Képviselőházi napló, 1869. XXII. kötet • 1872. február 29–márczius 14.

Ülésnapok - 1869-449

50 449 országos ülés márczios 1. 1872, adhat meggyőződésének: ugy gondolom, hogy ez nekem is meg van engedve. Várady Gábor t. képviselőtársunk, a refor­mokra hivatkozva, azt monda, hogy e téren igenis tettünk valamit; építettünk sok vasutat, melyek közül azonban csak egy-kettő jó. Nagyon cso­dálkozom, hogy épen Várady képviselő ur tette ezt a megjegyzést, mert azon három esztendő alatt, melyben szerenesés voltam vele egy osz­tályban lenni, t. képviselőtársam migj én majd minden vasutat elleneztem: ő mindegyiket jónak találta, ő mindegyiket pártolta. (Nagy derültség a jobb oldalon.) Ha azon vasutak közt valóban vannak ro­szak: ugy ezért a felelősség nem egyedül a jobb, de inkább háramlik a baloldalra, melynek tagjai leginkább buzgólkodtak azon, hogy azok minden áron kiépíttessenek. (Élénk helyeslés jobb felől.) T. képviselőház! Nem tudom, Várady kép­viselő ur a vasutakat illetőleg azt tartja-e rosz­nak, a mit én tartok annak, nevezetesen meg­jegyzése a vasutak épitésére, vagy keletkezésűk módjára vonatkozik-e? Én például a leghatáro­zottabban azt tartom, hogy roszul van kiépítve azon vasút, a melyet az országgyűlés Debreezen­től Szigetig engedélyezett. Roszul tartom azt engedélyezettnek először is a módra nézve. Ezt, ugy hiszem, előttem szólott képviselőtársam Vá­rady Gábor ur legjobban tudja. (Derültség jobb felől.) Roszul építettnek tekintem ezen vasutat másodszor, a mennyiben ezen vasút építésének — ha jól emlékezem — 1870-ben kellett volna befejezve lenni és az 1872-ik év is beköszöntött és a vasút még ekkoráig sincs befejezve. Ha tehát vannak roszul engedélyezett vagy roszal épített vasutak : bizonyosan azok közé tartozik az, melynek vezetésével, illetőleg igazgatásával, t. képviselőtársam van megbízva. (Élénk helyeslés 4s derültség jobb felől.) És hogy ez így történik, ennek — s ezt, ugy hiszem, t. képviselőtársam is meg fogja en­gedni — nagy részben oka azon állás, a melyet a t. képviselő ur és társai e házban elfoglalnak és én épen ezen okulva, noha jelen viszonyaink közt az incompatibilitasnak barátja nem vagyok; ha egyszer az incompatibilitas kérdése e házban szőnyegre kerül: én azért, hogy a parlamentnek .egyik vagy másik tagja pártvezér vagy befolyá­sos tagja az ellenzéknek, egy contractualistanak sem fogom megengedni, a mennyire tőlem függ, hogy e házban helyet foglaljon. (Hosssas élénk helyeslés jobb felől.) Bizonyára, t. ház, ha a történteket higgad­tan vitatjuk és szemléljük, kénytelenek leszünk meggyőződni arról, hogy sokkal nagyobb hátrány támadhat abból, ha egy oly vállalkozó társaság tagja ül e házban, mely társulat az állammal szerződési viszonyban áll ; mint ha egy szegény hivatalnok foglal itt helyet, kinek 2 — 3000 frt évi fizetése van (Hosszas zajos helyeslés a jobb oh dalon) és sokkal inkább független ez a hivatal­nok, mint azon társulati igazgató, kit a vállalat oly tetemes anyagi előnyökben részesíthet. (Élénk helyeslés jobb felől.) T. képviselőház! Miután már ugy hiszem, hogy sokkal tovább és hosszabb ideig vettem igénybe figyelmöket, (Halljuk!) mintsem ezt a szerénység megengedné, föntartva a jogot a rész­letes vitánál visszatérni mindazon megjegyzésekre, melyeket előttem Tisza Kálmán és több képvi­selőtársam mondottak előadásaikban :most még csak annyit kívánok jelezni, hogy én a tanács­kozás megkezdése alkalmával valóban még csak nem is képzelhettem azt, hogy ez ügy azon szempontból fog itt tárgyaltatni: vajon e válasz­tási törvény a jobboldal vagy baloldalra lesz-e előnyösebb .agy látványosabb ? mert hisz, ha mi a jobboldalon e szempontból kívántuk volna tár­gyalni e törvényjavaslatot: a jobboldalnak azt kel­lett volna tenni, hogy visszavesse azt. Visszavesse pedig azért, mert az 1848-ik évben mindjárt az első felelős belügyminiszter példája ós cselekvénye által kijelölte, hogy a miniszter felügyeleti joga a választásokra kiterjed. Tudjuk, hogy Szemere Bertalan, ki bizonyosan a törvényt — minthogy keletkezésében részt vett — értette is, mindjárt első felszólalásakor belebocsátkozott a választá­sokba, ő határozott abban: hogy ezen jövedelmi czimen illeti-e meg ezt, vagy azt a szavazati jog ? hogy ez ellen reclamáltatván, ezt ki kell törölni a jegyzékből; ez ellen pedig nem reclamáltat­ván marad; vagyis Szemere Bertalan miniszter e körül ugy járt el, a mint neki tetszett; tehát saját belátása szerint intézkedett e dolgokban. (Felkiáltás bal felől: 1869-ben!) Nem 1869-ben, hanem 1848-ban! (Helyeslés jobb felől.) Ha tehát saját előnyünkre akartuk volna ezt kizsákmá­nyolni, a miniszternek azt kellett volna monda­nunk: Az 1848. törvényes gyakorlat megszabja a te teendőidet, teljesítsd érdekünkben mindazt, mit a törvény korlátai közt teljesítened lehetsé­ges (Helyeslés jobb felől); és kérdem: ki szólalt volna fel ez ellen inkább, mint az ellenzék? Arra a meggyőződésre, hogy e törvényja­vaslat csakugyan az érintett szempontból tár­gyaltatik: leginkább azon beszéd után jutottam, melyet Komárom városának t. képviselője tar­tott, a melyben azt mondotta, hogy a kormány nem is egészen illedelmesen és méltányosan járt el, midőn az adókulcsot ép azon szavazókra akarta, rámérni, a kik legnagyobb részben az ő válasz­tóik, t. i. a városi lakosokra. Ha ez igy van : akkor senki se jellemezte inkább, mint a balol-

Next

/
Thumbnails
Contents