Képviselőházi napló, 1869. XXII. kötet • 1872. február 29–márczius 14.
Ülésnapok - 1869-449
5á 449. országos Ölés márczias 1. 1872. részéről s ugy hiszem, elvtársaim részéről is kinyilatkoztatni. Miért nem fogadták el önök t. uraim a jobb oldalon Simonyi Ernő képviselőtársam által és részünkről is előadott sokszoros ilynemű óhajtásunkat, hogy ne hozzon be a kormány egyes vasutakat: a mig meg nem állapittatik az egész országra nemzetgazdászat és kereskedés érdekében az utak és vasutak hálózata. Miért nem fogadták el, hogyha már megszavazták a vasutakat, azoknak nyilvános verseny utján való létesítését, hogy azok ne a titkos hivatalos szobákban árusittassanak el; miért nem fogadták el Simonyi t. képviselőtársam azon indítványát, mely a közlekedési eszközök megbirálására nézve egy küldöttséget kivánt, mely hogyha vannak visszaélések: azokat földerítse ; ha pedig nincsenek: legalább nyugtassák meg az országot, hogy ott nem egyes emberek érdekeiről és zsebeik megtöltéséről, hanem a nemzet valóságos jólétének előmozdításáról van szó. {Igazi Igazi a szélső balról.) Ha ezeket elfogadták volna és ha azokról megemlékezett volna t. képviselőtársam : akkor valóban nem mondhatta volna el átalában azt, hogy a vasutakat mi is meg akartuk szavazni. Paczolay János (közbeszól): Azt nem mondtam. Madarász József: Engedelmet kérek én így hallottam, hogy a vasutakat az ellenzék épen ugy akarta és épen ugy megszavazta — meglehet, hogy helytelenül írtam fel, majd megfogja mutatni a napló, én így értelmeztem, ha a t. képviselő ur nem ugy értelmezi, hogy a vasutak megszavazásában az ellenzék részt vett: akkor bocsánatot kéiek; de mivel én igy értettem és mivel az ellenzéknek azon része, melyhez én is tartozom, ezen vasutak megszavazásában részt nem vett; meg fog bocsátani, hogy ezeket — helyeselvén a képviselői összeférhetlenségre tett nyilatkozatát — megjegyezni kötelességemnek tartottam. (Helyeslés a szélső báloldalon.) A mi Szilágyi Dezső képviselőtársamnak előadását illeti, arra nézve miket Irányi Dániel képviselőtársam által beadott indítványok megtámadása előtt mondott, igen kevés észrevételem van. Az első, hogy mindjárt beszéde elején szerintem nem fogta föl egész szerencsével Schwarz Gyula képviselőtársam határozati javaslatát, mert Szilágyi Dezső t. képviselőtársam azt mondja „a tőrvényjavaslat helyébe ajánlott határozati indítványok bár vegeredmenyökben szetáagznak, abban mindnyájan megegyeznek, hogy a törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául el nem fogadják, azaz hogy helyesebben szóljak, nem mindnyája egyez meg, mert Schwarcz Gyula képviselő ur határozati javaslata nem egyezik meg ebben, mert ő a második és harmadik fejezetet nem akarja elvettetni." Bocsánatot kérek, én máskép fogom föl Schwarcz Gyula képviselőtársam határozati javaslatát. Nem akarok most erről tüzetesen szólani, csak annyit jegyzek meg, miként Schwarcz Gyula képviselőtársam mindenekelőtt kijelentette, hogy sem a kormány, sem Irányi Dániel, sem Tisza Kálmán javaslatát nem fogadja el: tehát azon következtetésben, melyet Szilágyi Dezső képviselő ur ezen nyilatkozatból vont, ő csalódott. Azonban midőn azt állítja, hogy ez azután előnyösebb álláspontot foglal el a többi társaival szemben: azon valóban csodálkozom. Csodálkozom pedig azért, mert mig ő megtámadja, mert sokalja azt is, a mit Tisza Kálmán ós Irányi Dániel t. képviselőtársaim határozati javaslatai magukban foglalnak : mégis azt, a mi sokkal többet akar, mint ezen választási törvény keretébe beleillenek: előnyösebb álláspontot tulajdonit Schwarcz Gyula t. képviselőtársam javaslatának, holott ezen javaslat t. i. annak végén még azt is véleményezi: „Utasítsa a képviselőház a kormányt, hogy a honosításról a ház elé törvényjavaslatot még oly időben adjon, hogy ezzel egyidejűleg tárgyaltathassék." Már én becsülöm képviselő urnák felfogását, hanem előny ösebbnek tartani oly törvényt, — mely a törvényjavaslatot a választási törvény keretén kivül még egy másik törvényjavaslattal is megakarja toldani, akkor támadni meg azokat, kik azt nem akarják, — bizonyára téves fölfogás. Másik észrevétele azon nyilatkozat, hogy csak oly javaslat van igazolva a ház előtt, melynek határait meg lehet számítani s mely tartós fejlődésnek alapját képes megvetni, mely megóv bennünket attól, hogy a népképviselet alapjai újra ós újra ventiláltassanak és megállít bennünket a végzetes lejtőtől, melyre Pécs város képviselője már is lerántana bennünket. A képviselő ur beszédéből több helyen azt vettem ki, miként ő a haladásnak óhajtana embere lenni; azonban fölöttébb sajnálom, hogy a most elmondott szavakban a megállásnak és tespedésnek határozott kifejezését látom és én azt tartom, hogy ő még csak conservativ szabadelvű kormánynak is kárára lenne az ily nyilatkozattal; pedig nem hiszem, hogy ő conservativnak tartja magát; pedig a conservativ szabadelvű kormányoknak sem szabad soha azt önmaguknak követelni, hogy a választási törvény ugy alkottassék meg, hogy az soha vagy legalább egy bizonyos időben ne ventilálltathassék. {Helyeslés.) Ez uraim a csökönős maradás, amit a leg-