor lehetetlen róla mást feltételeznem, mint azt; — mert lehetetlen, hogy ne ismerné Magyarország e törvényét, és lehetetlen, hogy ne ismerné, miként ugy más államokban, mint Magyarországban is a jog nemcsak irott, de a jog szo kásos is; alkotmányos államokban sokszor a szokásos jog még az irott jog ellen is érvényes: — lehetetlen mást feltennem, mint azt, hogy a miveltség bireaukratiája, ész-ficzamodásának demagógiája nyilatkozott benne. (Átalános derültség.) A t. képviselő ur tovább megy, és azt mondja Irányi Dániel t. képviselőtársam ellenében, hogy hiszen ha áll az, hogy kik erejökhöz képest viselik a terheket, a jogban is azon mérték szerint részesüljenek. Mi kő vetkeznék ebből? Akkor a szerint kellene a jogokat is mérni: amint kiki a terhekben részesül. Én azt hiszem, hogy a t. képviselő ur nem hozhatja föl ezen érvet. Megmagyaráztatott már, hogy vannak átalános eszmék, melyek alatt biztos dolgok értetnek. Azoknak szűkebb vagy tágabb korlátai vannak, természetesen a teherviselés is, és ezen joggyakorlat is soha sem méretik tisztán a szavak, hanem az alkalmazás szerint. Azt hiszem, hogy vannak jogok, melyek mindenkit megilletnek már a természetnél fogva és senkitől el nem vonhatók. Ha t. képviselőtársam figyelmet fordított volna Magyarország történelmére, például az 1790-iki eseményekre, megtalálta volna több megyének ily tárgyra vonatkozó feliratát. Én részemről azokat kutatva, Pest megyének feliratából néhány sort vagyok bátor elolvasni: „A nemzetek közjoga és az országokat egyesítő társadalmi kötés meggyőznek bennünket afelől, hogy a felség eredetileg a népnél van. Ezen az anya-természet által mindenek szivébe beirt tétel azok közé soroztatik, melyekről igazságos fejedelemnek kételkednie nem is szabad és a mik ellenében a népek sem öngyávaságaik által nem vétkezhetnek, sem az elévülésnek hely nem adathatik : — mint mik az emberi természettel vele születtek és attól senkivel meg nem oszthatók." Igy tehát az átalános szavazatjogra nézve megtalálhatta volna t. képviselőtársam azon soha el nem idegeníthető jogot, mely az ember tulajdona, és azon férfi, ki a haladásnak embere óhajt lenni, nemcsak szóval, hanem tettel is, ezen alapeszméket bizonyára nem tagadhatja. Mondja a' képviselő ur : az átalános szavazat kérdésének alkalmazására Schweiczban, mint Amerikában igen sok bajt lát együtt, melyek még orvoslásra várnak, azonban a bajokat csodálkozásomra elhallgatta; pedig én ezeket szerettem volna hallani, mert a hol én Amerikának szellemi és anyagi nagyságát még a legconservativebb államok által elismerve látom, elismerve látom önmaga Angolhon által, a mely országoknak érdekei pedig előbb utóbb valószínűleg össze fognak ütközni, hacsak ki nem egyenlittetnek : még ott is elismertetik, hogy Amerika mind szellemi, mind anyagi tekintetben egyike a müveit világ legelső államainak. Azt mondja: vizsgáljuk meg mi volna eredménye az átalános szavazatnak; ha ez bekövetkeznék, csak azon esetben várhatnánk jó eredményt, ha ők elegendő belátással és önmérséklettel bírnának : de ragadjátok őt ki köréből, mondjátok meg, hogy a legfontosabb feladatok az összes társadalom átalakítása tőlük függ és
